KOVÁCS KÁLMÁN
KOVÁCS KÁLMÁN
KOVÁCS KÁLMÁN közlekedési, hírközlési és vízügyi minisztériumi államtitkár: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Az ön hozzászólásában, illetve interpellációjában sok fontos kérdést érintett, amelyekre feltétlenül szeretnék tételesen válaszolni - nehogy úgy gondolja a közvélemény, hogy ezek válasz nélkül maradhatnak.
A mintegy 30 ezer kilométer hosszúságú állami közúthálózat üzemeltetési feladatainak ellátásáról a közúti közlekedésről szóló törvény szerint a közútkezelő társaságok kötelesek gondoskodni. Ennek megfelelően az országos közúthálózat települési, átkelési szakaszainak tisztán tartása - Budapest kivételével - az ő feladatuk és felelősségük.
A közútkezelő társaságok a tisztán tartási feladatokat a közúti közlekedés biztonságát szolgáló üzemeltetési tevékenységen belül - ahogy ön említette, a közutakat - kezelői szabályzatban foglaltaknak megfelelően látják el. A munkálatok tervezett végrehajtásáról, azok ütemezéséről a települések önkormányzatait és más érintett szervezeteket - például a mentőket, tűzoltóságokat - rendszeresen tájékoztatják.
Amennyiben a közúti társaságok e feladatot saját eszközeikkel nem tudják ellátni, vagy éppen a hatékonyabb működés érdekében az időszakos munkák egy részét nem saját létszámmal, hanem külső cégek megbízásával kívánják ellátni, akkor a végrehajtásra ajánlatot kérhetnek más gazdálkodó szervezetektől, így a városgazdálkodási vállalatoktól vagy egyéb kommunális szolgáltatóktól. Ennek nincs jogi akadálya, mivel a közút közlekedéséért felelős társaság a polgári jogi jogviszony keretében más szervezetet - adott esetben a területileg érintett önkormányzatot is - megbízhat szerződéses formában egyes feladatok ellátásával.
Állami kényszer tehát - sem közvetlen, sem közvetett formában - nem áll fenn, hiszen szerződéses, polgári szerződéses viszonyban történik ez. Hódmezővásárhely esetében is, képviselő úr, a város területén áthaladó állami tulajdonú közutak burkolatának tisztítására is létrejött ilyen megállapodás, a Csongrád Megyei Közútkezelő Közhasznú Társaság és a Hódmezővásárhelyi Köztisztasági Kft., tehát két társaság között. Kezemben van a szerződés (Felmutatja az iratot.), amely az 1997. évre vonatkozik, amely például átlagosan havi négy-hat alkalommal elvégzendő tisztításra vonatkozik, és ezeknek az 1997. évi költsége 974 ezer 116 forint, plusz 12 százalék áfa - és egyéb, egyébként szerződésben rögzített feltételek. Ennek a finanszírozása tehát nem az önkormányzat büdzséjéből történik, hanem az Útalap terhére, hiszen a feladat elvégzésére is az Útalap kötelezett.
Tájékoztatom képviselő urat, hogy nemcsak '97-ben, hanem a tavalyi évre vonatkozóan is van a birtokomban hasonló szerződés Hódmezővásárhellyel, akkor 779 ezer forint plusz áfa összegben.
A képviselő úr által említettekhez hasonló panasz, észrevétel ez idáig nem érkezett a minisztériumhoz. Nyugodtan kijelenthetem, hogy e téren - tehát az önkormányzatok és a közútkezelő társaság együttműködése terén - az állami társaságok és az önkormányzatok, illetve elsősorban önkormányzati társulatok, társaságok kapcsolata, együttműködése jó; ez a jellemző rájuk, szembeállításuk tehát merőben ellentétes lenne mind a tárca, mind pedig a kormány és a közúton közlekedők célkitűzéseivel.
A központi költségvetés normatív állami hozzájárulással támogatja a helyi önkormányzatokat a tulajdonukban és kezelésükben levő helyi közutak fenntartása céljából, az úgynevezett településüzemeltetési normatíva keretében. Szeretném hangsúlyozni, képviselő úr, hogy ezen felül az önkormányzatok döntésétől - tehát nem kormányzati döntéstől - függően a jogszabály lehetőséget ad arra, hogy a gépjárműadó közel 90 százaléka az önkormányzatoknál maradjon, és legfeljebb 12,5 százaléka kerüljön az Útalapba; ez az önkormányzat döntésétől függ, a helyi gépjárműadó mértékének megválasztásától.
Mivel az állami tulajdonú közutak fenntartása az erre létrehozott közhasznú társaságok feladata, ezért ilyen címen a helyi önkormányzatok természetesen nem kapnak költségvetési támogatást.
Tisztelt Képviselő Úr! Szeretném elmondani, hogy a KHVM részéről - és ugyanezt nem mondhatom el a Belügyminisztériumról is (Sic!) - mindig meghatározó volt az a törekvés, hogy az önkormányzatokkal kölcsönösen megfelelő együttműködést alakítsunk ki. Úgy gondolom azonban, hogy ehhez nem az Útalap forrásainak belső átcsoportosítása a megoldás, hanem a korrekt együttműködés, és a kormányzat előtt levő, majdan a parlament elé kerülő (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), az Útalap összes bevételének nagyobb ütemű növelését célzó előterjesztés.
Köszönöm. (Szórványos taps.)
