DR. JESZENSZKY GÉZA
DR. JESZENSZKY GÉZA
DR. JESZENSZKY GÉZA (MDNP): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Az előbbi vitának van egy másik oldala is. El tudnám képzelni azt, hogy egyes szomszéd országok parlamentjében is félreverik a harangot az ott működő magyar vállalatok, magyar tőke kapcsán. Ugyanakkor, ahogy jöttünk ide a parlamentbe, láttuk a gyülekező honvédséget készülve Milan Kučan szlovén elnök köszöntésére, és ha jól tudom, ma érkezik hazánkba Petre Roman, a román szenátus elnöke is.
(9.00)
Ezek az élénk szomszédsági kapcsolatok nem csupán politikai szempontból jelentősek, hanem fontosabb lehet talán még a gazdasági haszon is, Közép-Európa gazdasági újjászületése.
McCarthy - neves angol, brit történész - az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlásának gazdasági következményeiről egykor azt írta, hogy az osztrákoknak és a cseheknek drágábban kellett venniük az élelmiszert; a magyarok, a szlovákok, a románok, a horvátok pedig sokat fizethettek a ruházatért és az iparcikkekért. Valóban, az első világháború után létrejött sok új határ és az egykor nagy közös piac és vámterület megszűnése évszázados gazdasági kapcsolatokat is megsemmisített. A kommunizmus sem hozott javulást, inkább ellenkezőleg: a gazdasági önellátás, az autarkia még tovább erősödött. Tudjuk, hogy a KGST mennyire nem teremtett szerves gazdasági kapcsolatokat.
A rendszerváltozás tette csak lehetővé, hogy ismét meginduljon a gazdasági vérkeringés a gúzsba kötött végtagok között. A kölcsönösen előnyös gazdasági kapcsolatoknak, kivált pedig a határ menti területek közötti kereskedelemnek és vállalkozásoknak teremtett kedvező kereteket a Közép-európai Szabadkereskedelmi Társulás, a CEFTA. De a kormányok csak a lehetőséget teremthetik meg a kereskedelem fellendüléséhez és az egymás országaiban történő befektetésekhez, amit egyébként az Európai Unió hosszú évek óta joggal szorgalmaz.
Magyarország és a szomszédos országok között a legutóbbi időkig nehezítette, fékezte a gazdasági kapcsolatok dinamikus fejlődését előbb a fizetőeszközök hiánya, majd egyes szomszédaink elzárkózó magatartása, valamint a határátkelőhelyek elégtelen száma és kis áteresztőképessége. Én személy szerint is mindig következetesen törekedtem a helyzet javítására, de mindig sok múlott a politikai viszonyokon, a kölcsönös bizalmon és a jóakaraton.
Például a második világháború előtt Románia egyik legnagyobb gazdasági partnerünk volt, és ebből a kereskedelemből az elmúlt évtizedekben szinte semmi nem lett. Az 1993-as romániai látogatásom során már sok jele volt a kereskedelmi forgalom élénkülésének, de akkor a hivatalos román politika inkább fékezte, mintsem bátorította a határ menti területek együttműködését. Jól tükrözte ezt az ígéretes Kárpátok euro-régióval szembeni elzárkózó magatartás.
A novemberi romániai választások nyomán az akadályozó, fékező magatartás megszűnt. A legutóbbi hónapokban örömmel tapasztalhattuk, hogy az eddig szerény keretek között működő alapítványok aktív működése mellett a kormányzati tényezők - így a Határon Túli Magyarok Hivatala - is nagyobb szerepet vállaltak. Többek között sor került önkormányzatok közötti cserelátogatásokra és ezzel foglalkozó konferenciára is. Ugyancsak igen fontos a gazdasági kapcsolatok fellendítésében a társadalmi szerveződések szerepe. A Magyarok Világszövetsége, a Rákóczi Szövetség, a Hunyadi Szövetség és más hasonló szervezetek példamutató szerepet vállalnak ezen a területen is.
A magyar vállalkozók sok esetben vegyesvállalatokat hoznak létre. Örömmel olvastam, hogy a Mol is ezt teszi a környező országokban, s különösen eredményes a korábban rendkívül rossz benzinkút-ellátottságáról ismert Szlovákiában és Romániában.
Magam is tapasztaltam a közelmúltban a nagyváradi Mol-kutak korszerű és megbízható szolgáltatásait. Ugyanakkor Váradon szomorúan állapítottam meg - amit most kifejezetten panasz formájában tettek nekem szóvá a közelmúltban a Székelyföldön, Sepsiszentgyörgyön üzembe helyezett benzinkút kapcsán -, hogy ezeken a szép kivitelű létesítményeken a magyar feliratok teljességgel ismeretlenek. Miközben a romániai és a szlovákiai magyarság évek óta vívja jogvédő harcát anyanyelvéért, nyelvhasználati jogaiért, s ezt az egymást követő magyar kormányok támogatják, államközi szerződések garantálják, egy magyar állami tulajdonban levő nagyvállalat külföldön - ahol a lakosság jelentős hányada a Székelyföldön döntő többséggel magyar nemzetiségű - érzéketlen és tapintatlan módon nincs tekintettel vásárlóközönsége összetételére, igényeire.
Tisztelt Ház! A mai világban természetes a tőke és a munkaerő mind szabadabb mozgása. Ennek közép-európai megnyilvánulásai senkit sem fenyegetnek, semmilyen érdeket nem sértenek, ellenkezőleg: kölcsönös előnyökkel járnak. Ezért a Néppárt úgy véli: semmi oka és semmi mentsége nincs a Molnak, ha egyébként dicséretes üzletpolitikájában a politikailag megbukott, magyarellenes nacionalista erők kedvét keresi. Köszönöm figyelmüket. (Taps az ellenzék padsoraiban.)
