DR. BARÁTH ETELE
DR. BARÁTH ETELE
DR. BARÁTH ETELE (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Nagy figyelemmel hallgattam Szabad György képviselőtársam igen nagy tiszteletet érdemlő hozzászólását, és kérem, hogy ne vegye tőlem tiszteletlenségnek, de egy-két dologban mégiscsak szeretnék szinte kiigazítást is tenni.
Ebből az első az, hogy a környezetvédelmi tárcához tartozott az elmúlt 40 évben a műemlékügy; ez annál is inkább nem volt lehetséges, mert a nyolcvanas években jött létre először a vízüggyel együtt környezetvédelmi tárca. Ez mindig az építésügyhöz tartozott, legalábbis az '57-es évtől kezdve, majd a végén például a közlekedési és hírközlési minisztériumhoz tartozott. És nem lehet azt mondani, hogy ekkoriban nagyon rossz volt a felügyelete, mert olyan csodálatos emberek, mint például Dercsényi Dezső volt meghatározott időn keresztül ennek a felügyelője a minisztérium oldaláról, majd később a műemlék-felügyelőség vezetője lett.
Soha olyan nagy önállóságot nem élvezett a most hivatalnak nevezett felügyelőség, mint ma, olyannyira, hogy régebben a másodfok még a minisztériumhoz tartozott, most a saját hivatalán belül dől el, tehát tulajdonképpen igazi önálló gazdája ennek a területnek.
Azt hiszem, feltétlenül tudni kell azt, hogy ezt nem az elmúlt 40 év rombolása tette, pedig akkoriban paneleket épített az a tárca, és az ipar is hozzátartozott ahhoz, hogy Magyarországon nincs annyi műemlék, mint nyugaton, hanem sajnos, sok pusztulás, sok borzalom érte az országot történelme folyamán, és azt hiszem, ez a lényegi különbség.
A másik dolog, amire szeretném felhívni a figyelmet, az az, hogy az csupán jó szándék, hogy itt a környezetvédelmi alaphoz kerülnek-e az itt felsorolható összegek. De azt tudnunk kell, hogy mérhetetlenül nagy és nagyon nagy az aránybeli különbség a környezetvédelemre fordítható és ott alapszerűen keletkező és a műemlékre fordítható összegek között, nevezetesen most az a nagyon furcsa helyzet adódik, hogy például a gumiabroncs-termékdíjból lesz ebben az évben támogatva a műemlékügy; pedig ez, mondjuk, egy elég groteszk helyzetet teremt, tehát pillanatnyilag abszolút pozitíven jön ki ebből a tárca.
Utolsó mondatként hadd mondjam el, hogy a magam részéről - aki utolsó ügyvezető elnöke voltam az Országos Műemléki Tanácsnak '89-'90-ben - teljes mértékben egyetértek vele, hogy fel kell állítani egy ilyen tanácsot és igazán mondom, hogy köszönjük szépen ezeket a javaslatokat; remélem a tárca is ezt támogatni fogja. Köszönöm szépen. (Taps.)
