DR. VARGA LÁSZLÓ
DR. VARGA LÁSZLÓ
DR. VARGA LÁSZLÓ (KDNP): Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Külügyminiszter Úr! 1995. december 12-én, majd a következő év november 26-án kérdést intéztem a külügyminiszter úrhoz: mit tesznek annak érdekében, hogy az 1956-os forradalom és szabadságharc jelentőségére tekintettel a NATO-ba és az Európai Unióba tagként való felvételünknél különleges eljárásban részesüljünk? A miniszter úr nem adott kielégítő választ, míg az államtitkár úr elmondott egy hosszú programot, amikor idehaza ünnepeltek a negyvenéves évfordulón, ami nem tartozott a tárgyhoz. Érdemben azt mondotta, hogy hiábavaló illúzió arra gondolni, hogy az 1956-os események bármilyen hatással vannak az Európai Unióba s a NATO-ba tagként való felvételünknél, sőt ezeknek az említése visszatetszést szül.
Franciaország köztársasági elnöke, Jacques Chirac úr másképpen gondolkozik. Magyarországi látogatása során, 1996. január 16-án a francia kultúrotthonban, a kitüntetések átadása alkalmával többek között a következőket mondotta. 1957 januárjában, negyven éve véget ért az európai történelem egyik legerőteljesebb, egyik legszebb, egyik legtisztább forradalma. Forradalom, amely központi szerephez juttatta Magyarországot mindazoknak a földrengéseknek a sorában, amelyek végül is a Szovjetuniót romba döntötték. Példájuk - folytatta a Francia Köztársaság elnöke - élni fog, megmarad, mert jelképe annak a reménynek és bizalomnak, amelyet a legnagyobba, a legszentebbe: az emberi méltóságba vetettünk. Minden viharon és balsorson túl gyönyörű akaratból és reménységből adtak leckét a világnak.
Kérdezem a külügyminiszter urat: ha Magyarországnak központi szerepe volt abban, hogy a világtörténelem egyik legborzalmasabb rendszere a Szovjetunióval együtt összeomlott, ha Magyarországnak központi szerepe volt abban - ahogy a francia köztársasági elnök mondja -, hogy a vasfüggöny lehullott, a megszállott közép- és kelet-európai államok felszabadultak, Európa békéje biztosítva van, akkor a külügyminiszter úr véleménye szerint mindezek feljogosítják-e Magyarországot arra, hogy a nagyon nehéz eljárásokban az európai uniós és a NATO-tagságnál különleges eljárásban részesüljünk? Ha egyetért velem a külügyminiszter úr, akkor megkérdezem: mit tesz és mit tettek ennek érdekében? Ha nem, akkor miért nem? Végül: a Francia Köztársaság elnökéhez hasonló beszédet a magyar forradalomról még egyetlen államfő sem mondott. Ezért megkérdezem a külügyminiszter urat, mit tett a Külügyminisztérium annak érdekében, (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi a felszólalási idő leteltét.) hogy ez a történelmi jelentőségű beszéd országosan ismert legyen? Kérem válaszát. (Taps az ellenzék padsoraiban.)
