PUSZTAI CSABA
PUSZTAI CSABA
PUSZTAI CSABA (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! A 14., 20., 33. javaslat kapcsán szeretnék néhány szót és néhány gondolatot elmondani, amely részben egybecseng azzal, ami itt az előbb elhangzott, részben pedig polemizálna vele.
Mindenképpen szeretnék egyetérteni azzal, amit Demeter Ervin elmondott a más országokban kapott könyvvizsgálói engedélyek magyarországi használatával kapcsolatban, amelyről a 33. számú módosító javaslat szól, amely a 19. § c) pontját kívánja módosítani. Fontosnak tartom azt, hogy egy külföldön kapott könyvvizsgálói engedély semmiképpen ne jelentsen Magyarországon automatikusan jogosítványt könyvvizsgálat végzésére sem társaságban, sem magánszemélynél.
Egy nagyon fontos kérdésre szeretném felhívni a figyelmet, amely kimaradt a törvényből.
(22.30)
Göndör képviselőtársam már jelezte azt, hogy nem megoldott az a probléma, hogy az APEH-nál, az Állami Számvevőszéknél, a VPOP-nál - és még sorolhatnánk más szervezeteket is - szükséges lenne, hogy egyrészt könyvvizsgálók működhessenek, másrészt pedig, akik olyan tevékenységi körben dolgoznak, ahol könyvvizsgálatszerű munkát kell hogy végezzenek, ott fontos lenne, hogy ezt a munkát valamilyen formában könyvvizsgálói gyakorlatként el lehessen ismerni. Különben egy olyan lehetetlen helyzet áll elő, hogy ha valaki könyvvizsgáló akar lenni, és olyan szintű munkát akar végezni, akkor kénytelen lenne elhagyni a közszolgálati területet, kénytelen lenne elmenni magán-könyvvizsgáló céghez, vagy magán-könyvvizsgálóhoz először gyakorlatot szerezni, és utána tudna visszatérni a gyakorlat megszerzése után, hogy könyvvizsgálóként dolgozzon egy állami szervnél. Tekintve azt, hogy mekkora szükség van arra, hogy állami szerveknél dolgozzanak könyvvizsgálók, ezt a megoldást lehetetlennek tartom, és nagyon célszerű lenne, ha a törvény erre valamilyen formában ki is térne.
Ezért nyújtottuk be a 14. számú módosító javaslatot, amely az 5. §-ban célozza meg azt a helyet, ahol célszerű lenne egy olyanfajta módosítást eszközölni, aminek eredménye az, hogy gyakorlatot szerezhessenek ezekben az állami szervekben, és ezt ismerjük el, ha valóban olyan tevékenységről van szó, könyvvizsgálói vizsga előtti gyakorlatnak. Fontosnak tartom azt hozzátenni - hogy mivel szeretnénk elkerülni azt, hogy minden szerv, amelynek eszébe jut, ezt a fajta megoldást válassza, ezért hozzátettük azt is -, hogy a felvételi bizottságnak el kell fogadni, hogy ez a gyakorlat valóban könyvvizsgálói gyakorlatnak felel meg.
Ezt a gondolatot továbbvive nem tartjuk helyesnek azt a megoldást, hogy egy könyvvizsgáló, aki állami szervnél dolgozik, kénytelen legyen szüneteltetni könyvvizsgálói jogosítványait pusztán azért, mert egy állami szervhez ment el. Azzal, hogy szünetelteti könyvvizsgálói kamarai tagságát, gyakorlatilag másodrendű kamarai taggá válik, szavazati jogát nem gyakorolhatja, ellenben ezzel kötelezettségeinek, például tagdíjfizetési kötelezettségének eleget kell tennie, kötelező neki gyakorlatokra járni. Ez különben helyes, hiszen szakmai gyakorlatok nélkül elég nehéz lenne eligazodni a jogszabályok módosításai és változásai között, de így együtt ez nincs megoldva a jogszabályban, és úgy gondoljuk, nagyon fontos lenne, hogy ez bekerüljön.
Egy másik problémára szeretném felhívni a figyelmet, ezt pedig a 20. számú módosító javaslattal kapcsolatban, azt hiszem, fontos elmondani. Egy nagyon általános megfogalmazás szerepel ott, mégpedig az, hogy más gazdasági tevékenységet nem folytathat a könyvvizsgáló, csak amit a törvény megenged számára. Ennek egyenes következménye az, hogy mondjuk, egy könyvvizsgáló otthon lótenyésztéssel nem foglalkozhat. Annyira abszurd ez a fajta kizárás, és annyira ellentétes a nemzetközi gyakorlattal is, hogy úgy gondoljuk, ezt a pontot mindenképpen törölni kell a törvényből.
Azt nagyon helyesnek gondoljuk, hogy a könyvvizsgálónak az önállósága, függetlensége és a könyvvizsgáló szakmai önállósága mindenképpen nagyon komoly garanciákat kapjon a jogszabályban. De ez semmiképpen nem jelentheti azt, hogy egyéb, a könyvvizsgálattal semmilyen formában nem összefüggő tevékenységét is korlátozza egy szakmai törvény, egy kamarai törvény. Márpedig ebben a kérdésben, azzal, hogy ilyen általánosan fogalmaz a 8. § e) pontjában a jogszabálytervezet, elérjük azt, hogy gyakorlatilag, ha otthon valaki szórakozásból, mondjuk, ebet tenyészt, akkor őt ki lehet zárni a kamarai tagságból. Elképesztő ez a fajta diszkrimináció, és úgy gondoljuk, hogy értelmezhetetlen és felesleges is.
A későbbiekben még átmegyek más pontokra, de egyelőre ebben a szakaszban ezt szerettem volna elmondani. Köszönöm.
