DR. LOTZ KÁROLY
DR. LOTZ KÁROLY
DR. LOTZ KÁROLY közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! A parlament által múlt évben elfogadott közlekedéspolitika valóban sürgető feladatként jelölte meg az autópályáknak különösen a fő tranzitirányokba történő kiépítését, meglevő szakaszok országhatárig történő meghosszabbítását, az M0 körgyűrűnek a lehetőség szerinti, legalább a keleti oldalon lévő teljes kiépítésével összességében mintegy ezer kilométeres alaphálózat létesítését tette szükségessé. Így is döntött a kormány. Ilyen nagyarányú fejlesztési elkötelezettség persze meghaladja egyetlen tárca hatáskörét, ezért a kormány döntését kértük a továbblépésről.
Az úthasználati díjak bevezetésének eddigi tapasztalatai alapján az előző kormány idején megkötött koncessziós szerződésektől eltérően az autópálya építése, üzemeltetése és fenntartása terén az úthasználók, a közlekedők, illetve az állampolgárok között a terhek arányosabb megosztására tettünk a kormánynak javaslatot. Mi magunk is szükségesnek ítéltük, hogy a finanszírozásban az állami szerepvállalás mértéke lényegesen növekedjék, és így a magyar úthasználók jövedelmi viszonyaihoz lényegesen jobban igazodó úthálózati díjak alakuljanak ki.
Én azt hiszem, itt egy kis félreértés volt képviselő úr szavaiban, hiszen említette, hogy akkor lesz magasabb az autópályadíj, ha nagyobb az állami hozzájárulás. Mi ezt fordítva ítéljük meg, éppen ezért döntött a kormány április 30-án ilyen értelemben, hogy az európai közlekedési korridorok részét képező gyorsforgalmi hálózat ütemezetten, tízéves programban, vegyes finanszírozási rendszerben a koncesszió mellett igen jelentős állami hozzájárulással - átlagosan legalább 50 százalékos hozzájárulással - épüljön meg. Ennek egyébként a forrásigénye összességében 1998-tól 2000-ig, tehát a három év alatt 42,5 milliárd forint legyen. Ilyen értelemben tehát a kedvező úthasználati díjak kialakítására ezzel megnyílt a lehetőség.
A kormány pozitív állásfoglalása alapján, tisztelt képviselő úr, most már lehetőségünk van arra, hogy az M7-es autópálya építésére kiírt pályázatot - amelyre valóban várnak a koncesszorok - a megváltozott körülményekre tekintettel eredményesen lezárjuk. A koncessziós tárgyalások folytatására tehát rövidesen sor kerül. 1998-ban ennek alapján megkezdődhet és várhatóan a koncessziós tárgyalásoktól függően két vagy három évig tart a Budapest-Zamárdi közötti szakasz felújítása. Itt egy nagyon jelentős felújításra, gyakorlatilag átépítésre van szükség, ismerjük ennek a szakasznak a helyzetét. Ezt követően folytatódik az autópályával fejleszthető és fejlesztendő gyorsforgalmi út ütemezett kiépítése Zamárdi és az országhatár között.
Az autópályákkal párhuzamos utakon ugyancsak ezen kormánydöntés alapján meg kell tenni azokat a lépéseket, amelyek elviselhetővé teszik az autópálya menti utak használatát, az eddigi tapasztalatokból kiindulva tehát meg kell vizsgálni a kormánydöntés szerint azokat a lehetőségeket, hogy hogy lehet az autópályát nem használók és a lakosság számára elviselhető helyzetet teremteni.
Összességében tehát úgy ítélem meg, hogy a kormány ez év áprilisi nagyon fontos döntése alapján a képviselő úr által említett finanszírozási bizonytalanság megszűnt, megteremtődött a feltétele annak, hogy az autópálya-hálózat tovább épülhessen, mégpedig úgy, hogy a használati díj társadalmilag elfogadható szinten alakuljon ki és ezzel gyakorlatilag megnyílt a lehetőség az M7-es autópálya építésének folytatására.
Köszönöm a kérdését, és kérem képviselő urat és az Országgyűlést, hogy válaszomat elfogadni szíveskedjék. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)
