DR. BÁNK ATTILA
DR. BÁNK ATTILA
DR. BÁNK ATTILA, az alkotmány- és igazságügyi bizottság kisebbségi véleményének előadója: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Való igaz a képviselőtársam állítása, aki azt fejtette ki az előbb, hogy a bizottsági ülésen e törvénytervezet, tehát a 4219. számú törvényjavaslat tárgyalásánál kisebbségi vélemény pro forma nem fogalmazódott meg.
Ezzel szemben azonban utalnék arra, s ezzel egyúttal ismertetném az ellenzéki pártok álláspontját is, mely szerint az általános vitában, tehát az alkotmányozással, az alkotmány módosításával kapcsolatosan vetődtek fel olyan álláspontok - s ezek a jegyzőkönyvben is megfogalmazódtak -, melyek érintették az egész úgynevezett igazságügyi csomagot, és ezen belül a táblákat is. Azt a megállapítást tehát, amelyet a képviselőtársam mondott ebben a vonatkozásban, nem osztom; sőt ez - mint ahogy ő erre egyébként helyesen utalt - a szavazásban is kifejeződött, de megfogalmazásában az alkotmányozással, az alkotmány módosításával kapcsolatos általános vitában igenis kifejeződött és pregnánsan megjelenítődött.
(12.00)
Egyébként engedjék meg, hogy megosszak egy személyes észrevételt a tisztelt Házzal: igen sajnálatos most, hogy pontosan nekem, a Független Kisgazdapárt képviselőjének kell kifejteni egy kisebbségi álláspontot akkor, amikor közismert az, hogy a Független Kisgazdapárt álláspontja a táblabíróságok, a négyszintű igazságszolgáltatás bevezetése vonatkozásában a tárgyalt törvényjavaslattal nagyjából egybeesik.
Hogy miért volt mégis a Független Kisgazdapárt részéről a tartózkodás és a többi ellenzéki párt részéről az ellenszavazat a vita során, ahhoz engedjék meg, hogy egyetlen mondat kitérőt tegyek. Már a tisztelt Ház előtt, de a bizottság előtt is felmerült egészen komoly formában, egy bizonyos jogtechnikai kérdés. Nevezetesen az, hogy tárgyaljunk először az alkotmánymódosításról, amelyben benne van - szó szerint is benne van - a négyszintű bíráskodás, a táblabíráskodás, s ha akár konszenzussal, akár többségi szavazással elfogadja a Ház az alkotmány módosításáról szóló törvényjavaslatot, tehát törvény lesz, ehhez képest tudjuk kifejteni saját álláspontunkat, és ebben az esetben nem biztos az, hogy az öt ellenzéki pártnak hasonló álláspontja lesz a táblák vonatkozásában.
Mivel ez a javaslat - bár elméleti igen mellett - végül is lekerült a napirendről mind a bizottságban, mind pedig a Házban, ezért foglalta el az öt ellenzéki párt azt az álláspontot, amelyet most én itt mint kisebbségi álláspontot kívánok megfogalmazni.
Tisztelt Ház! Felmerült a vita során - és azt hiszem, talán ez a legfontosabb az egész kérdésben és a táblabíráskodás kérdésében is - három kérdés: ki, hol és mit fog tárgyalni ezeken a táblákon. A bíróság létszáma nagyobbrészt adott. A bevezetésre szánt határidő, amelyet az előterjesztésben olvastunk, nem igazán elegendő a bírói létszám akármilyen mértékű felduzzasztására. Tehát az elhangzott a miniszter úr expozéjában, de képviselőtársam is említette, hogy ma az ügyek 70 százalékát 1-5, 1-6 éves gyakorlattal rendelkező bírók, elsősorban bírónők tárgyalják a városi bíróságokon. Ezt a létszámot néhány év alatt emelni igazából nem megalapozott várakozást jelent álláspontunk szerint.
Felmerült a hol kérdése is, ami végül is egy elhelyezésbeli problémát jelent; miniszter úr erre utalt expozéjában. Én azért felteszem a kérdést: most azután úgy lesz, hogy a megyei bíróságon, ha a kapuval szemben állok, jobb oldala tábla-, bal oldala megyei bíróság? Tehát igazából sem a javaslat, sem pedig az indokolás, amelyet várna az ember egy ilyen törvényjavaslatnál, erre nem ad választ.
Az én legnagyobb problémám, és ez egy picit egyéni problémám is, és azt hiszem, hogy az ellenzéki pártok képviselői osztják ezt a véleményemet: mit fognak itt tárgyalni? Önök tudják? Olvasták a Be. módosítását? Tudják, hogy milyen ügyek kerülnek ide? Ezeknek az ügyeknek milyen költségvonzata lesz például a tanúbizonyítás szempontjából? Nem tudjuk. Ma a Magyar Hírlapban lehetett arról olvasni három sort, hogy körülbelül mit akarnak, én nem hiszem, hogy kormánypárti képviselőtársaim megkapták volna az ezzel kapcsolatos törvényjavaslatot, előterjesztést. Ha pedig ilyen nincs, akkor én nem hiszem azt, hogy felelőssége teljes tudatában bárki erre a törvényjavaslatra rábólinthatna mindenféle gondolkozás és megfontolás nélkül.
Annak, hogy olcsó és gyors legyen az igazságszolgáltatás, alapvető követelménye az, hogy helyben intéződjenek el az ügyek, tehát ott intéződjenek el, ahol felmerültek, ne kelljen utaztatni az állampolgárt - egyéb szakértőkről, ügyvédről, a bírósági eljárás egyéb szereplőiről nem beszélve -, és minél gyorsabban következzen be.
Azt gondolom, és az ellenzéki pártok véleménye ezzel egybeeső, hogy a táblabíróságok bevezetésének módja és az időkerete, hogy az első három táblát még 1997-ben, majd a következő táblákat, a két táblát az ezredforduló után fogják bevezetni, ez egy bizonyos káoszt fog eredményezni az igazságszolgáltatásban.
Felteszem a kérdést, hogy mi lesz azzal a nagy budapesti táblabírói létszámmal, amely majd '93 körül két vidéki táblára kell hogy kimenjen. Ki fog menni? Ilyen apró kérdések ezek, amelyek véleményem szerint nagyban befolyásolják ennek a törvénynek a fogadtatását.
Mindezek ellenére azonban azt gondolom, hogy ha és amennyiben az alkotmánymódosítás benyújtott törvényjavaslata átmegy a Házon, a tisztelt parlament elfogadja, akkor lehet olyan módosító, esetleg kapcsolódó módosító indítványokat találni, amelyekkel ez a törvényjavaslat elfogadásra kerülhet akár az ellenzék által is.
Úgy gondolom, a bevezetés módja, az, hogy jelenleg három, később pedig további két táblát irányoz elő, semmiképpen sem felel meg a jelenlegi igazságszolgáltatási rendnek.
Tisztelt Ház! Északkelet-Magyarországot, szinte Magyarország legnagyobb területét hagyja táblabíróság nélkül a jelenlegi tervezet. Úgy gondoljuk, hogy az öt tábla egyidejű bevezetése mellett lehet csak ezt támogatni, hiszen Debrecen - különösen Debrecen - és Győr kihagyása, beiktatásának későbbi időpontra tétele semmiképpen sem járható út.
Végezetül nem tudom, hogy milyen földrajzi megfontolások miatt került Pécsre a tábla. Tisztelt Ház! Nem hiszem, hogy egy párt frakcióvezetésének helyi kötődése lehet ebben a döntő szempont, úgy gondolom, a megfelelő földrajzi elhelyezés Szeged, Debrecen, Győr és Budapest mellett nyilvánvalóan csak és kizárólag Kaposvár lehet. (Taps az ellenzéki padsorokban.)
