DR. EÖRSI MÁTYÁS
DR. EÖRSI MÁTYÁS
DR. EÖRSI MÁTYÁS külügyminisztériumi államtitkár: Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Azt hiszem, hogy ha Jeszenszky Géza képviselő úrral meg tudunk állapodni abban, hogy nem helyes a parlamentben egy nemzet szavahihetőségét megkérdőjelezni, elismerem, hogy akkor nem helyes súlyos szavakkal sem illetni a képviselő urat; azt hiszem, hogy a jövőben ennek jegyében tudjuk kapcsolatunkat folytatni.
Tisztelt Elnök Úr! Ami a magyar-szlovák alapszerződést illeti: a vitából - mint megannyi korábbi vitából - ezúttal is kiderült, hogy nincs lényeges különbség a kormányoldal és az ellenzék között a szlovákiai magyar közösség helyzetének megítélésében.
A különbség abban van, hogy a kormány álláspontja szerint a magyar közösségek helyzete a kétoldalú kapcsolatok rendkívül fontos, de korántsem egyedüli mércéje, valamint különbség van abban is, hogy a valóban létező problémákra más választ ad a kormány, és mást az ellenzék. Mintha másban keresnénk az okot is.
Az ellenzék rendre az alapszerződést jelöli meg a szlovákiai magyar közösség helyzetében bekövetkezett romlás okaként, míg a kormány megítélése szerint Szlovákiában az utóbbi időben folyamatosan tapasztalható és aggályra jócskán okot adó tendenciák a szlovák belpolitikában keresendőek.
A Németh Zsolt képviselő úr által is megemlített anomáliák jó része - gondolok itt a büntetőjog módosítására, a köztársasági elnök és a miniszterelnök közötti viszonyra és másra; a lista időközben kiegészült az elmúlt hétvégi népszavazási problémákkal -, mind-mind a demokrácia általános deficitjével függ össze.
A kérdés, amelyre a helyes választ keressük, így hangzik: mivel ártunk vagy mivel használunk jobban célkitűzéseinknek, ha kihirdetjük, vagy ha nem hirdetjük ki az alapszerződést? A kormány álláspontja szerint, ha - törvényes kötelezettségünknek eleget nem téve - nem hirdetnénk ki az alapszerződést, akkor ezzel a lépésünkkel azoknak a szlovákiai erőknek használnánk, akik kezdettől fogva gyanakvással, rosszindulattal kezelték az alapszerződés ügyét, és soha nem hittek a magyar szándékok őszinteségében. Ebben a lépésben saját álláspontjukat látnák igazolva.
Magyarországon is vannak olyan politikai erők, akik szintén gyanakvással kezelték az alapszerződés ügyét, és amint a vita is mutatta, az alapszerződés megkérdőjelezésében érdekeltek. (Folyamatos zaj.)A kormány ebben soha nem lesz az ellenzék partnere, a kormány ugyanis az alapszerződés végrehajtásában érdekelt, nem pedig annak folyamatos lebegtetésében!
Ne feledjük el, tisztelt képviselőtársaim, hogy az alapszerződés nem csupán Szlovákia terhére állapít meg kötelezettségeket a szlovákiai magyar közösség javára, hanem Magyarország terhére is, a magyarországi szlovák közösség javára. Éppen Németh Zsolt képviselő úr volt az, aki felszólalásában precízebbé tette a kihirdetés jogi jellegét; ezt ezúton is megköszönöm neki.
Valóban: az alapszerződés a kihirdetéssel válik a magyar jog részévé. A kihirdetésnek a két ország közötti kapcsolatra közjogi értelemben nincs hatása, de azok a magyarországi nemzeti kisebbségek - jelesül esetünkben a szlovákiai magyar kisebbség - akkor tudják az alapszerződésből fakadó jogaikat a magyar állammal szemben érvényesíteni, ha a kihirdetésre sor kerül.
(18.10)
És megfordítva: ha a Magyar Országgyűlés nem hirdeti ki az alapszerződést, akkor a magyarországi szlovák kisebbséget fosztja meg az alapszerződésben foglaltak érvényesíthetőségétől, azaz ebben az esetben éppen úgy járna el, mint amit a szlovák partnerének felró. Kérem az Országgyűlést, hogy ezt a szempontot is mérlegelje a döntése során.
A vitában a Fidesz szónoka - nem először teszi - rendkívül súlyos szavakkal illeti a külügyi kormányzatot külpolitikai vonalvezetése miatt. Meglehet, hogy ez a Fidesz hivatalos álláspontja, én mégis inkább Orbán Viktorral értenék egyet, aki az integrációs eredményekkel kapcsolatban a következőket mondta: "Abban, hogy az ország idáig eljuthatott, része volt a kiegyensúlyozott, visszafogott, mérsékelt, szomszédaival a megegyezést és nem a revánsot kereső külpolitikának, amelyet az ország képviselt." (Balsay István: Éljen! Így van! - Taps a kormánypártok padsoraiban.)
A kormány osztja ezt az értékelést, és a jövőben sem hagyja magát eltántorítani ettől a politikától, és ennek jegyében kéri az Országgyűlést, hogy a magyar-szlovák alapszerződést hirdesse ki. (Taps a kormánypártok padsoraiban. - Közbeszólások az ellenzéki padsorokban: Nem! Nem!)
