KUNCZE GÁBOR
KUNCZE GÁBOR
KUNCZE GÁBOR belügyminiszter: Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Képviselő Úr! Anyakönyvezés Magyarországon 1895. október 1-je óta van, azóta szabály az, hogy abban az esetben, ha valaki nem Magyarországon, hanem külföldön született, akkor születési adatait az azon országban érvényes közigazgatási elnevezéseknek megfelelően jegyzik be. Ehhez képest az előző kormány olyan változtatást hajtott végre 1991-ben egy kormányrendelettel, hogy abban az esetben, ha a magyar állampolgárságot kérő és megkapó valaki hitelt érdemlően igazolni tudja a születési helyét, idejét és kéri, akkor - ha a településnek van magyar nevű megfelelője - zárójelben az ő kérésére ezt a magyar helységnevet feltüntetik. A szabályozás egyrészt megfelel a hagyományainknak, másrészt e kiegészítéssel pedig megfelel azok igényének is, akik azt akarják, hogy a születési helyük magyar nyelven is megjelenített legyen személyi azonosító igazolványaikban.
Én is utánanéztem: képviselő úr helyesen mondta, az ön által K. vezetéknévvel illetett polgár valóban leadta az iratait, csatolt egy '36-os és egy '39-es iratot, de ő 1921-ben született, ennek megfelelő iratot viszont nem csatolt. Egyébként pedig ha csatolja, akkor most sincs semmilyen akadálya annak, hogy a nyilvántartásokban ennek megfelelően javítsuk a reá vonatkozó adatokat, és hogy a születési helye Sáromberke néven is feltüntetésre kerüljön adataiban.
(15.50)
Ezért kérem, hogy születési anyakönyvi kivonatának másolatával keresse meg a Belügyminisztérium Személyi Adat- és Lakcímnyilvántartó Hivatalát és ott a szükséges módosításokat - a Magyarországon ma érvényes szabályozásnak megfelelően - el fogják részére végezni. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps.)
