AKAR LÁSZLÓ
AKAR LÁSZLÓ
AKAR LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Magyarország az elmúlt néhány év alatt jelentős lépéseket tett a fejlett piacgazdasághoz vezető úton. A számvitel törvényi szabályozása megteremtette annak lehetőségét, hogy egyrészt a gazdálkodók megbízható és valós összképet adjanak vagyoni, pénzügyi helyzetükről, jövedelmük alakulásáról, másrészt a beszámolók közzétételével a piac szereplői hozzá is juthatnak a döntéseiket megalapozó számviteli információkhoz.
A piac szereplői, a hitelezők, a befektetők, az üzleti partnerek az éves beszámolót csak akkor fogadják el valósnak és megbízhatónak, ha annak adatait független könyvvizsgáló megvizsgálta és záradékkal látta el. A könyvvizsgálók felelősségteljes munkája indokolja, hogy tevékenységüket a piacgazdaság országainak gyakorlatához hasonlóan szakmai önkormányzattal, köztestületként működő kamara keretében végezzék.
Az előterjesztett törvényjavaslat elfogadásával létrejövő Magyar Könyvvizsgálói Kamara legfontosabb feladatai: őrködni a könyvvizsgálói függetlenség felett; segíteni a könyvvizsgálókat felelősségteljes szakmai munkájuk ellátásában; részt venni a könyvvizsgálók képzésében, képesítésében; gondoskodni a könyvvizsgálók szervezett szakmai továbbképzéséről; ellenőrizni a kamarai tagok könyvvizsgálói tevékenységét; megtenni mindent annak érdekében, hogy a könyvvizsgálói tevékenység folytatására szakmailag, erkölcsileg alkalmatlanná vált kamarai tagok ne végezzenek könyvvizsgálói tevékenységet.
A törvényjavaslat megteremti a felsorolt feladatok magas szintű ellátásának feltételeit azáltal is, hogy állami feladatokat ruház át a kamarára. A kamara feladata lesz a ma még állami feladatot jelentő könyvvizsgálói tevékenység végzésének engedélyezése, a könyvvizsgálók névjegyzékbe vétele és nyilvántartása. A kamarai tagság a könyvvizsgálat végzésének engedélyét is jelenti, könyvvizsgálatot ugyanis csak kamarai tag végezhet.
Az okleveles könyvvizsgálói képesítésnek magas szintű szakmai képesítésnek kell lennie annak érdekében, hogy a könyvvizsgálók meg tudjanak felelni a velük szemben támasztott követelményeknek. A törvényjavaslat - az Európában általános gyakorlathoz hasonlóan - a könyvvizsgálói képesítéssel kapcsolatos állami feladatot is átadja a szakmailag legjobban felkészült intézménynek, a kamarának.
A könyvvizsgálói függetlenség a záloga annak, hogy az auditált beszámolót a piac szereplői megbízhatónak és valósnak fogadják el. Ezért foglalkozik a törvényjavaslat részletesen a könyvvizsgálói függetlenség kérdésével. A törvényjavaslat a könyvvizsgáló független véleményalkotását veszélyeztető összeférhetetlenségi szabályokon túlmenően meghatározza azt is, mikor és hol, milyen feltételek mellett állhat munkaviszonyban a kamarai tag, illetve milyen tevékenységet végezhet a kamarai tag a könyvvizsgálat mellett.
A könyvvizsgálói függetlenséggel nem egyeztethető össze, hogy a könyvvizsgáló a könyvvizsgálatot - a törvényjavaslatban meghatározottak kivételével - munkaviszony mellett végezze. Tekintettel azonban arra, hogy a jelenlegi előírások szerint a könyvvizsgálói engedélyek megadásánál ilyen feltétel nem volt, az érvényes engedéllyel rendelkezők már megszerzett jogait csorbítaná, ha a törvényjavaslat nem tartalmazna olyan átmeneti rendelkezést, mely szerint ezen könyvvizsgálók munkaviszony mellett is 2001. december 31-ig végezhetnek könyvvizsgálói tevékenységet, természetesen csak a kamara tagjaként.
A Magyar Könyvvizsgálói Kamara a tagsághoz, a tagsága által végzett tevékenységhez kapcsolódó közérdekű feladat ellátására jön létre.
(20.50)
A kamara tagjai csak természetes személyek lehetnek. A törvényjavaslat az európai gyakorlathoz hasonlóan lehetővé teszi, hogy a kamarai tagok könyvvizsgálói társaság keretében is végezhetnek könyvvizsgálói tevékenységet, ha megfelelnek a törvényjavaslatban előírt, az Európai Unió vonatkozó irányelvével összhangban lévő feltételeknek. Ezek közül a legfontosabb, hogy a társaság keretében a kamarai tagok végzik a könyvvizsgálói tevékenységet, látják el záradékkal a számviteli dokumentumokat, továbbá az, hogy a társaságot a kamaránál nyilvántartásba vegyék. Fontos az is, hogy a társaságnál a szavazati jogok többségével a kamarai tagok, illetve a bejegyzett könyvvizsgálói társaságok rendelkezzenek. Ez utóbbiak közül jogharmonizációs kötelezettségünkből következően nem zárhatjuk ki a külföldi könyvvizsgálói társaságokat sem.
A törvényjavaslat lehetővé teszi, hogy nemzetközi szerződés vagy viszonossági gyakorlat alapján a külföldi könyvvizsgálók, illetőleg a külföldön bejegyzett könyvvizsgálói társaságok Magyarországon is végezzenek könyvvizsgálói tevékenységet, alapítsanak könyvvizsgálói társaságot.
A kamara feletti törvényességi felügyeletet a törvényjavaslat szerint a pénzügyminiszter látja el. A könyvvizsgálók a számviteli dokumentumok kötelező felülvizsgálatával megbízott személyek, elsősorban a számviteli dokumentumokat ellenőrzik. Emiatt, továbbá azért, mert a pénzügyminiszter ad át állami feladatokat, indokolt, hogy a kamara törvényességi felügyelete oda tartozzon, ahová a számvitel szabályozása tartozik. A törvényjavaslatban rögzített szabályok természetesen kizárják, hogy a pénzügyminiszter közvetlenül irányítsa a kamarát, vagy csorbítsa a könyvvizsgálói függetlenséget. A törvénnyel szabályozott Magyar Könyvvizsgálói Kamara nem a magyar könyvvizsgálók egyesületi formában működő társadalmi szervezetének átalakulásával jön létre.
A törvényjavaslat elfogadását követően új kamara alakul meg. Éppen ezért a kamara megalakulásának előkészítésére indokolt egy szakértői bizottságot létrehozni, melynek feladatát a törvényjavaslat tartalmazza, és amelyben a jelenlegi egyesület kétharmados részarányban képviselteti magát. Az előkészítő bizottság munkája eredményeként bízunk abban: olyan kamara alakul meg, amelyben a tagok a maguk által választott testületek, tisztségviselők útján önállóan intézik szakmai ügyeiket, meghatározzák, és a közérdekkel összhangban képviselik szakmai, etikai, gazdasági érdekeiket, amelyben a tagok naprakész szakmai ismeretekkel rendelkeznek, és a könyvvizsgálatot a nemzetközi könyvvizsgálati sztenderdekkel összhangban lévő nemzeti könyvvizsgálati módszertani elveknek és szabályoknak megfelelően végzik, biztosítják a könyvvizsgálói függetlenség következetes érvényesülését.
Tisztelt Ház! Tájékoztatom önöket, hogy az Állami Számvevőszék a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról és a könyvvizsgálói tevékenységről szóló törvényjavaslathoz ellenjegyzését megadta. Mindezek alapján kérem a benyújtott törvényjavaslat megtárgyalását és elfogadását. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.)
