DR. CSIKAI ZSOLT
DR. CSIKAI ZSOLT
DR. CSIKAI ZSOLT (SZDSZ): Tisztelt elnök asszony, köszönöm a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! Azok a feladatok, amelyek előtt ma a magyar nemzetgazdaság áll, a gazdasági növekedés feltételeinek megteremtése után, és amelyek a piacgazdaság működéséhez, a külföldi működő tőke beáramlásának és a magyar befektetések kedvezőbbé tételéhez szükségesek, megkövetelik, hogy a piac szereplői megbízható és objektív gazdasági információkat hozzanak nyilvánosságra.
Ezen információk megbízhatóságát, hitelességét, a törvényekben meghatározott tartalmát a független könyvvizsgálók által végzett magas szintű szakmai munkának kell szavatolnia. A könyvvizsgálók a velük szemben támasztott követelményeknek célirányos szervezeti keretek között jobban meg tudnak felelni. Munkájuk és az általuk hitelesített adatok súlya a gazdasági életben indokolja, hogy tevékenységüket és annak szervezeti kereteit törvény szabályozza.
Az előttünk lévő, a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról és a könyvvizsgálói tevékenységről szóló törvényjavaslat szerint a Könyvvizsgálói Kamara - mint önkormányzattal rendelkező köztestület - feladata lesz a könyvvizsgálói tevékenység végzésének engedélyezése, a könyvvizsgálók nyilvántartása, a képesítésükkel, folyamatos szakmai képzésükkel kapcsolatos teendők ellátása, és őrködni szakmai függetlenségük felett. Fontos ezt kiemelni, hisz ez újabb példája az állam gazdasági feladatait illető munkamegosztásnak az államigazgatás és a kamarák között.
(21.00)
Meggyőződésem, hogy a törvényjavaslat 3. §-ában felsorolt feladatok hatékonyabban, a szereplők számára célszerűbben és jobban végezhetők el kamarai szervezeti formában, mint az államigazgatás keretei között.
A továbbiakban csak észrevételt szeretnék tenni a törvényjavaslat néhány vitatható pontjára. A kamara feladatait sorolja fel a 3. §. Ennek a) pontja szerint a kamara a tagok képviseletében "véleményezi azokat a törvényeket és más jogszabályokat, amelyek a könyvvizsgálók működésének, tevékenységének feltételeit meghatározzák, a kamara feladatait és működését közvetlenül érintik. Úgy érzem, a megfogalmazás túl tág. A véleményezésbe így bekerülhet minden fontosabb gazdasági törvény, különösen az adó- és egyéb köztartozásokkal kapcsolatos törvény is. És mi lesz a kamarai vélemény sorsa, ha az nem támogat egy törvényt? Erre a javaslat nem ad választ.
A kamarai tagság kérdéséről: Min alapul ez a kamarai rendszer? Kötelező tagságon, hisz könyvvizsgálói tevékenységet csak kamarai tag végezhet. Egyetértek e javaslattal, hisz a kötelező tagság mellett szól az egyes állami feladatok kamarának történő leadása, és e feladatok jobban megvalósíthatók, ha a tagság kötelező. Viszont vitatható és úgy gondolom, még ezután is nagy vitát fog kiváltani az 5. § d) pontja, azaz a munkaviszony mellett folytatott könyvvizsgálati lehetőség megszüntetése, hisz a javaslat szerint a tagfelvétel feltételei között szerepel, hogy a kérelmező munkaviszonyban legfeljebb a kamaránál bejegyzett könyvvizsgálói társaságnál vagy más kamarai tagnál állhat.
Milyen érvek szólnak amellett, hogy a könyvvizsgálat csak fő tevékenységként legyen folytatható? Az, hogy így nagy, szakemberekkel jól ellátott cégek alakulhatnak ki. A szakmai kérdések megbeszélésére, konzultációra nagyobb lehetőség nyílik, a jelenleg már itt lévő nagy külföldi könyvvizsgáló cégekkel szemben hasonló magyar társaságok jöhetnek létre, és nagyobb vagyoni háttér állhat a könyvvizsgálói cégek mögött. Az európai könyvvizsgáló szövetség követelményei között is fő tevékenységként szerepel a könyvvizsgálat.
És vizsgáljuk meg, milyen érvek szólnak ellene! Ha csak fő tevékenységként folytatható a könyvvizsgálat, ez szűkíti a könyvvizsgálatot végzők létszámát. Ugyanakkor az auditálandó társaságok száma folyamatosan növekszik, hamarosan pedig - amikor minden kettős könyvvitelt kezelő társaság mérlegét auditálni kell - a vizsgálandó cégek száma ugrásszerűen megnő. Ez a korlátozás megszünteti a versenysemlegességet és a piacon indokolatlanul magas díjak alakulhatnak ki, különösen, ha néhány nagy cég végezné a könyvvizsgálatok zömét. A kamara nem korlátozhatja a piacralépés és a piacon való érvényesülés szabadságát. Mivel az egyéni vállalkozásban végzett könyvvizsgálatot a törvényjavaslat lehetővé teszi, így szakmai konzultáció és szakmai háttér biztosítása szempontjából nincs különbség az egyéni vállalkozásként vagy a melléktevékenységként végzett könyvvizsgálat között. A szakmai hátteret, vélemények kialakítását, állásfoglalások kiadását egy-egy vitatott kérdésben éppen a kamara feladata megoldani. A biztos anyagi hátteret, a könyvvizsgáló által esetlegesen okozott kár esetén a kötelező biztosítás hivatott ellátni. És végül, de nem utolsósorban: a szakmai munka színvonalát nem az határozza meg elsősorban, hogy fő tevékenységként vagy más munkaviszony mellett végzik. Nagy könyvvizsgáló cégek alkalmazottai is végezhetnek alacsony színvonalú munkát, és munkaviszony mellett is végezhető magas színvonalú munka lelkiismeretesen, és természetesen mindez fordítva is, mint ahogy azt az eddigi tapasztalatok is bizonyítják. A szakmai munka színvonalát más eszközökkel lehet és kell is biztosítani, ahogy ezt maga a törvényjavaslat is tartalmazza: képzés, továbbképzés, ellenőrzés, etikai normák, stb.
Fontos és pozitív eleme a javaslatnak a 29. §-ban megfogalmazott függetlenség. Alapvető követelmény a könyvvizsgálók szakmai függetlenségének megőrzése. Ennek ellenére a törvényjavaslat 29. § (3) bekezdése szerint a kamarai tagot, azaz a könyvvizsgálót a bejegyzett könyvvizsgáló társaság szakmai vezetése utasíthatja. Ez teljesen ellentétes a 8. irányelv 27. cikkelyével, és ellentétes a gazdasági társaságokról szóló törvény 32. § (2) bekezdésével is, amely kimondja, hogy a könyvvizsgálót az e tisztségéhez tartozó tevékenysége körében munkáltatója nem utasíthatja. Ezért megfontolásra javaslom a könyvvizsgálói függetlenség csorbítatlansága érdekében a 29. § (3) bekezdéséből az erre vonatkozó rész törlését.
Végezetül szintén megfontolásra ajánlom a 64. § (1) bekezdésében foglaltakat. Szintén idézem: "A kamara felett a törvényességi felügyeletet a pénzügyminiszter (a továbbiakban: a miniszter) gyakorolja." A javaslat indoklása szerint ez egyrészt abból következik, hogy a pénzügyminiszter ad át a kamarának állami feladatokat; másrészt, hogy a könyvvizsgáló a számviteli dokumentumokat ellenőrzi, és a számvitel irányítása is a pénzügyminiszterhez tartozik. Mégis megfontolás tárgyát kell hogy képezze, hogy a kormány által a kamara feletti törvényességi felügyeletet a pénzügyminiszter helyett az igazságügy-miniszter lássa el. Ez a következőkkel indokolható: a kijelölt miniszter valójában nem felügyeleti, hanem ellenőrzési jogosítványokat kap, tevékenysége csupán arra terjedhet ki, hogy a kamara alapszabálya és egyéb önkormányzati szabályzatai, valamint határozatai a hatályos jogszabályoknak és egymásnak is megfelelnek-e. A miniszternek ez a jogköre nem tekinthető jogorvoslati tevékenységnek, mert a jogszabálysértőnek tartott intézkedést nem változtathatja meg, hanem csak a bíróság előtti megtámadásra van lehetősége. A kamarának a kormányzattól, a gazdasági irányító szervektől is függetlenül kell működnie. Miután a pénzügyminiszter a gazdasági kabinet tagja, illetve vezetője is, ezért megfontolandó, hogy a nyugati országokban is elfogadott gyakorlat szerint a kamara feletti törvényességi felügyeletet az igazságügy-miniszter lássa el.
Összegezve az elmondottakat, a Szabad Demokraták Szövetsége az előző észrevételek fenntartásával támogatja a törvényjavaslat elfogadását, mert ez elősegíti az állami feladatok lebontását, és jelentős lépést jelent a gazdasági etika megvalósulása terén.
Köszönöm figyelmüket. (Taps.)
