KERTÉSZ ISTVÁN
KERTÉSZ ISTVÁN
KERTÉSZ ISTVÁN, a számvevőszéki bizottság előadója: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! A számvevőszéki bizottság megtárgyalta a T/4102. számú törvényjavaslatot. A tárgyalás részletekbe nem ment bele, általában az általános vitára való alkalmasság körül forgott a hozzászólók véleménye. Senki sem vitatta azt, hogy erre a rendkívül különleges és szakmai töltésű törvényre szükség van, hiszen ma Magyarországon mintegy tízezer fő rendelkezik könyvvizsgálói képesítéssel. Ebből a tízezerből több mint ötezer ma is aktívan működő okleveles könyvvizsgáló - az ezer fő jogi személy mellett.
A törvénynek nagy a jelentősége; nagyon fontos gazdasági szereplők sorsát, munkáját, lehetőségeit szabályozza. Annál is inkább, mert a parlament évről évre fokozatosan bővítette azon üzleti akciók, szereplők, szervezetek körét, ahol a könyvvizsgálók aktív bevonása immáron törvényi kötelesség és előírás. Azonban a könyvvizsgálóknak ezzel arányos felelősséget is kell vállalniuk, amely - mint probléma - az elénk terjesztett javaslat hiányosságaként felvetésre került.
Ugyanakkor az is elhangzott a számvevőszéki bizottság ülésén, hogy a Magyar Könyvvizsgálói Kamara egy zárt kör, hiszen a saját tagjai képzéséről, majdani tagjai képzéséről s a meglevő tagjai továbbképzéséről... - bizonyos mértékig állami, hatósági szerepvállalásokra felruházott szervezetről van szó. Ugyanakkor kellő nyitottságúnak kell lennie azért, hogy ez az üzlet - hiszen a könyvvizsgálat is éppen olyan üzlet, mint bármilyen más szakértői, tanácsadói tevékenység - kellően korrekt, s a versenysemlegesség szempontjából is megfelelően szabályozott legyen, különös tekintettel arra is, hogy a megbízó és a vizsgált szervezet ugyanaz, a hitelesítő is a megbízótól kapja az anyagi honoráriumát. Tehát bizonyos mértékig az óvatosságnak jogosultsága van.
Nagyon fontos a könyvvizsgálói függetlenség. Ennek érvényesítésére az előttünk lévő törvényjavaslat nagyon fontos és korrekt részleteket tartalmaz. Ugyanakkor a számvevőszéki bizottság ülésén elhangzott az is, hogy léteznek olyan szervezetek, ahol a megfelelő képzettségű, végzettségű szakemberállomány megtartása érdekében intézményesen biztosítani kell azt, hogy ezek az emberek - akik egyébként könyvvizsgálói végzettséggel rendelkeznek, és könyvvizsgálóihoz hasonlítható munkát végeznek - a könyvvizsgálói kamarai tagsághoz csatlakozhassanak, még akkor is, ha ennek majd csak esetleg később veszik hasznát.
Ilyen szervezet az APEH, az Állami Számvevőszék, a Vám- és Pénzügyőrség és a szakértői intézetekben dolgozó szakemberek. Ezektől olyan munkát várunk el, amely a könyvvizsgálókkal versenyképes képzettséget, végzettséget és gyakorlatot is igényel.
Nagyon fontos szempontként merült fel a számvevőszéki bizottság ülésén: tanulva az eddigi kamarák megalakulási problémáiból, a lehetséges maximális mértékig érvényesítsük azt, hogy a megalakulásra "alulról felfelé" módszerrel kerüljön sor. Ebben a vonatkozásban kétségeink vannak abban az előírásban, amely a meglévő mostani kamarai szervezet kétharmados részvételét biztosítja a megalakuló előkészítő bizottságban. Ezzel együtt is természetesen nagyon fontos törvényjavaslat, és ezt senki sem vitatta. Senki sem mondta azt, hogy ez a törvényjavaslat nem felel meg az általános vita szabályainak, ezért a bizottság az általános vitára való bocsátását támogatta. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
