DR. TORGYÁN JÓZSEF
DR. TORGYÁN JÓZSEF
DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Az államháztartás és azon belül a társadalombiztosítás helyzete válságos. Különösen szembeötlő, hogy a társadalombiztosítás hiányát évek óta képtelenek kordában tartani.
Emlékeztetném képviselőtársaimat arra, hogy 1995-ben nulla forint hiányt terveztek a társadalombiztosításban, ezzel szemben lett 43 milliárd forint, annak ellenére, hogy maga a tb-költségvetés is már rendkívül bőkezű volt a társadalombiztosításhoz.
(15.20)
1996-ban 17,8 milliárdot terveztek hiányként; a valóságban több mint 60 milliárd forint volt az az összeg, amely hiányként mutatkozott az év végén. 1997-ben először nulla forint hiányt terveztek, majd később - még a tervezés időszakában - megváltoztatták ezt az elképzelést, és az 1997. évre 13,5 milliárd hiányt terveztek. Az első három hónap eltelte után - ma már ismertek az adatok - az egész évre tervezett hiánynak durván a duplája jöhetett be. Eddig legalábbis az adatok ezt igazolják, és már most arról lehet hallani, hogy 60 milliárd alatt nem lehet megúszni a tb hiányát.
Úgy gondolom, nemcsak a tervezés, hanem a tb módszerei is válságban vannak, hiszen fontos szolgáltatásokat megszüntettek vagy pedig csökkentettek: így lefaragták a kórházi gyógykezelés, a gyógyszerellátás színvonalát, a táppénzellátás területén rendkívül jelentős csökkentések voltak, és úgy gondolom, hogy ezen túlmenően az újabb sarcok kivetésével is próbálják a társadalombiztosítás helyzetét kimozdítani a mély válságból.
A hatásvizsgálatok nélküli ötletszerű lefaragások azonban nem hoznak semmiféle eredményt, hanem további, óriási károkat okoznak, de semmiféle kimutatható megtakarításhoz nem vezetnek. Így emlékeztetném képviselőtársaimat arra, ma már a kormány is elismeri, hogy miközben megszüntetett 10 ezer kórházi ágyat, a tervezett 10 milliárd forint megtakarítás helyett a valóságban egy forint megtakarítást sem ért el; de ez hasonlóképpen volt az 5 ezer kórházi ágy megszüntetésével is. De ha abból indulunk ki, hogy a kórházi ellátás színvonalának csökkentése mennyi orvos és ápolónő elbocsátásához vezetett - akik ma kénytelenek a munkanélküliek keserű kenyerét enni -, akkor, úgy gondolom, látható, hogy a korábban elért színvonal csökkentését miért nem hajlandó a társadalom elfogadni, tudomásul venni, éppúgy, mint ahogy az elfogadhatatlan sarcok további emelését sem.
Ezt bizonyítja, hogy az első három hónapban feleannyi egészségügyi hozzájárulás sem folyt be, mint amennyinek időarányosan be kellett volna folynia. Ráadásul ezek a sarcok akadályozzák a gazdaság működőképességét, és még inkább a növekedését.
Éppen ezért terjesztett be a Független Kisgazdapárt március 11. napján országgyűlési határozati javaslatot a tisztelt Házhoz, amelyben indítványoztuk az egészségügyi hozzájárulás azonnali megszüntetését. Sajnos, közben a milliárdos pazarlások nem szűntek meg, hiszen legutóbb a Wesselényi utcában vásárolt magának palotát az egészségbiztosítási pénztár. Ismeretes a vényellenőrzési botrány 250 plusz 35 milliós tétele, és sok egyéb más tétel is, amelyek egyértelműen jelzik: itt lenne az ideje annak, hogy a társadalombiztosítást (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) - befejezem, elnök úr - át kell világítani, mert enélkül a társadalombiztosítás, a költségvetés és az államháztartás reformja (Az elnök a csengő újbóli megkocogtatásával figyelmeztet az időkeret lejártára.) nem vihető keresztül. Köszönöm a türelmüket. (Taps a Független Kisgazdapárt padsoraiban.)
