NIKOLITS ISTVÁN
NIKOLITS ISTVÁN
NIKOLITS ISTVÁN tárca nélküli miniszter: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Hosszú vita az, aminek kapcsán most ismét szólok önhöz, de mindenekelőtt el kell mondanom, hogy hallgatva Torgyán képviselő úr felszólalását, én azt hittem, hogy ez egy igen veszélyes dolog, mert - értelmetlenségénél fogva - avatatlan, az ügyet nem ismerő emberek szemében egy egészen furcsa képet vázolhat fel.
Hallgatva az ön felszólalását, azt kell mondjam, hogy igen veszélyes dolog, mert ön hihetően állít olyan dolgokat, amelyek nagyon komoly csúsztatásokat és valótlanságokat is tartalmaznak. (Demeter Ervin: Cáfolja meg!) Ez fog történni, képviselő úr, meg fogom cáfolni.
Ön beszél arról, hogy hozzám fordult anyagokért, amire én először azt mondtam, hogy nem léteznek, majd utána elismertem, hogy léteznek. Képviselő Úr! Emlékezzen vissza, én hívtam fel önt, hogy szabadságra fogok menni, és megkapja tőlem mindazon információkat, amelyeket egyébként más munkánk során erre az ügyre vonatkozóan össze tudtunk gyűjteni. Azt pedig ma is állítom, hogy ezeket az információkat ön a második fordulóban - amikor az ön részére február elejére összeállítottunk egy igen részletes, tizen-egynéhány oldalas anyagot - megkapta. Ahhoz pedig, hogy a bizottság kompetenciájába nem tartozó, egyéb információkat nem adtunk át, azt hiszem, a nemzetbiztonsági szolgálatoknak alapvető érdeke fűződik.
Még egyszer el kell mondanom: nagyon súlyos az ön állítása és állásfoglalása arról a szószékről akkor, amikor nemzetbiztonsági bizottsági tagként tisztában van ezeknek a dolgoknak a lényegével. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
