DR. FARKAS GABRIELLA
DR. FARKAS GABRIELLA
DR. FARKAS GABRIELLA (MDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Kedves virrasztó Képviselőtársaim! Nem vagyok a halászok képviselői baráti körének tagja... (Mészáros Béla: Horgászok..!) Nem, a halászokénak nem vagyok tagja, mint ahogy Filló Pál a horgászokénak. Éppen ezért magáról a törvényjavaslatról szeretnék beszélni, és nemcsak a horgászok érdekeiről. Képviselőtársam, ugye nem haragszik, hogy ezt megjegyeztem. (Filló Pál: Miért haragudnék?)
Amikor az elmúlt évben interpellációt nyújtottam be a Tisza-tavi halászok érdekében, akkor államtitkár úr válaszát azzal a bizalommal fogadtam el, hogy hamarosan megszületik a törvény, és az módot ad arra, hogy az ilyen és hasonló anomáliákban a minisztérium a kezét ne csak széttárni tudja, mint ahogy eddig tehette - illetve nem tehetett semmit. Vagyunk néhányan - képviselők, minisztériumi tisztviselők -, akik több esetben kíséreltünk meg tisztességes egyeztetést, hogy ott megoldódjék az a helyzet, amelyről úgy tudom, hogy máshol is, más vizeken is jelen van.
Úgy érzem, ez a törvény segíthet ebben a problémában, főleg akkor, ha néhány olyan dolgot kiirtunk belőle vagy hozzáteszünk, amely akadályozza a jogok érvényesítését és a kötelezettségek számonkérését. A törvény hiányt pótol - azt hiszem, ezt mindnyájan együttesen megállapíthatjuk -, hiszen nem sok olyan jogterület van, amelyet törvényi szabályozás helyett még ma is a '70-es évekből, nevezetesen az 1977-ből való tvr. szabályoz. Azért is hiányt pótol, mert ha ez a törvény megszületik, hatályba lép, akkor rendezhetők az évtizedes problémák.
Nagyon fontos és nagyon jó volt, hogy széles körű, érdemi egyeztetés előzte meg a törvényjavaslat Ház elé terjesztését. Nem tudom, más tárcáknál hogy van, de ellenzékiként is el kell ismerni: nagyon sok módosító indítványt és felesleges vitát megtakarítunk azzal, hogy pártközi egyeztetés van a minisztériumban. Így én is csak három módosító indítványt csináltam, és nem 33-at. Külön köszönöm, hogy utólag megkaptam a törvényjavaslat indokolását. Azt hiszem, ez valami technikai hiba miatt a legtöbb képviselő asztaláról hiányzott.
A Magyar Demokrata Néppárt egyértelműen helyesli, hogy a tulajdonjoghoz kötődik a halászati jog, hasonlóan, ahogyan ez a vadászati jognál történt. Jó az a szabályozás, amely a tulajdonosok, más jogosultak és a hatóságok jogosítványait és kötelezettségeit szabályozza. Remélem - azt hiszem, többen jó módosító indítványokat nyújtottak be annak érdekében -, hogy az ökológiai és gazdasági célok összhangja is megteremthető lesz. Külön öröm az, hogy szinte hibátlan a koherencia a többi hasonló szabályozási tárgyú törvénnyel - gondolok a vadászatról, az erdőről, a természetvédelemről, a környezetvédelemről, a vízgazdálkodásról szóló törvényekre.
Az előttem szóló képviselőtársam is említette, én is megemlítem: a módosítás szempontjából megfontolandó lenne az, hogy a 3. § (2) bekezdésébe - ahol a holtág és a bányató halászati jogának állami tulajdonban maradásáról rendelkezik - nem lenne-e jó a víztározókat is belevenni. Persze, mindjárt felvetnék egy kérdést: nem tudom, hogyan lesz szabályozható az a szintén nagyon fontos kívánalom, hogy a halászati jog bejegyeztessék az ingatlan-nyilvántartásba. Könnyen belátható, hogy más lesz a meder, más lesz a víz tulajdonosa, és a haszonbérlet alapján más fogja végezni a hasznosítást. Ez nem baj, mert a földtulajdon és a földhasználat szétválásánál ezt már begyakoroltuk, és a jogi szabályozottsága tökéletes; de itt nem. Szeretnék rámutatni arra, hogy vagy átgondoljuk, hogy meder vagy víz... (Hangok az ellenzéki padsorokból.) Miért nem a meder? Végül is a víz vagy lavórban, vagy fürdőkádban, vagy mederben van - úgy mint víz, sehol nem létezik. (Közbeszólás az ellenzéki padsorokból: Pocsolya...) Pocsolya is van, de annak is van medre.
Nos, azt gondolom, ezt azért kell átgondolni, mert önmagában kevés megfogalmazni azt a szent célt, hogy ez jelenjen meg az ingatlan-nyilvántartásban; ahhoz a tulajdon mihez való kötődését is tisztázni kell. Azt gondolom, ebben jó volna egy megbeszélést folytatniuk az előterjesztőnek és a parlamenti pártok ezzel bajlódó képviselőinek - még a részletes vitát megelőzően -, és kialakítani valamilyen hasznos álláspontot, mert ez nagyon súlyos jogi viták forrása lesz. Ez lesz a másik forrás azon kívül, amit Filló képviselőtársam jelzett.
Még egy: ha a törvényjavaslatban megfogalmazott fontos nyilvántartás - az Országos Halászati Adattár - nem lesz köszönőviszonyban sem az ingatlan-nyilvántartással, az megint csak problémákat fog keletkeztetni. Mindaz, amiért az elején hangsúlyoztam, hogy nem vagyok a halászok képviselőcsoportjának tagja, az az utolsó - számomra és a Néppárt számára - legfontosabb hiánya, illetve problémája ennek a törvényjavaslatnak. Kérem, az átmeneti rendelkezések szabályozzák azt, hogy az ez évben hatályba lépő törvényben mely dolgok azok, amelyek később érvényesülnek.
(21.10)
Arról van itt szó, hogy a nem állami tulajdonban lévő vízen a törvény hatálybalépésekor a magyar államot megillető halászati jog 1999-ben szűnne meg a javaslat szerint, az államot megillető halászati jogot átengedő határozatok pedig 2003-ig lennének érvényben. A Magyar Demokrata Néppárt álláspontja szerint ezzel nem csinálunk mást, mint a törvény érvényesülését újabb öt évvel késleltetjük. És ez az, képviselőtársaim, amire nincs se mentség, se magyarázat, mert a törvény indokolásában elmondott azon néhány mondat, amely szerint az átmenet arra jó, hogy mindenki rendezhesse közös dolgait és közben ne szenvedjen csorbát a 300 ezer horgász érdeke, kérem, ez egy kreált magyarázat. A 300 ezer horgász érdeke akkor nem szenved csorbát, ha minél előbb rendeződnek ezek a viszonyok, és én nem hiszem el azt, hogy öt évre van szükség ahhoz, hogy a Mohosz részére átengedett használati jogokat a törvény időben való hatálybaléptetésével megszüntessék, és akár a Mohosz is, a nyilvánosan meghirdetett pályázaton haszonbérlőként jelentkezzen. Ugyanis kidolgozottak ennek a törvényjavaslatnak mindazok a részei, amelyek a nyilvános pályáztatásra vonatkoznak, van Magyarországon egy érvényben lévő polgári törvénykönyv, amely pontosan és részletesen szabályozza a haszonbérlet minden részletét - ezt kell megcsinálni, de nem fenntartani és kinyújtani ezt az állapotot, mert akkor az államtitkár szép tavalyi ígérete majd 2003-ban teljesül, és ha addig élünk, akkor majd lesz szíves nekem mondani: na, most már rendet lehet tenni. Én azonban azt hiszem, sem az államtitkár úr, sem senki ebben a Házban, a horgászok képviselőcsoportja se szeretné, ha háborús és rendezetlen állapotok lennének.
Elnézést, még egy percre hadd kérjem a türelmüket! Szeretnék itt egy veszélyre figyelmeztetni, és ez nem az első, ami mostanában a parlamenti munkában és általában a belpolitikában jelentkezik: ez pedig az, hogy művileg, mesterségesen uszítja egymás ellen a társadalom különböző csoportjait sok esetben a politika, sok esetben a jogalkotás, ahelyett, hogy kiegyenlített viszonyokat teremtve elkerülnénk ezeket a buktatókat. Kérem szépen, nem igaz az, hogy 300 ezer horgász és x ezer halász érdeke csap itt össze! Itt ezt az érdekellentétet a Mohosz tartja életben azért, hogy a saját fontosságát hangsúlyozza. Egészen biztosan tudom: a halászati jog új jogosultjai - mindegy, hogy kik lesznek azok - bírnak majd annyi józan ésszel, hogy gondoskodnak arról, hogy horgászok számára is hasznosítsák azt a vizet, aminek a halászati joga az övé, azért, mert ez üzlet, ugyanúgy üzlet, ahogy a Mohosz számára is üzlet.
Nagyon szeretném arra kérni képviselőtársaimat, hogy ennek a törvénynek a vitájában, végleges formájának a kialakításában úgy működjünk mindnyájan közre, hogy ne ezt az ellentétet szítsuk, hanem segítsük a valóságos és törvényes megoldást.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)
