MÁDI LÁSZLÓ

Full text search

MÁDI LÁSZLÓ
MÁDI LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Ház! A Fidesz-Magyar Polgári Párt nevében először is jó érzésemnek kell hangot adjak, hiszen azt gondolom, hogy ennek a parlamentnek a jelenlegi gazdasági-társadalmi viszonyok közepette igenis kiemelten kell foglalkoznia a munkanélküliség kérdéskörével, és kiemelten kell foglalkoznia a fiatalok problémáival. Ez a törvényjavaslat, még akkor is, ha csak nagyon kis lépést tesz, de azt gondolom, hogy jó irányba teszi, épp ezért már most meg tudom előlegezni, hogy ellenzéki frakciónk létének ellenére mi ezt a beterjesztést támogatni tudjuk. Tehát a Fidesz-Magyar Polgári Párt ezt a törvénymódosítást, ezt a törvényjavaslatot támogatja. (Taps a kormánypártok soraiból.)
Azt gondolom azonban, a Háznak komoly mulasztásai is voltak az elmúlt négy évben, hiszen nagyon komoly olyan problémák, feszültségek vannak, amelyek a fiatalok életét a munkaerőpiacon, a társadalomba való beilleszkedésüket rendkívüli mértékben rontja, nehezíti. Jómagam e Ház falai között interpelláltam korábban az illegális gyerekmunkával kapcsolatosan. Tudjuk azt, hogy például a prostituáltakról szóló törvény - amely beterjesztése ugyan megvan a Ház előtt, de nem tudom, milyen módon tudunk előrébb lépni - ugyancsak vonatkozik ezen fiatalkorúakra, nem kis mértékben az ő problémájukról is szól.
Szabó Rudolfné képviselőtársnőm beszélt arról, hogy sajnos élet- és egészségveszélyes tevékenységekben vállalnak szerepet - részben kényszerítések hatására - a fiatalkorúak, hiszen nem lehet másképp minősíteni, amikor a legnagyobb környezetszennyezésű útkereszteződésekben kocsiablak-lemosóként fiatalokat látunk nap mint nap nyáron, tavasszal az utcákon, utakon. Ugyanígy gond nyilvánvalóan az éjszakai munka, amelynek egészségre káros volta a fiatalok körében egyértelmű, és ellenőrzése nem megoldott.
Azt gondolom, többet kellett volna tennünk a fiatal rétegért, hiszen a munkanélkülieken belül három olyan kör van, amelynek a problémái általában akuttak. Ezek közül az egyik a tartós munkanélküliek aránya, a másik a regionális munkanélküliség, a harmadik a fiatalok problémái.
Jómagam nem olyan régen, két héttel ezelőtt interpelláltam ebben a témakörben, amikor a fiatalok szakképzésére vonatkozóan fogalmaztam meg aggályaimat az elmúlt év végi kormányrendelet kapcsán, amely következtében az azóta napvilágot látott információk egyértelműen alátámasztják az általam elmondottakat. Ugyanis például Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, az én szülőföldemen és lakóhelyemen a képzésben részt vevők száma 4100-ról 3000 főre csökkent. Azt hiszem, ez a legjobb példa erre. A ráfordított pénzeszközök 428 millióról 337 millióra csökkentek, ami nominálisan is, nemhogy reálértékben, óriási csökkenést jelent. Az aktív foglalkoztatáspolitikán belül a képzésre fordított eszközök aránya 18,8 százalékról 13,1 százalékra csökkent '97-ről '98-ra, mindez annak következtében, hogy a kormány mintegy egymilliárd forinttal kevesebbet fordít a fiatalok képzésére, általában az aktív foglalkoztatáspolitikára azzal, hogy a korábbi utazási támogatást elvonja, és ma már nem támogatja, hanem a közös kalapból, az egyéb pénzekből próbálja meg finanszírozni.
Így négy év után azt gondolom, hogy némileg mérleget is kell vonni, hiszen ez az előterjesztés az egyik utolsó előterjesztés a foglalkoztatáspolitika, a munkanélküliség kérdéskörében. Azt gondolom, hogy van adósság, van feladat, amely a következő ciklusra, a következő kormányra, a következő parlamentre hárul. Épp ezért nem árt, ha tisztán látunk a jelenlegi helyzet kapcsán.
Korábban ez a kormányzat - a szocialista-szabaddemokrata kormányzat - ígérte a koncepcionális megújítás lehetőségét, illetőleg ennek szükségességét hirdette a foglalkoztatáspolitikában, hiszen ez a munkanélküliség már nem ugyanaz a munkanélküliség, mint ami 4-5-6-7 évvel ezelőtt volt. Sajnálatos módon a koncepcionális megújítás pusztán ígéret maradt, az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközökben lényeges változások nem történtek. Az új helyzetnek megfelelő újfajta viszonyulás és eszközrendszer sajnálatos módon nem valósult meg.
A fiatalok kérdéskörénél maradva az egyik legfontosabb problematika a lemorzsolódás kérdése. Tehát az a kérdés, hogy ma ugyebár mindannyian, akik ezzel a témával valamelyest is foglalkozunk, tudjuk, hogy a képzettség jelent egyfajta védettséget a munkanélküliséggel szemben, tehát egy képzettség megszerzése jó esélyt jelent arra, hogy valaki elkerülje a munkanélkülivé válás lehetőségét, veszélyét, és megőrizze a helyzetét, illetőleg biztosítsa a helyzetét a munkaerőpiacon. Különösen igaz ez a fiatalokra, akik egy óriási hátránnyal indulnak, nem rendelkeznek azzal a kapcsolati tőkével, azzal a tapasztalattal, amellyel idősebb kollegáik általában bírnak, rendelkeznek, és ezért a fiataloknak, képzettebbeknek, okosabbaknak, ügyesebbeknek, munkabíróbbaknak kell lenniük, hogy őket a munkaadók alkalmazzák. Azt gondolom, ezen a téren az állami, kormányzati, parlamenti segítség nélkülözhetetlen, és egy pozitív diszkriminációt, tehát egy kitüntetett kezelést kell nekünk ebből a helyzetből, ebből a felelősségből akarnunk és létrehoznunk.
Azt kell látnunk, hogy sajnálatos módon, bár a felsőfokú képzésbe lépők aránya nem olyan módon nőtt, ahogy a Fidesz-Magyar Polgári Párt szerette volna, de ezen a téren talán van egy pozitív elmozdulás. Ugyanakkor a középfokú tanintézetekből való lemorzsolódás ma is egy rendkívül súlyos és drasztikus helyzetet jelent. Ezen fiatalok nagyon nagy eséllyel nem tudnak integrálódni a társadalomba, miután se érettségit, se valami középfokú szakképzést nem szereznek. Ezért őket a munkaerőpiacon sokkal erőteljesebb programokkal, sokkal nagyobb figyelemmel kellene kezelni, sokkal több pénzt, sokkal több eszközt kellene az ő integrálódásukra, az ő munkaerőigényükre építeni, erre támaszkodni.
A továbbiakban néhány szóban ecsetelném a legutóbb napvilágot látott híreket, amelyek a foglalkoztatáspolitika témakörében születtek, és amelyek némileg elgondolkodtatnak bennünket, és felhívják a figyelmet arra, hogy van még tennivalónk.
Magyarországnak az egyik legfontosabb problémája nem a munkanélküliségi rátában gyökerezik, hanem abban, hogy nagyon kevés munkavállaló, nagyon kevés aktív dolgozó van az össznépességen belül, és nagyon sok az inaktívak aránya. Négy évvel ezelőtt még a Szocialista Párt is hangsúlyozta - ma már ezt kevésbé teszi, a Fidesz-Magyar Polgári Párt viszont akkor is és azóta is hangsúlyozza -, hogy a foglalkoztatási szint a döntő. Azt gondolom, hogy amikor a teljes népesség mindössze 36-37 százaléka végez kereső tevékenységet, akkor ennek az a következménye, hogy ezeknek az embereknek a terhei, munkaerőköltségei, járulékos költségei, amit az állam elvon tőlük, relatíve sokkal nagyobbak, és ez nyilvánvalóan megdrágítja az egyébként pedig olcsó munkaerőt.
Egy OECD-összehasonlítás pont a mai Világgazdaságban ékesen bizonyítja ezt, hiszen azt mondja ez a mai sajtóhír, hogy az OECD-tagállamok közül a dél-koreai dolgozók vihetik haza a legtöbb részt bruttó fizetésükből, míg a legnagyobb arányban a dánok bérét fölözi le az állam. Magyarország ez utóbbi véglethez van közelebb, a teljes bérköltségen belüli levonás, valamint a munkaadó által fizetett járulékok arányát tekintve pedig egyenesen a negatív listavezetők közé tartozik.
(9.40)
Tehát azt gondolom, hogy amikor ilyen óriási foglalkoztatási járulékos költségek vannak, ez a munkaadót ellenösztönzi arra, hogy alkalmazza a dolgozókat, különösképpen a fiatalokat. Tehát nekünk a munkanélküliek problémájában sokkal inkább az érdekeltség szempontjából kell gondolkoznunk, olyan helyzeteket kell teremteni, ahol a munkaadó nem a technológiába, nem a tőkeintenzív fejlesztésekbe ruház be, hanem igenis a munkanélküliekbe, és igenis a munkanélküliek képzését és a munkaerő alkalmazását tekinti elsődleges célnak.
Azt gondolom, ha valakik, akkor a fiatalok megszenvedték az elmúlt időszakot, talán ők szenvedték meg a legjobban. Éppen ezért az ő védelmük, amit ez a törvény is céloz, messzemenően támogatandó, és ebben a dologban a Fidesz-Magyar Polgári Párt is egyetért.
Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps.)

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi