KUNCZE GÁBOR
KUNCZE GÁBOR
KUNCZE GÁBOR belügyminiszter: Elnöknő! Tisztelt Képviselőtársaim! Képviselő Úr! Ahogy azt már öntől megszokhattuk, valótlan állításokat és csúsztatásokat fogalmazott meg a kérdésében, ezért engedje meg, hogy visszaidézzem ezt a történetet - amit ön is elmondott - a valóságnak megfelelően. Amikor a parlament 1996-ban elfogadta az önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló törvényt, az nem terjedt ki az önkormányzati kórházak finanszírozására, az önkormányzati tulajdonú kórházak finanszírozásában bekövetkező problémák tehát nem érvényesülhettek az önkormányzatok adósságrendezési eljárásának törvényi szabályozása alapján. Amikor én erre az interpellációra önnek választ adtam, ez volt a törvényi helyzet.
1997 végén, az 1998. évi költségvetés elfogadása kapcsán viszont az Országgyűlés másként döntött; hadd jegyezzem meg, hogy képviselői módosító indítványok következményeként tehát az Országgyűlés döntött. Az Országgyűlés pedig azért döntött így, mert az a korábbi helyzet, ami egyébként ma is fennáll - hogy a társadalombiztosítási önkormányzat, egészségbiztosító önkormányzat a felelőse a kórházak működési finanszírozásának, míg az önkormányzat mint tulajdonos a kórház fenntartásáért, a műszerellátottságáért, adott esetben az épület megfelelő karbantartásáért felelős -, nem változott meg; azonban a korábban eltelt idő - bizonyára ezt mérlegelte az Országgyűlés - azt mutatja, hogy abban az esetben, ha az önkormányzat érdemlegesen részt vesz a kórház ügyeinek rendezésében, akkor több tíz vagy akár több száz millió forintos adósságokat is képes feldolgozni megfelelő intézkedések és megfelelő odafigyelés mellett. Erre van számos példa az országban, és nyilván ezért adódott az a következtetés. Még egyszer hadd tegyem hozzá, hogy a Belügyminisztérium ilyen javaslatot nem nyújtott be az Országgyűlésnek, hogy vonja be a kórházakat a jelenleginél fokozottabb módon a kórházi finanszírozásba, illetve hívja fel a figyelmüket arra a felelősségükre, ami ezen a területen jelentkezik.
Ezt tartalmazza az 1998. évi költségvetési törvény, azzal a bizonyos engedménnyel, hogy ez a rendelkezés csak 1998. december 1-jével lép hatályba, hogy kellő időt adjon az önkormányzatok számára a felkészüléshez. Ehhez a költségvetés többletként egymilliárd forintot is biztosít, ami szintén azt a célt szolgálja, hogy ha megfelelő intézkedések vannak a helyzet rendezésére az önkormányzatnál, akkor ezt költségvetési eszközök segítségével is támogassa. Ezt tartalmazza tehát a szabályozás. 1996-ban még az volt a helyzet, amit akkor válaszoltam, most pedig 1998-ban, a parlament döntésének következményeként az a helyzet, amit most válaszolok. Ez azonban hatályba lépni csak 1998. december 1-jével fog.
Kérem válaszom elfogadását. (Taps a kormánypártok soraiból.)
