KOVÁCS LÁSZLÓ
KOVÁCS LÁSZLÓ
KOVÁCS LÁSZLÓ külügyminiszter: Köszönöm, tisztelt elnök asszony. Tisztelt Ház! 1993-ban az Országgyűlés MDF-frakciójának kezdeményezésére az Igazságügyi Minisztériumban elkészült az állampolgárok tulajdonában az állam által kötött nemzetközi szerződésekkel okozott károk részleges kárpótlásáról szóló törvény első tervezete. A tervezet a Magyarország által kötött vagyonjogi megállapodásokat alapul véve kívánt átfogó megoldást nyújtani a külföldön lévő egykori magyar tulajdonok és követelések rendezésére. Ismereteim szerint a tervezet előkészítésében az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal is részt vett, amelynek akkor ön, tisztelt képviselőtársam, volt az elnöke. Az akkori kormány azonban a tervezetet - általam nem ismert okból - nem terjesztette az Országgyűlés elé, holott mindazok a körülmények, amelyeket most képviselő úr az interpellációjában ecsetelt, kétségkívül akkor is fennálltak.
Az Alkotmánybíróság határozatának végrehajtására a kormány 1996. évi döntése nyomán immár a Külügyminisztérium által 1997 szeptemberében készített tervezet is a fenti koncepción alapult. A törvényjavaslatot a közigazgatási államtitkári értekezlet 1997. november 24-én megtárgyalta, de a kárpótlásra jogosultak körének meghatározását nem találta kellően pontosnak, ezért a Magyarország által kötött vagyonjogi megállapodások további részletes elemzését javasolta. Az elemzést a Külügyminisztérium, a Pénzügyminisztérium és az Igazságügyi Minisztérium szakértőiből álló bizottság elvégezte.
Az elemzésből kiderült, hogy az Alkotmánybíróság 37/1996. szeptember 4-ei határozata, illetve a törvény eredeti, 1993. évi koncepciója félreérthető módon hivatkozott a Magyarország által kötött vagyonjogi megállapodásokra a párizsi békeszerződés 29. cikke 3. pontja alapján fennálló igények kártalanítása kapcsán. A párizsi békeszerződés, illetve annak 29. cikkének 3. pontja alapján fennálló konkrét kártalanítási kötelezettségekre ugyanis a Magyarország által kötött vagyonjogi megállapodások egyike sem utal. Ezért szükségessé vált az eredeti törvénytervezet átdolgozása és egy új törvénykoncepció kidolgozása.
Mivel az Alkotmánybíróság határozatában foglaltak végrehajtása érdekében pontosítani kellett a jogosultak körét, a Külügyminisztérium az Igazságügyi Minisztériummal és a Pénzügyminisztériummal együtt új törvénytervezetet dolgozott ki. Az új tervezet olyan törvényi szabályozást tartalmaz, amely a vagyonjogi megállapodások figyelmen kívül hagyásával csak a békeszerződés fenti cikkére összpontosít. Az új törvényjavaslat közigazgatási egyeztetése jelenleg folyamatban van. A tervezetet illetően a kormány várhatóan február közepén foglal állást, és amennyiben elfogadja, akkor a törvényjavaslatot a kérdés mielőbbi rendezése érdekében az Országgyűlés elé fogja terjeszteni. Ezen törvényjavaslat elfogadásával Magyarország eleget tesz az Alkotmánybíróság határozatában foglaltaknak, és a párizsi békeszerződés 29. cikke 3. pontja alapján jogosultak viszonylatában fennálló alkotmányos mulasztás orvoslást fog nyerni.
Köszönöm a figyelmet, és kérem válaszom elfogadását. (Taps az MSZP padsoraiban, szórványos taps az SZDSZ soraiból.)
