DR. KÖKÉNY MIHÁLY
DR. KÖKÉNY MIHÁLY
DR. KÖKÉNY MIHÁLY népjóléti miniszter: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Azt kell mondjam, hogy a frakcióvezető úr 5 perc alatt igen sok minden dologról szólt itt. Ennek természetesen vitathatók az összefüggései, de még inkább vitatható az, hogy egyáltalán a tényekhez, a valósághoz van-e köze mindannak, amit a frakcióvezető úr elmondott. (Közbeszólás az FKGP padsoraiban.)
Mindenekelőtt szeretném ismételten elmondani itt, a Házban - nem először - a frakcióvezető úrnak is de ismétlés a tudás anyja, úgyhogy kénytelenek vagyunk ezt ismételgetni: addig, ameddig a demográfiai krízis valóban nyugtalanít bennünket, valóban kevés gyermek születik az országban, de azért ez a jelenség a '80-as évek eleje óta így van: '82-83 óta folyamatosan csökken a születésszám ebben az országban. És közben volt gyedbevezetés, volt rendszerváltás, volt nagyon sok minden. De ez a trend változatlan: ezzel a termékenységi aránnyal is, tisztelt képviselőtársaim, az európai középmezőnyben vagyunk, tehát nem valamilyen sajátos magyar drámáról van szó. Ezt a körülményt az teszi magyar drámává, hogy ugyanakkor aggasztóan magas a halandósági arány, és a két ügyet, tehát a születésszámok csökkenését és a magas halandóságot csak együttesen kell és szabad értékelni és mind a két tekintetben vannak feladataink és tennivalóink.
Nem hiszem, hogy itt hosszan kellene beszélni arról, hogy a gyes szétverése megtörtént: pont a gyessel kapcsolatban az ellenkezője történt, kiterjesztettük a gyermekgondozási segélyt azokra, akik előzetes biztosítási idővel nem rendelkeznek, miközben valóban a kormányprogramban hirdetettnek megfelelően megtörtént a gyes és a gyed egységesítése.
És persze lehet, hogy nőtt a hajléktalanok száma, de az, azt hiszem, képviselőtársaim számára sem vitatható: ez a kormány igen sokat tett azért, hogy a hajléktalanok ellátórendszerének a fejlesztése megtörténjen, évről-évre több forrást, kiterjesztettebb infrastruktúrát biztosítunk a hajléktalanellátásra.
És arra különösképpen már reagálni sem szeretnék, amit a frakcióvezető úr az adórendszerrel kapcsolatban elmondott. Remélem, hogy az adórendszert nem kívánja szétverni, mert akkor, hogyha szétverné, valóban nem lenne forrás arra, hogy az egészségügy, a szociálpolitika, a gyógyszerellátás számos kiadását fedezni tudjuk.
(15.10)
De azért annyit még megjegyeznék (István József: Nem kellene az a nagy pazarlás!), hogy pont az utolsó két esztendő volt az, amikor a gyógyszerárak emelkedését sikerült megtörni. Ténykérdés az, hogy '97-ben is és '98-ban is a gyógyszertérítési díjak növekedése messze az inflációs szint alatt maradt és marad. Azt gondolom, ez is a tényekhez tartozik, és jó, ha képviselőtársaim és a televíziónézők is tisztában vannak ezzel. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)
