DR. HENDE CSABA
DR. HENDE CSABA
DR. HENDE CSABA igazságügyi minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! A kormány által benyújtott, az igazságszolgáltatással kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint az ítélőtáblák és a fellebbviteli főügyészségek felállításával kapcsolatos feladatokról szóló országgyűlési határozati javaslat, elmondhatjuk, szenvedélyes vitát váltott ki, hiszen két ízben majdnem hajnalig ülésezett a Ház e témában. Reményeink szerint ez az igazságszolgáltatás sorsa iránti fokozott érdeklődést jelenti. A kormánypárti és ellenzéki képviselők aktív közreműködését ezúton is megköszönöm.
Az érzelmekkel is dúsított, néhol ugyan személyeskedő vita meggyőzött ugyanakkor arról, hogy az igazságszolgáltatás menete senki számára nem közömbös, sem a jogi szakma művelői, sem a képviselők, sem a polgárok számára. Az érvek és ellenérvek csatájából egy következtetés biztosan levonható: a kormányra súlyos felelősség hárul akkor, amikor e területhez nyúl.
Mi történik most, tisztelt Ház? A kormány felelősségét felismerve tesz javaslatot a beindult folyamat megállítására, és kér hat hónap türelmi időt arra, hogy áttekintse az ítélőtáblák és a fellebbviteli főügyészségek felállításának feltételeit és ennek várható hatásait.
A vitában felszólalók között senki nem volt, aki vitatta volna az alsó szintű bíróságok már-már tűrhetetlenül nehéz helyzetét. Ezen változtatnunk kell! A kérdést a maga összetettségében kezelve meg kell vizsgálni az előnyöket és a hátrányokat, az eddig már kirajzolódott tényeket, miszerint a perek időtartamának rövidülése nem várható, a Legfelsőbb Bíróság létszámának csökkenése nem valósul meg, és az alsó fokú bíróságokon lényeges munkateher-könnyítés nem fog bekövetkezni.
Leszögeztük már többször, de szeretném most is hangsúlyozni, hogy a kormány nem kívánja meggátolni az igazságszolgáltatási reformot, intézkedése nem irányul az általa messzemenően becsült bírói kar és annak vezetői, illetve vezető szerve, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács ellen. Az Igazságügyi Minisztérium átérzi e reform jelentőségét, és attól a céltól vezéreltetve fogja elvégezni a vizsgálatot, hogy az igazságszolgáltatás reformja tökéletesebben, eredeti céljának jobban megfelelve folytatódhasson tovább.
Ennek tükrében kérjük, hogy a tisztelt Ház kötelezze a kormányt, hogy a kialakult helyzetet elemezze, az ítélőtáblák és a fellebbviteli főügyészségek felállításának személyi és tárgyi feltételeit vizsgálja meg, és tekintse át a büntetőeljárás, valamint a polgári perrendtartás jogorvoslati rendszerét is. A vizsgálatot az Országos Igazságszolgáltatási Tanács, valamint a legfőbb ügyész úr bevonásával 1999. június 30-ig kell elvégezni. Az alkotmánnyal összhangban álló törvényjavaslatot a kormánynak ugyanezen időpontig kell a Házhoz beterjesztenie. Az igazságügy-miniszter úgy is, mint az Országos Igazságszolgáltatási Tanács tagja, az OIT soron következő ülésére a vizsgálat elvégzésével kapcsolatos javaslatait meg fogja tenni, hiszen a vizsgálat a bíróságok közreműködése, illetve a bíróságok igazgatását végző felelős testület együttműködése nélkül nem is lenne elvégezhető.
Utalok arra, hogy a benyújtott javaslat teret enged az olyan rendelkezéseknek, amelyek kedvezően hatnak a bírósági eljárásra. Így a törvényjavaslat a polgári perrendtartást módosító 1997. évi LXXII. törvény rendelkezéseivel összhangban gondoskodni kíván arról, hogy a közigazgatási perekre irányadó új szabályozás 1999. január 1-jén hatályba léphessen, azzal együtt, hogy a megyei bíróság hatáskörét módosító további rendelkezések csak később lépnek hatályba. A közigazgatási perek elbírálása tehát a jövőben a megyei bíróság hatáskörébe tartozik, ide nem értve a társadalombiztosítási perek elbírálását.
Más jelentős ügyekben a törvényjavaslat további eszközökkel is biztosítani kívánja az ügyek gyors befejezését; például azokban az ügyekben, amelyekben a közigazgatás, illetve a bíróság a felet 2 millió forintot meghaladó összeg megfizetésére kötelezi, a törvényjavaslat a felülvizsgálati eljárás soron kívüli lefolytatását írja elő.
Az elmondottak alapján látható, hogy a gyorsabb elbírálás megteremtése a jelenlegi bírósági szervezeti rendben is megvalósítható.
Tisztelt Ház! Az ellenzéki képviselők felhívták a figyelmet az abból fakadó alkotmányossági aggályokra, miszerint az alkotmány rendelkezik az ítélőtáblákról. Hivatkoztak továbbá arra, hogy az ítélőtáblák felállítása előrehaladott, az épületek, a dologi és személyi követelmények adottak, melyek kárba vesznének az esetleges halasztás esetén. Az alkotmányos aggályok eloszlatása céljából szeretnék rámutatni arra, hogy a kormányra az ítélőtáblákkal kapcsolatban az alkotmányból, illetve más törvényekből eredően is az a kötelezettség hárul, hogy tegye meg azokat az intézkedéseket, melyek elengedhetetlenek ahhoz, hogy az új bírósági szint bevezetése ne veszélyeztesse az egész bírósági rendszer működőképességét, ne zavarja meg az igazságszolgáltatás folyamatos működését, és az állampolgárokat mindebből ne érje sérelem vagy hátrány.
A kormánynak feladata az is, hogy figyelemmel kísérje az alkotmány és az abban előírtak alapján alkotott törvények végrehajtásának, az előkészítésnek a folyamatát, és ha azt tapasztalja, hogy a végrehajtás nem a kellő színvonalon folyik, illetőleg hogy a kialakított törvényi szabályozás az alkotmányból folyó - esetünkben az igazságszolgáltatás működőképességével kapcsolatos - érdekeknek nem felel meg, akkor kötelessége - éppen az alkotmány végrehajtása érdekében - megtenni a szükséges intézkedéseket.
Az ítélőtáblák létrehozását érintő észrevételek kapcsán elismerem, hogy az ítélőtáblák felállítása megindult. Azt azonban látni kell, hogy a folyamat most még nem visszafordíthatatlan. Visszafordíthatatlan akkor lenne, ha működésüket is megkezdték volna, és akkor lehetne a javaslat beterjesztőit azzal vádolni, hogy helyrehozhatatlan károkat okoz. A folyamatot most és nem később lehet megszakítani ahhoz, hogy a nem megfelelő működésből adódó hátrányok még elkerülhetőek legyenek.
A törvényjavaslat 6. §-ához benyújtott azon módosító javaslattal, amely arra irányult, hogy a kormány legyen köteles az ítélőtáblák székhelyének és illetékességi területének megállapítására vonatkozó új törvényjavaslatot 1999. június 30-ig az Országgyűléshez benyújtani, a kormány nem értett egyet. Álláspontunk szerint a törvényjavaslat vonatkozó rendelkezése ezzel kapcsolatban elegendő, hiszen az alkotmánnyal összhangban álló törvényjavaslat benyújtására vonatkozó eredeti szövegrész lényegében ugyanezt fejezi ki. Egyébként pedig erre szolgál az ugyancsak benyújtott országgyűlési határozati javaslat is.
Az országgyűlési határozati javaslathoz szintén több módosító indítvány érkezett.
(17.20)
Ezek egy része a határozati javaslat olyan kiegészítését javasolta, mely előírta volna azt is, hogy a kormány 1999. június 30-ig olyan törvényjavaslatot nyújtson be, amely szerint az ítélőtáblák egyidejűleg legkésőbb 2003-ig megkezdhetik működésüket, illetve olyat, amely tartalmazza az ítélőtáblák felállításának idejét és helyét. Ezekkel azért nem értettünk egyet, mert a határozati javaslat 1. pontjának megfogalmazása kielégíti a módosító javaslatokban foglalt igényeket.
Egyetértettünk azonban az országgyűlési határozati javaslat 2. pontjának elhagyására irányuló módosító javaslattal, figyelemmel arra, hogy az Országos Igazságszolgáltatási Tanács és a legfőbb ügyész is együttműködési készségét e kérdésben már kifejezte. Szeretném tájékoztatni a tisztelt Országgyűlést, hogy az Országos Igazságszolgáltatási Tanács 1998. november 25-ei rendkívüli ülésén már meg is tette a tárgyban szükséges intézkedéseket, és az elfogadható személyügyi megoldások már körvonalazódtak.
Tisztelt Országgyűlés! Bizonyos vagyok abban, hogy mindannyiunkat a bíróságokért, a magyar igazságszolgáltatásért érzett őszinte aggodalom vezérel. Tudjuk: ha most tévedünk, annak társadalmi ára valóban felmérhetetlen. A meglehetősen gyenge alapokon álló helyi bíróságokra építsünk-e egy csillogó, illusztris ítélőtáblai rendszert? A kérdés az, hogy ez az alap elbírja-e ezt a terhet, és nem okoz-e működőképtelenséget amúgy is elgyötört igazságszolgáltatásunkban.
Kérem, adjanak lehetőséget a kormánynak arra, hogy e kérdésre megnyugtató választ adhasson, és e válasz birtokában folytathassa tovább az igazságszolgáltatási reformot. Ebben bízva kérem, hogy szíveskedjenek a törvényjavaslatot és az országgyűlési határozati javaslatot az általunk is támogatott módosítókkal együtt elfogadni.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
