DR. BAJA FERENC

Full text search

DR. BAJA FERENC
DR. BAJA FERENC (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Köszönöm a szót. A mostani alkalommal és a vitának ebben a szakaszában a Környezetvédelmi Alap megszüntetését elfogadhatatlannak tartó és ezt korrigáló módosító javaslataimról, illetve Kovács Tibor úrhoz kötődően a Területfejlesztési Alaphoz, a volt területfejlesztési célelőirányzathoz kötődő módosító javaslataimról kívánok beszélni, a Házszabályban elfogadott tárgyalási metódus szerint most röviden és tényszerűen.
Tisztelt Ház! A kormányzat a mostani költségvetési javaslat szerint megszüntetni kívánja a Központi Környezetvédelmi Alapot. Szeretnék Kovács Kálmán képviselőtársamhoz csatlakozni, aki hasonló szellemben az Útalap esetében és a Vízügyi Alap esetében emelt szót. Az én módosító javaslataim is azt célozzák, hogy a Központi Környezetvédelmi Alap önállósága... - illetve ha erre az önállóságra lehetőség nincs, mert célelőirányzatként fogják kezelni, akkor az elosztás módjára vonatkozó rendszerek korrekcióval ugyan, de az eddigi elosztási rendszert kövessék.
Az indokom az, hogy a tisztelt Ház szinte teljes konszenzussal, lényegében száz százalékkal fogadta el az elmúlt ciklusban a nemzeti környezetvédelmi programot. A nemzeti környezetvédelmi program megvalósításának egyik intézménye a Központi Környezetvédelmi Alap, olyan intézmény, amelyet egyébként nemzetközi téren is elfogadnak. Nem véletlen, hogy a brüsszeli Phare-források a Központi Környezetvédelmi Alap esetében csatlakozó forrásokként működtek. Egyedül ez az alap kapta meg azt a lehetőséget, hogy a Phare hajlandó volt a saját döntési mechanizmusát is fölülírni, és bizonyos feltételek mellett lényegében csatlakozó forrásként működött a Phare-forrás a Környezetvédelmi Alap esetében. Ez azért volt rendkívül pozitív, mert így átláthatóbbá és tervszerűbbé tette ezen a területen a Phare felhasználását.
Éppen ezért nem tartom jó üzenetnek az alap megszüntetését, mert ezzel megszűnik az a költségvetési oldali garancia, amely lehetővé tette volna a nemzeti környezetvédelmi program végrehajtását. A nemzeti környezetvédelmi program végrehajtása pedig a feltétele annak, hogy Magyarország EU-csatlakozásához kötődően a környezetvédelmi területen a felzárkózási program működjön. Éppen ezért továbbra is az a kérésünk - a javaslat ezt célozza -, hogy maradjon meg a Központi Környezetvédelmi Alap önállósága. Ez teszi ugyanis lehetővé azt, hogy a források mennyisége összhangba kerülhet a nemzeti környezetvédelmi programban előírt környezetvédelmi beruházások és fejlesztések forrásigényével. Ugyanígy ennek az alapnak az önállósága teszi lehetővé azt, hogy a forrás elosztásában és felhasználásában továbbra is érvényesüljenek a törvényi garanciák.
A másik alaphoz kötődően Kovács Kálmán képviselőtársam kifejtette azt, hogy a mostani javaslat szerint tulajdonképpen a kormányzaton belül két miniszter - a környezetvédelmi miniszter és a pénzügyminiszter - döntésein múlik az, hogy ezt a rendkívül jelentős forrást, amely a környezetvédelmi feladatokat finanszírozza Magyarországon, hogyan lehessen majd felhasználni. Szeretném elmondani: nem politikai, pláne nem ellenzékpolitikai célú a javaslat, amely az eredeti felhasználást indítványozza. Egyszerűen arról van szó, hogy össztársadalmi igény, hogy az önkormányzati szféra, a gazdasági szféra, a civil szféra lássa és pontosan tervezhesse azt, hogy milyen forrásai vannak a környezetvédelem területének. Nem az ellenzéket zárják ki tehát ebből az információból, illetve nemcsak az ellenzéket, hanem a társadalom és a felhasználói réteg széles bázisát. Ebben az értelemben nem EU-konform a javaslat, hiszen éppen az a célja az ilyen típusú finanszírozásoknak, hogy előreláthatóvá és programszerűvé tegye a felhasználók számára az alap felosztását.
Ezért tartjuk indokoltnak azt, hogy ne kormányrendelet, ne két miniszter megállapodása, hanem törvény szabályozza továbbra is a Környezetvédelmi Alap forrásainak a felhasználását, még akkor is, ha az alap önállósága megszűnik, és egy fejezetbe integrálódik. Mi ezt nem támogatjuk, nem javasoljuk, de ezért van két darab módosító indítványunk. Ha a kormánytöbbség nem fogadja el az alap önállóságát, akkor legalább azt fogadja el, hogy ez a célelőirányzat e szerint a társadalmi kontroll szerint működhessen.
(Az elnöki széket
dr. Szili Katalin, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
A javaslat következő eleme az, hogy ha megmarad a Központi Környezetvédelmi Alap, illetve törvény szabályozza az esetleges célelőirányzat felhasználását, akkor lehetőség van arra, hogy a forráselosztás egy részét decentralizálja a Központi Környezetvédelmi Alapon keresztül a kormányzat.
A javaslat azt célozza, hogy ez a decentralizáció a megyei és területfejlesztési tanácsok irányában történjen meg. Ezt pedig az indokolja, hogy a megyei területfejlesztési tanácsok lassan elfogadják azokat a megyei és kistérségi környezetvédelemhez is kötődő fejlesztési programjaikat, amelyeknek ez a decentralizált forrás adná a finanszírozási lábát. Sokkal átláthatóbbá válna, a problémákhoz sokkal közelebb oldódhatna meg így a finanszírozás. Nem lenne szükség arra, hogy Budapesten döntsenek olyan kisebb jelentőségű finanszírozási ügyekben, amelyek megvalósításához bőven elegendő a megyei területfejlesztési tanácsok döntése.
Ráadásul a javaslat elfogadása esetén a pályázati és a pályázaton kívüli források felhasználása és átláthatósága is biztosított lenne. Annál is inkább indokolt a javaslat elfogadása, mert már az eddigi költségvetési számok áttekintésén is látszik, hogy ha a tisztelt Ház elfogadja a kormány javaslatát, egy idő után nem lehet majd követni a környezetvédelem forrásait. Tulajdonképpen már most is álságosnak tartom azt, amikor a környezetvédelmi kormányzat azt mondja, hogy az alap felhasználása 9-10 milliárd forinttal növekszik. Nem növekszik ez a felhasználás. Egyszerűen arról van szó - ennek pénzügytechnikai okai vannak -, hogy az üzemanyag-termékdíj nem az alapba, hanem egy más rendszerben kerül kifizetésre. Magyarul: egyre átláthatatlanabb, egyre homályosabb lesz a környezetvédelem finanszírozása akkor, ha az eredeti javaslatot fogadja el a tisztelt Ház.
Tulajdonképpen a KKA létrejöttéhez kötődően szeretném hangsúlyozni azt, hogy ezt az intézményt annak idején valamennyi politikai erő támogatta, nem utolsósorban azért, mert a civil szervezetek, a tudomány képviselői, a környezetvédelmi ipar, a gazdasági kamarák képviselői kiálltak e mellett a törvény mellett. Éppen ezért azt gondolom, hogy ezen szervezetek arcul csapása az, ha megszűnik a Központi Környezetvédelmi Alap, és még inkább az, ha az önálló célelőirányzat döntési mechanizmusaiban azok a szervezetek, amelyek eddig részt vettek, nem kaphatnak beleszólást az elkövetkezendő időszakban.
Azért reménykedem abban, hogy a tisztelt Ház megfontolja és elfogadja a javaslatot, mert különösnek tartanám, ha kormányzati pozícióba jutva éppen azok a pártok szüntetnék meg a környezetvédelmi célú pénzforrások rendeltetésszerű felhasználásának törvényi garanciáit és átláthatóságát, amely pártok ellenzéki pozícióban oly hevesen kérték e feltételek teljesítését az előző kormánytól és személy szerint a minisztertől. Annak idején minden alkalommal ezt az átláthatóságot támogattam, éppen ezért azt remélem, hogy most a kormánykoalíció pártjai ellenzéki kritikájukat megfontolva újra elfogadják azt a javaslatot, amely az alap önállóságát biztosítja, illetve ha az alap megszűnne, a célelőirányzat társadalmilag és a nyilvánosság előtt kontrollálható szétosztási rendszerét fogják meghatározni.
A Környezetvédelmi Alapon túlmenően, a területfejlesztéshez kötődően a javaslatom azt célozza, hogy a területfejlesztés intézményrendszerének felállításán túl egy sokkal szervezettebb, tervszerűbb és a programfinanszírozás irányába ható területfejlesztési elképzelés alakuljon ki. Azokat a javaslataimat pedig, amelyek a hárommegyés területfejlesztéshez kötődnek, nem kívánom indokolni - Kovács Tibor képviselőtársam indoklásával értek egyet.
Megköszönöm türelmüket. Nagyon remélem azt, hogy a társadalmi nyilvánosság és a szakszerűség jegyében a tisztelt Ház majd megfontolja a javaslataimat. Köszönöm szépen a figyelmüket és azt, hogy meghallgattak. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)
(13.10)

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi