DR. STUMPF ISTVÁN
DR. STUMPF ISTVÁN
DR. STUMPF ISTVÁN, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter: Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! Több mint egyhónapos tárgyalási menetrend utolsó szakaszához érkezett a miniszterek hatáskörének változásával, valamint az Ifjúsági és Sportminisztérium létrehozásával összefüggésben szükséges törvénymódosításról szóló javaslatok parlamenti vitája. A javaslatban szereplő harminc törvény kisebb-nagyobb terjedelmű módosításának elfogadásával és a törvény hatálybalépésével lezárult a mintegy fél éve tartó szabályozási és struktúraátalakítási folyamat, amely a kormány programjának megvalósítására alkalmas szervezeti, hatásköri és működési keretek, illetőleg kormányzati munkamegosztási rend kialakítását célozta.
Összegezve az elmúlt időszak parlamenti vitáinak tapasztalatait, a tervezett szabályozást érintő kormánypárti és ellenzéki felvetéseket, megállapítható, hogy a javaslat általános alkalmasságát megkérdőjelező, illetőleg jelentősebb korrekciót igénylő aggályok, észrevételek nem fogalmazódtak meg. A vitában elhangzottakra általánosságban reagálva a következők kiemelését tartom szükségesnek:
1. A legtöbb hozzászólás, főként ellenzéki oldalról, az Ifjúsági és Sportminisztérium létrehozásának problémakörét érintette. A főként egyéni képviselők részéről megfogalmazódott kritika nem az új minisztérium létrehozásának tényét, szükségességét, hanem - mint mondták - a szabályokban testet öltő gondolatiságot vitatta, amely hatásában az ifjúsági és sportigazgatás társadalmi mozgásterének szűkítését eredményezi. Az új minisztérium létrehozásának módját, időzítését, a vélelmezett személyhez kötöttségét is kifogásolták.
A felmerült aggályok eloszlatásához mindenekelőtt emlékeztetni kell önöket arra, hogy az ifjúsági és sportügyekkel foglalkozó új minisztérium létrehozásának szándéka már a kormányalakítás időszakában mindenki előtt nyilvánvalóvá vált. Egy önálló közigazgatási ágazat megteremtésére az ezzel összefüggő szervezetépítés folyamata ugyanakkor a kormányalakítás lehetőségeit és időkereteit meghaladó, hosszabb előkészítő munkát igényelt és feltételezett.
A törvényjavaslat több rendelkezését érintő általános kifogásként hangzott el az is, hogy a tervezett szabályozás alapvetően érinti különféle testületek, tanácsok, kuratóriumok összetételét, ezáltal megbontva a kialakult képviseleti arányokat, jelentős érdemi változásokat eredményez az államigazgatás és a civil társadalom kapcsolatában. A minisztériumok számszerű növekedése kétségtelenül előidézhet esetenkénti arányeltolódásokat, a megfogalmazódott kritika azonban túl általános és a számbeli növekedés csak az esetek kisebb részében jár a kormányzati oldal tényleges súlybeli erősödésével. Túl azon, hogy az érintett törvénymódosításhoz kapcsolódóan ilyen jellegű kormányzati szándék nincs, azokon a területeken, ahol az arányeltolódás valóban problémát jelenthet, mind a bizottsági, mind a plenáris üléseken készséget mutattunk a probléma megoldását célzó korrekciós javaslatok támogatására.
(18.30)
Végezetül általános észrevételként merült fel az is, hogy a törvényjavaslat, úgymond, több olyan rendelkezést is tartalmaz, amely a feladat- és hatásköri változásokkal nincs tartalmi összefüggésben, ezáltal lényegében egy szélesebb hatásköri közigazgatási reformelképzelést valósít meg.
Tisztelt Ház! A törvényjavaslatot a plenáris ülések előkészítéseként 13 országgyűlési bizottság tűzte napirendjére, és tárgyalta meg. Ezek eredményeként a benyújtott törvényszöveghez számos képviselői és néhány bizottsági módosító javaslat, szám szerint 88 érkezett. Ezek közül 8 javaslat az alábbiak szerint a kormány által is támogatható.
A törvényjavaslat nagy terjedelemben foglalkozik a Munkaügyi Minisztérium megszüntetésével összefüggésben szükséges feladat- és hatáskör-módosítással és -megosztással, valamint a vonatkozó szaktörvényekben megvalósuló következetes feladatelhatárolással. A nagyobb terjedelem ellenére a szakaszokkal összefüggésben további jelentős módosításra nem volt szükség. A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény két szakaszához adott be Sümeghy Csaba képviselő úr két indítványt, amelyeket a kormány is támogatott. A javaslat lényege, hogy 1999. évben a munkanélküli-járadékban részesülők a munkanélküli-járadék folyósításával megegyező időtartamra kiegészítő segélyre lesznek jogosultak a Munkaerő-piaci Alap Szolidaritási Alap részéből.
A munkanélküli-járadék - az állami szociális ellátások és társadalombiztosítási ellátások túlnyomó többségével szemben - adó- és nyugdíjjárulék-köteles. A törvény a járadék alsó és felső határának évenkénti változásáról rendelkezik, de a kifizetett járadék nettó összegének változatlanságát nem garantálja. A személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján a járadékokat a munkabérekhez hasonló adófizetési kötelezettség terheli, ugyanakkor a járadék esetében a bérektől eltérően nincs mód a már megállapított bruttó összeg emelésére. Ennek következtében az adómértékek, a kedvezmények változtatása, a bruttó bérek emelkedése mellett a nettó bérek csökkenése nélkül történhet, míg a járadékok esetében az adójogszabályok változásai a kézhez kapott összeget érintenék. A módosítás következtében lehetővé válik, hogy a kifizetett alacsony összegű járadékok nominális értéke ne csökkenjen, és mérséklődik a magasabb összegű járadékok nettó értékvesztése.
A fogyatékos személyek esélyegyenlőtlenségéről (Sic!) szóló törvény benyújtott módosítása a minisztériumok jogállásának változásából következő módosításokat tartalmaz. Frajna Imre és képviselőtársai indítványa a Fogyatékosügyi Tanács működését érintő módosító javaslatot tartalmaz, és ezen belül lehetővé teszi, hogy a Fogyatékosügyi Tanácsban az érintett képviselő személyek száma nőjön, és ezáltal továbbra is fennmaradjon az eredetileg kialakult részvételi arány, amely a kormányzaton kívül érintettek többségi képviseletét biztosítja. A javaslatot a kormány támogatja.
A közigazgatási és területpolitikai feladatok ellátása során az összkormányzati szempontok fokozottabb érvényre jutásának igényét tükrözi Rajcsányi Péter képviselő úr és kapcsolódóan a mezőgazdasági bizottság 97. sorszámú ajánlásának 4. és 5. pontjában foglalt módosító javaslat. A javaslatokkal egyetértve a kormány részéről is indokoltnak tartjuk, hogy a területfejlesztési és a területrendezési országos illetékességű testületben, azaz a regionális fejlesztési tanácsok munkájában a kormányzati oldalról a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter is szerepet kapjon.
A kormány ugyancsak támogatja az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottsága által benyújtott 97. sorszámú ajánlás 8. pontjában szerepelő módosító javaslatot. A javaslat lehetővé teszi, hogy a nemzeti és etnikai kisebbségek képviselői az állami oldalon résztvevőkkel egyenlő arányban képviselhessék magukat a Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítvány Kuratóriumában. Eddig a kormány a Magyar Tudományos Akadémia és a parlamenti frakciók képviselői mellett 13 kisebbség egy-egy fővel reprezentálta magát. A törvényjavaslat eredeti rendelkezése a kisebbségek jelenlegi többségi arányát megszüntetné, a bizottsági javaslat az arány részbeni helyreállítását célozza. A Művelődési és Közoktatási Minisztérium kettéválasztása miatt nem sikerült biztosítani a hatályos előírások szerinti többséget, de legalább az egyenlő arányú képviselet fenntartása is garanciális értékű.
A benyújtott törvényjavaslat általános hatályba léptetési időpontját tekintve az évi hatálybalépéssel számol. Ehhez képest az 1999. január 1-jétől alkalmazandó rendelkezések kivételként szerepelnek. Az Országgyűlés a törvényjavaslat eredetileg december 14-15-ére ütemezett zárószavazási időpontját 21-ére halasztotta. E döntés következtében - figyelemmel a kihirdetés 8 napos hatályba léptetési időpontjára - az ez évi hatálybalépésre már nincs lehetőség. A kialakult helyzetben a törvényjavaslat változatlan formában történő elfogadása azt eredményezné, hogy az egyes rendelkezésekkel irányadó kivételes hatálybalépési időpont egybeesne a törvényjavaslat általános hatálybalépésének napjával, esetleg meg is előzné azt. Mindezek elkerülése érdekében a törvényjavaslat hatályba léptető rendelkezésének koherens módosítása szükséges. Ezt célozza az alkotmány- és igazságügyi bizottság 100. sorszámú ajánlásának 3. pontja, amelyet természetszerűleg a kormány is támogat.
A törvényjavaslat ifjúsági és sporttestületet érintő rendelkezéseivel összefüggésben benyújtott, szám szerint 75, alapvetően jobbító szándékú módosító indítványok irányultsága kifejezi a kormány és az ellenzék az Ifjúsági és Sportminisztérium létrehozásának szükségességében való egyetértését, annak fontosságát, hogy mind a sport, mind az ifjúság ügyeit kiemelten kezelje a kormány, és melynek megvalósításában kiemelkedő jelentőségű az Ifjúsági és Sportminisztérium létrehozása.
A módosító indítványok egy része lényegi kérdést nem érintő, főként a törvényjavaslatban szereplő új definíciók, fogalmak kisebb mértékű változtatására irányuló, szövegpontosító jellegű. Ezeket a módosító javaslatokat a kormány hosszas megfontolás után sem tudja támogatni, mivel a kormány törvényjavaslatban megjelenő új fogalomhasználata a korábbiaktól eltérő, az eddigiekhez képest újszerű szemléletet képviselő ifjúsági és sportpolitikai koncepciójához igazodik. Az ifjúsági és sportügyek alapjainak újragondolása, más szemlélettel való megközelítése természetszerűleg teszi szükségessé a törvényjavaslatban megjelenő fogalomváltást.
A módosító javaslatok nagy része az ifjúsági érdekegyeztetés eddigi módszerének fenntartására irányul. A kormány ifjúságpolitikai koncepciója az új minisztérium egyik alapvető feladatának tekinti a fiatalokkal való közvetlen kommunikáció csatornáinak kialakítását és működtetését, a jelenleginél szélesebb körben és hatékonyabban megvalósuló érdekegyeztetés megvalósítását. A kormány az érdekek megjelenítésének, kifejezésre juttatásának új mechanizmusát, az eddig talán eredményesnek tűnő tapasztalatok figyelembevételével és a gyakorlatban hatékonynak nem bizonyuló megoldások átalakításával kívánja meghatározni. Az ifjúsággal való érdemi és eredményes egyeztetés igényének jelentkezése eleve kizárja az eddigi érdekegyeztető módszerek változatlan fenntartását. Az azonban kétségtelen, hogy az alapvető elképzelést, az ifjúsági és sportügyek egységes kormányzati irányítását, a jelenlegi szétforgácsoltság megszüntetését, és mindezzel összefüggésben egy új szakmai minisztérium működtetését valamennyi frakció támogatja.
Az elmondottak alapján kérem a törvényjavaslat és a kormány által támogatott módosító javaslatok elfogadását, egyúttal köszönetemet fejezem ki a törvény jobbítását célzó ellenzéki és kormánypárti javaslatokért, mindezen munkák ez irányú támogatásáért is. Köszönöm a figyelmet és a hozzájárulást a törvény minőségéhez. (Taps a kormánypártok soraiból.)
