DR. JÁRAI ZSIGMOND
DR. JÁRAI ZSIGMOND
DR. JÁRAI ZSIGMOND pénzügyminiszter: Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Asszony! Hölgyeim és Uraim! A Házszabálynak megfelelően a jövő évi költségvetési törvényjavaslat általános vitájának lezárása előtt a kormány képviseletében eleget kívánok tenni annak az előírásnak, hogy tájékoztassam önöket az elfogadásra ajánlott módosító indítványok köréről, néhányat ki is emelve ezek közül, és röviden kifejtsem ezek indokoltságát.
A költségvetési törvényjavaslat vitája során több mint 600 darab módosító indítvány került benyújtásra, amelyek több mint 900 pontban érintik a benyújtott költségvetési javaslat egyes helyeit. Ezekből megközelítően 70 darab módosító indítvány támogatására látunk lehetőséget. Mindezek együttes elfogadása esetén is az államháztartás bruttó hazai termékhez, viszonyított privatizációs bevételek nélkül tervezett 4 százalékos hiánya megőrizhető marad annak eredményeként, hogy az államháztartás többletkiadásaihoz az egyensúly megőrzését szolgáló, azokat ellentételező egyéb intézkedések néhány módosító indítvány révén biztosíthatók.
Miért fontos a hiány mértékének megőrzése, illetve az 1997-es és '98. évi hiány mértékének csökkentése? Elsősorban is azért, mert az államháztartás hiányát hitelfelvételekkel finanszírozza, a hitelfelvételek pedig - akár belföldről, akár külföldről vesszük fel a hiteleket - kamatterheket jelentenek a későbbi költségvetésekben, és így a későbbi években egyre kevesebbet költhet az ország saját céljainak megvalósítására, és újra bekerülhetünk az adósságcsapdába, és egyre többet kellene költenünk a hiány finanszírozására.
Egy másik fontos indok az, hogy a költségvetés túlköltekezése többlet-vásárlóerő kiáramlását eredményezi, amely egyrészt többletimporttal jár, és ezáltal veszélyezteti a külgazdasági egyensúlyt, másrészt pedig az árakat felhajtó hatásán keresztül nagymértékben veszélyezteti az inflációs célkitűzéseink teljesítését.
Tájékoztatómat az 1998. évi költségvetési törvény normaszövegét érintő módosításokra kiterjedő indítványcsomaggal kezdem. Ezzel tartjuk célravezetőnek rendezni a Postabank és Takarékpénztár Rt., valamint ezzel összefüggésben a Magyar Fejlesztési Bank Rt. helyzetét, továbbá az ÁPV Rt. tartalékának feltöltését, az esetleges gázközművagyonnal kapcsolatos kárpótlási kötelezettségekkel összefüggésben. A Postabank és Takarékpénztár Rt. helyzetének rendezésére, az ÁPV Rt. tartalékainak feltöltésére kapott összegeket a kiadásokat finanszírozó kötvények megvásárlására fordítja - tehát államkötvényeket vesznek a pénzből.
A Postabank Rt. helyzetének rendezése érdekében a magyar állam alaptőke-emelést állampapír rendelkezésre bocsátásával kívánja végrehajtani, ezt azonban csak úgy tudja megtenni, ha a hitelintézeti törvény 10. §-a (2) bekezdésébe bekerül az alaptőke-emelés állampapír nyújtásával való megvalósítási lehetősége. A Postabankkal kapcsolatos problémának az 1998. évi költségvetés keretében történő rendezése szükségessé teszi a vonatkozó rendelkezéseknek még az idén történő hatálybalépését.
Tisztelt Ház! Az 1998. évi költségvetési törvény módosításának részeként visszapótlási kötelezettséggel járó forrásátcsoportosítást tartott szükségesnek a kormány az árvíz elleni védekezés költségeinek fedezetére, a MÁV Rt. modernizációs program állami szerepvállalása előirányzat-csoport terhére 1,568 milliárd forint összegben. Ez az összeg visszapótlásra kerül annak érdekében, hogy a MÁV Rt. modernizációs programja az évi ütemben tartható legyen. Eredetileg az általános tartalékból a Belügyminisztérium részére tervezett, de időközben más célra fordított 2,4 milliárd forintos forrás 1998. évi felhasználására felhatalmazást adó rendelkezés jóváhagyása ugyancsak szükségessé válik a költségvetési törvényben. A Postabank helyzetének rendezése és az ÁPV tartalékának feltöltése nélküli 44 milliárd forint többletkiadást az áfabevétel növekedése fedezi, a Postabank helyzetének rendezése és az ÁPV Rt. tartalékainak feltöltése miatti 182 milliárd forint kiadás pedig a hiányt növeli.
Tisztelt Országgyűlés! Az államadósság-kezelés korszerűsítésére beadott képviselői módosítások közül is többet elfogadásra javaslunk. A kül- és belföldi államadósság egységes kezelési rendszerének megteremtésében az államháztartási reform folytatásaként, illetve a jegybanki monetáris és fiskális funkciók szétválasztásának irányába tett további lépésnek minősül, hogy az államnak a külföldi forrásbevonások esetén nem kell feltétlenül igénybe venni a Magyar Nemzeti Bankot mint megbízottat. Az államadósság kezelésért tehát egyértelműen az állam lesz felelős, ha igényli, igénybe veheti a Magyar Nemzeti Bank szolgáltatásait, ha nem, nem. Ugyanakkor a javaslat megteremti annak a lehetőségét, hogy az állam nevében a külföldi forrásbevonások során eljáró Kincstár szükség esetében építsen az MNB ilyen tapasztalataira. Ez a változtatás megköveteli a jegybanktörvény 24. §-a (1) bekezdésének módosítását.
Egyetértünk azzal a kezdeményezéssel is, amely megteremtené a magyar versenyszabályok kapcsán vállalt kötelezettségteljesítés feltételeit azzal, hogy az ÁPV Rt.-nek a saját hatáskörében tett, a versenyjog keretébe tartozó lépéseiről a magyar versenyszabályok európai normáknak megfelelő biztosításáért felelős pénzügyminiszter felé tájékoztatási kötelezettséget kíván meghatározni.
(10.50)
A legtöbb módosító indítvány egyes előirányzatok konkrét megváltoztatására vonatkozott. Ezek sorából a központi költségvetési intézményeket érintően a kormány támogatja az APEH felhalmozási kiadásainak 1,5 milliárd forintos emelését. Erre azért van szükség, mert a társadalombiztosítási járulékbeszedésnek és -behajtásnak az adóhatóság rendszerébe történő beillesztése igényli az APEH számítástechnikai fejlesztését.
A szabálysértésekről szóló törvény tervezete alapján a bíróságokra háruló feladatok ellátása szükségessé teszi a bírói testület létszámának 80 fővel történő növelését, amelyhez 423 millió forint többletkiadás szükséges. Az elsőfokú bíróságok jelentős megerősítéséhez a kormány további 450 millió forint többletkiadás jóváhagyását javasolja.
A NATO biztonsági beruházási program beruházásainak áfamentessége megteremtésével az észak-atlanti szervezethez szükséges mielőbbi csatlakozáshoz szükséges technikai fejlesztések felgyorsítását reméljük.
A közszolgálati médiumok önök által is ismert anyagi helyzete célszerűvé teszi a médiatörvény módosítását, illetve eredeti formájában történő visszaállítását, azaz a műsorterjesztési költségeknek megfelelő összegű állami támogatás biztosítását. Ezenfelül a három éve változatlan üzemben tartási díj szándékaink szerint nem július 1-jétől, hanem már az év elejétől 640 forintra emelkedne, amely a közszolgálati médiumoknak - a kiegészítő állami támogatással együtt - 1,5-1,7 milliárd forint többletforrást jelentene.
A helyi önkormányzati forrásszabályozási kondíciók elmozdítására a kormány nem talált lehetőséget. Úgy látja, hogy az így rendelkezésre álló forrásokból és a szabályozási eszközök alkalmazásával képződő többletforrásokból - ide értve a működésképtelen önkormányzatok kiegészítő támogatását is - az önkormányzatoknak módjuk lesz a gazdálkodás megfelelő vitelére, intézményeik működtetésére, valamint a lakossági és szociális ellátások folyósítására és beruházásaik bővítésére is.
A benyújtott törvényjavaslathoz viszonyítva változást jelent az a kormány részéről is elfogadható módosítás, hogy az átengedésre kerülő személyi jövedelemadónál kerüljön sor az önkormányzatokat érintő tartalékolásra, illetve zárolásra, így az átengedés mértéke 40 százalékról 38,3 százalékra, s a lakóhelyen maradó 15 százalékról 13,3 százalékra mérséklődik. Természetesen a zárolt összegek a kormány döntése alapján felszabadíthatók lesznek.
Szükséges az adóhivatal rendelkezésére álló adatok alapján a helyi önkormányzatokat megillető, az 1997. évi adóbevallások alapján településenként kimutatható személyi jövedelemadó 40 százalékos összegének mintegy egymilliárd forinttal történő emelése, az állami támogatások és hozzájárulások egyidejű csökkentése mellett.
Nagy előrelépésnek minősíthető a jelenlegi elkülönített állami pénzalapokból négynek a költségvetésbe való integrálása. Ez az elképzelés az önök részéről is kedvező fogadtatásra talált. Ennek a lépésnek az elfogadásánál csak annyi lenne a módosulás a beterjesztetthez képest, hogy a Nemzeti Kulturális Alapról szóló törvény nem kerülne hatályon kívül helyezésre, csak az alap elnevezése változna, és megmaradnának mindazon feltételek, amelyek az alapra vonatkoznak.
Több, az egyensúly megőrzését biztosító, az elfogadni javasolt többleteket ellentételező módosító javaslat elfogadása is szükséges. Az 1999. évi adótörvények jóváhagyása során megszavazott adókedvezmények miatti bevételkiesést, illetőleg a Postabank és Takarékpénztár helyzetének rendezését, valamint az ÁPV Rt. tartalékainak feltöltését fedező, 1998 végén kibocsátásra kerülő államkötvények többlet-kamatkiadását ellentételezni kell. Ezt teszik lehetővé a magánnyugdíjpénztárakba befizetendő társadalombiztosítási egyéni járulékkulcs változatlan 6 százalékon való tartásából, valamint az ÁPV Rt. tartalékfeltöltését fedező államkötvény kamatából, a rendezett helyzetű Postabank pozitív eredményűvé válásából eredő pénzintézeti társasági nyereségadóból, valamint a vállalkozások társasági adójának ismételt felmérése nyomán feltáruló többletbevételből származó források.
Hölgyei és Uraim! Az elfogadásra javasolt módosító indítványok nettó módon mintegy 15,6 milliárd forinttal változtatják meg a benyújtott 1999. évi központi költségvetési törvényjavaslat kiadási főösszegét, a bevételi főösszegekre vonatkozó hatás pedig mintegy 15,1 milliárd forint.
A mindezek egyenlegeként adódó különbözet 480 millió forint, tehát gyakorlatilag a benyújtott törvényjavaslatnak megfelelő egyensúlyi helyzetet alapvetően nem érinti.
Tisztelt Ház! Kérem, hogy a költségvetési vita első szakaszának lezárásaként a kormány által támogatásra javasolt módosító indítványokat elfogadni, és az ezeket figyelembe vevő fejezeti főösszegeket jóváhagyni szíveskedjenek.
Köszönöm az önök által elvégzett munkát, ami reményeim szerint hozzájárul a költségvetés jobbá tételéhez. Köszönöm a figyelmüket is. (Taps a kormánypártok és a MIÉP soraiból.)
