DR. CSÁKABONYI BALÁZS
DR. CSÁKABONYI BALÁZS
DR. CSÁKABONYI BALÁZS, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az előttünk fekvő négy javaslatból álló törvénycsomagból nyilván a legkevesebb vitát kiváltó a T/205. számú törvényjavaslat, amely a büntetőeljárásról szóló 1993. évi I. törvény módosításáról szól. A törvényjavaslat gyakorlatilag a már elfogadott 1998. évi XIX. törvény egyes rendelkezéseit kívánja az ott meghatározottakhoz képest korábbi időpontban hatályba léptetni. Ezzel az elképzeléssel egyetértünk, a már kihirdetett törvényre észrevételeket tenni nem kívánunk, így magam is mellőzni fogom a törvény tartalmának ismételt felsorolását.
Emlékeztetném a tisztelt Házat arra, hogy a törvényjavaslat korábbi bizottsági és parlamenti vitája során, 1997 és 1998 fordulóján, rendkívül széles körű és tartalmas vita folyt le az Országgyűlésben, az eljárási kódex előkészítése is többéves munkán nyugszik. Mind a szakma, mind a tudomány képviselői több fórumon és több fordulóban vitatták meg a törvény tervezeteit, és mindezek összegezéseképpen született meg a már kihirdetett, de még hatályba nem lépett büntetőeljárási kódex, amely az igazságszolgáltatási reformcsomag egyik kiemelkedő állomása.
Emlékeztetni kívánok továbbá arra is, hogy az igazságügyi kormányzat eredetileg a törvény hatálybalépését már 1999 januárjára tervezte, azonban a több irányból érkező szakmai és ellenzéki észrevételeket figyelembe véve, elfogadta a hatálybalépés módosításával kapcsolatos javaslatot, amely 2000. január 1-jére teszi a hatályba lépést.
A vita egyik sarkalatos pontja volt az is, hogy célszerű-e az eljárási törvény szakaszos hatályba léptetése, és éppen a szakmai javaslatait tette magáévá akkor a törvényhozó, amikor a kellő felkészülés biztosítása érdekében elfogadta a 2000-re szóló módosító javaslatot. Ugyanakkor a vitában felvetődött az is, hogy az eljárási kódex számos olyan új és fontos rendelkezést tartalmaz, amelynek hatályba léptetésével nem célszerű 2000-ig várni. Mindezekre való tekintettel kapott törvényi felhatalmazást a kormányzat arra, hogy elsősorban a tanúvédelemmel és a fedett nyomozóval kapcsolatos rendelkezések egy évvel korábban, tehát már 1999. január 1-jével hatályba lépjenek. A most előttünk álló törvényjavaslat tehát a már elfogadott és kihirdetett kódexből átemeli a tanúvédelemre és a fedett nyomozóra vonatkozó rendelkezéseket, és azok hatályba léptetését már január hónapra tervezi.
Nem vitatjuk a kormány azon célkitűzéseit sem, hogy a fent említett két generális szabályozási körön túl a javaslatban olyan rendelkezések hatályba léptetését is szorgalmazza, amelyek ugyan nincsenek szoros összefüggésben a már említett törvényhelyekkel, azonban fontosak és támogatandók. Gondolok itt mindenekelőtt a zár alá vételre és a biztosítási intézkedésekre vonatkozó szabályozásra, a megkeresés, a rendbírságolás szabályainak átemelésére egyaránt.
Ugyancsak támogatni tudjuk azt, hogy a jogalkotási törvény rendelkezéseinek megfelelően az intézkedések végrehajtása során a bíróságra háruló feladatok is, amelyek jelenleg igazságügy-miniszteri utasításokban, illetve újabban rendeletben találhatók, törvényi szabályozást nyerjenek, így az új büntetőeljárási kódexben már meglévő ez irányú rendelkezések is korábban hatályba léphessenek.
Szükségszerű az Alkotmánybíróság 6/1998. AB számú határozatának végrehajtása, amely a hatályos büntetőeljárási törvény alkotmányellenes és ez év végével megsemmisített, a gondnok eljárási helyzetére vonatkozó részt rendezi. Ebbe a körbe tartozik a büntetőeljárási törvénynek az államtitkot és szolgálati titkot tartalmazó iratok kézbesítésére és megismerésére vonatkozó szabályai módosítása is.
A törvényjavaslat 27. és 29. §-a nemzetközi kötelezettségeinknek tesz eleget akkor, amikor figyelembe veszi a Magyar Köztársaság kormánya és az Egyesült Államok kormánya között már törvénybe foglalt és kihirdetett megállapodás rendelkezéseit, amelyek az Egyesült Államok fegyveres erőinek Magyarországon való tartózkodásával kapcsolatos egyes nyomozati cselekmények szabályozását jelentik, továbbá a békepartnerség, valamint a SOFA-egyezmény 7. cikkének a joghatóságot érintő rendelkezéseivel vannak összefüggésben.
Tisztelt Ház! Azonban nem mehetek el szó nélkül amellett a tény mellett, hogy a törvényjavaslat az ítélőtáblák felállításával szoros összefüggésben módosítani kívánja a Legfelsőbb Bíróságra, illetve a Katonai Fellebbviteli Főügyészségre vonatkozó hatásköröket is. Az ezekkel kapcsolatos szükségszerű törvényi módosításnak ellentmond a kormány legújabb álláspontja, amely az ítélőtáblák felállítását bizonytalan időre el kívánja halasztani. Ezzel, megítélésem szerint, jelentős bizonytalanságot okoz az egész reformfolyamatban, továbbá a bűnüldözési és igazságszolgáltatási intézményrendszer egészének tekintetében is.
Furcsának tartjuk azt, hogy nagyon rövid időn belül két egymással ellentétes törvényjavaslat került benyújtásra, ami megítélésünk szerint meggondolatlan, kapkodó politikai szándékra is utal.
Ebből az újabb meggondolásból adódóan még inkább jelentős szakmai problémát jelent a törvényjavaslat 4. §-a, amely a megyei bíróságok hatáskörét egészíti ki, illetve bővíti több mint tíz tényállás elsőfokú döntési kötelezettségével. Ez azt is jelenti, hogy az igazságügyi reform egy fontos céljának, az eljárások gyorsításának követelménye csak félig valósulhat meg, mivel a helyi bíróságokon részben tehermentesítést jelent, de a Legfelsőbb Bíróságra mint másodfokú bíróságra - figyelemmel a már kialakult helyzetre - elviselhetetlen terhet ró. A következményeit nem érdemes különösebben elemezgetni, megítélésem szerint mindezek egyértelműen az időszerűség további romlását fogják eredményezni, már ami a Legfelsőbb Bíróság másodfokú ítélkezési gyakorlatát illeti.
Szólnom kell a javaslat 50. §-ában foglalt azon rendelkezésről, hogy a bíróságnak a szabadságvesztés és a közérdekű munka elhalasztására irányuló kérelem elbírálása során az igazságügyi orvosszakértői vélemények beszerzésén túl a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága Egészségügyi Igazgatóságának nyilatkozatát is figyelembe kell venni. Helytelennek tartjuk, hogy az Igazságügyi Minisztérium felügyelete alá tartozó, gyakorlatilag érintett intézmény véleményétől váljon függővé a bírósági döntés. Ezzel kapcsolatban módosító indítványt kívánok előterjeszteni.
Még két rövid észrevétel: a javaslat 52. §-a felhatalmazást ad a kormánynak arra, hogy a tanú védelmére vonatkozó szabályokat rendeletben állapítsa meg. A tegnap elhangzott miniszteri expozé is jelezte ezt a kötelezettséget, azonban miniszter asszony nem szólt arról, hogy elkészült-e a rendelet, illetve tervezete, sőt az alkotmányügyi bizottság ülésén sem került ez szóba; ugyanis ezt nagyon fontosnak tartjuk, mert a tanúvédelem mint intézményrendszer rendkívül szerteágazó, és ebben bizony a bűnüldözés egészének és nemcsak az igazságszolgáltatásnak vannak igen jelentős feladatai.
(11.30)
Megítélésem szerint e végrehajtási rendelet nélkül a törvényjavaslat jelentős részében alkalmazhatatlan lesz. Szeretnék itt utalni arra, hogy a jogalkotási törvény előírja azt a kötelezettséget, amelyet - megvallom őszintén - a jogalkotás általában nem szokott betartani, ez pedig az, hogy a végrehajtási rendeleteknek magával a törvénnyel egy időben kell megjelenniük, illetve hatályba lépniük. Tekintettel azonban arra, hogy itt egy nagyon fontos törvényről és nagyon fontos végrehajtási rendeletekről van szó, én ezúttal felhívnám a kormány figyelmét az ezzel kapcsolatos teendőire.
Szeretném megjegyezni továbbá, hogy a tervezet hatálybalépésének időpontja 1999. január 1-je. Helmeczy László képviselőtársam az imént említette és kifogásolta azt, hogy a büntetőeljárási kódex 2000-ben történő hatálybalépésére nem áll rendelkezésre kellő felkészülési idő. Nos, én azt mondom, hogy ott még mindig van egy esztendő és a korábbiakhoz képest több mint másfél esztendő felkészülési idő, itt azonban, ha komolyan veszem a Ház tervezett munkáját, miszerint december 21-én lesz ennek a törvénynek a zárószavazása, akkor a kihirdetése feltehetőleg valamikor karácsony táján történik meg, és ha ezt január 1-jével hatályba kívánja léptetni a törvényhozó, akkor ez nagyon komoly nehézségeket és gondokat fog okozni az igazságszolgáltatás egészében, ugyanis felkészülési időre gyakorlatilag semmilyen lehetőséget nem biztosít.
Egy ilyen nagy jelentőségű törvény esetében, amely a tételes szabályok betartásán kívül a bíróság és a bűnüldöző hatóságok gondolkodásának átállítását is jelenti, megítélésem szerint jelentős felkészülési időre van szükség. Azt hiszem, hogy ezt a megállapítást vonatkoztatni lehet a törvénycsomagban szereplő másik három törvény tekintetében is, úgyhogy a kormány szíves figyelmébe ajánlom a tervezett hatálybalépési időknek legalább 90 nappal későbbi megállapítását. A büntetőeljárási törvény kapcsán egyébként én magam is módosító indítványt fogok benyújtani; természetesen a másik három törvénnyel összhangban kell ezeket a lépéseket a törvényhozónak megtenni. Szeretnék utalni itt arra, hogy a célszerűségen túl maga a jogalkotásról szóló törvény is úgy fogalmaz, hogy a felkészülésre kellő időt kell biztosítani.
Tisztelt Országgyűlés! Az elmondottak alapján a Szocialista Párt képviselőcsoportja - a táblabíróságok felállításával kapcsolatos eltérő véleménye hangoztatása mellett - néhány módosítással a büntetőeljárásról szóló T/205. számú törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak és elfogadhatónak is tartja.
Köszönöm szíves figyelmüket. (Taps.)
