BERNÁTH ILDIKÓ
BERNÁTH ILDIKÓ
BERNÁTH ILDIKÓ, az önkormányzati és rendészeti bizottság előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az önkormányzati és rendészeti bizottság november 11-ei ülésén tárgyalta meg a T/325. szám alatt benyújtott, a Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslatot.
A vitában elhangzott szóbeli kiegészítések és a felmerült kérdésekre adott válaszok alapján a bizottság a következő többségi véleményt alakította ki:
A kormányprogrammal összhangban kitűzött gazdaságpolitikai célok visszatükrözik az államháztartás, az állam szerepének újrafogalmazását, amely többek között a jövedelemcentralizáció csökkenésében is megjelenik. Ez a törvényjavaslat az első olyan költségvetési törvényjavaslat, amelyhez a kormány a társadalombiztosítási alapok költségvetését is benyújtotta, eleget téve ezzel az államháztartási törvényben előírt kötelezettségének.
Ezen túlmenően érzékelhetőek azok a változások, amelyek az 1999. évi, illetve már a 2000. évi költségvetési tervezőmunkához kapcsolódnak. Megkezdődött a költségvetés tervezési, jóváhagyási, végrehajtási és elszámolási mechanizmusainak korszerűsítése. Rendkívül fontosnak ítéltük meg ezt, tisztelt Ház, hiszen nemcsak az állami költségvetés, de az önkormányzatok és az önkormányzati intézmények is ez alá a törvény, illetve kormányrendelet hatálya alá tartoznak.
Külön is meg kell említenem a törvényjavaslatnak azt az új elemét, amely az adóerő-képesség alapján mérsékli a települések közötti jövedelemkülönbséget. A jövedelemkülönbség mérséklésére eddig is voltak törekvések, hiszen az elmúlt években a személyi jövedelemadó 29 százalékról 20 százalékra csökkent. Ez azonban nem oldotta meg azt a különbséget, amely a különböző települések, településkategóriák között volt és van.
Az adóerő-képesség vizsgálatára, illetve az iparűzési adó bekapcsolására azért van szükség, mert tudjuk jól, az országban nagyon sok olyan település van, amelynek alacsony volt a személyi jövedelemadó-bevétele, és az szja-kiegészítést akkor is megkapta, ha magas volt az iparűzési adóból származó bevétele. De igaz ennek a fordítottja is, hiszen vannak olyan települések, ahol magas az szja, de jelentős ipar híján nincs vagy alig van iparűzési adója az adott településnek. A bevezetni kívánt új elem együtt kezeli a helyi forrásokat, azaz a személyi jövedelemadót és a beszedhető iparűzési adót.
Az önkormányzatok közötti együttműködés fokozása céljából tovább erősödik a társulások ösztönzése. Ezért 50 százalékkal nő a körjegyzőségek támogatása, és 30 százalékkal nő az oktatásban a társulások támogatására szolgáló külön normatíva. Ezeket a bizottsági véleményeket megerősíti az Állami Számvevőszék megállapítását tartalmazó 1. számú füzet is.
Ami az önkormányzatok működésének feltételrendszerét illeti, különös tekintettel a keresetekre, az általánosnak megfelelő 13 százalékos átlagkereset-növekedéssel számol a költségvetési javaslat. Átlag feletti, 16 százalékos keresetnövekedésben részesülnek a pedagógusok. Az oktatási ágazatban az eredetileg tervezetthez képest 3 százalékos létszámleépítés helyett csak 1 százalékos létszámleépítés lesz.
Az elmúlt három évben 6-7 százalékos létszámcsökkenés már bekövetkezett a közfszérában. Vannak azonban olyan területek - ilyen például a közoktatás is -, ahol természetes módon évi 1 százalékkal csökken a pedagóguslétszám. A tervezett 1 százalékos létszámcsökkentés azt jelenti, hogy nem lesz szükség a pedagógusok létszámának drasztikus leépítésre.
A közbiztonság helyzetének javítását célozza a rendvédelmi szervek támogatásának az átlagos mértéket meghaladó növekedése. Így például a személyi juttatás növekménye 21,5 százalék, amely - a szolgálati törvénnyel összhangban - differenciáltan valósul meg.
Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A bizottságban elhangzott vélemények alapján az önkormányzati és rendészeti bizottság a benyújtott törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak tartja. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)
