DR. DÁVID IBOLYA

Full text search

DR. DÁVID IBOLYA
DR. DÁVID IBOLYA igazságügy-miniszter: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselő Úr! Az a kérdés, amelyet ön ma napirend előtt felvetett, alkotmányos jelentőségű kérdés - számomra ez ma nem konkrét ügy.
A végrehajtó hatalom és a köztársaság legfőbb közjogi méltóságának kapcsolatrendszerét elsősorban az alkotmány szabályozza, azonban az alkotmány mellett egy nagyon alapos és mindenre kiterjedő alkotmánybírósági határozat rendezi, amely még a rendszerváltozás első kormányának idején született meg. A köztársasági elnök ugyanis számtalan döntési körben kapcsolódik a kormányzat konkrét tevékenységéhez. Ezeket fel is sorolja az alkotmány; ezek köre a nemzetközi szerződések megkötésétől kezdve a nagykövetek és követek megbízásán keresztül egészen állampolgársági ügyekben való döntésig terjed.
Az Alkotmánybíróság nagy ívű körben kifejtett álláspontja - amely a törvényhozó, a végrehajtó és az elnöki hatalom egymáshoz való viszonyát kimerítően elemezte - számomra kiindulópont. Ez az alkotmánybírósági határozat egyrészt szigorúan vett jogi kereteket fejteget, másrészt utal egy legalább ilyen fontos kitételre, miszerint a hatalmi ágak együttműködésének vannak bizonyos íratlan szabályai. Ezen íratlan szabályok sora óhatatlanul korlátozza mindegyik szereplő mozgásterét. Ám a politikai és jogi felelősséget viselő kormány vagy kormánytag tevékenységét erősítette az alkotmánybírósági határozat a felelősséget nem viselő köztársasági elnökkel szemben. Az íratlan normák felrúgása és az ebből adódó esetleges további ütközések, a helyzet elmérgesedése valóban alkotmányos válság veszélyét rejtheti magában.
Ennek az együttműködési sorozatnak egy eleme a kegyelem intézménye. A kegyelem - bár a képviselő úr említett európai példákat, én hadd mondjak néhány magyar példát - a magyar államiság kialakulása óta ismert intézmény, és ez mindig uralkodói felségjog volt, egészen 1848-ig, amikor az áprilisi törvények szabályozták a király kegyelmezési jogát, úgy, hogy a mindenkori igazságügy-miniszter ellenjegyzésével gyakorolhatta csak azt. Ez az elv az 1867. évi kiegyezést követően is érvényesült, sőt a két világháború között a kormányzót illette ez a jog, majd az 1946. évi I. törvény a kegyelmi jogkört a köztársasági elnökre ruházta. 1949-89 között az Elnöki Tanács gyakorolta ezt a jogot, elég furcsa módon. Az egyéni kegyelmi kérvények ugyanis csak akkor kerültek az Elnöki Tanács elé, ha a legfőbb ügyész, illetve az igazságügy-miniszter a kérelmezőt arra méltónak tartotta és felterjesztette. Ez az eljárás nemhogy az abszolút alkotmányosságnak, de még az akkori alkotmány rendelkezéseinek sem felelt meg.
Meggyőződésem, hogy a büntetőeljárás azon rendelkezése, mely szerint a legfőbb ügyész, illetőleg az igazságügy-miniszter a kegyelmi kérelmet a köztársasági elnökhöz akkor is felterjeszti, ha a kegyelem gyakorlása iránt nem tesz előterjesztést, a jelenlegi alkotmányon alapul, miszerint - az alkotmányunk szerint - a köztársasági elnök gyakorolja az egyéni kegyelmezés jogát.
Röviden összefoglalva a kegyelmezési eljárást: két főszereplője van, az egyik az igazságügy-miniszter, aki az előterjesztést megteszi, mérlegel, és leírja az általa figyelembe vehető méltányolható szempontokat. Itt - a kialakult gyakorlatnak megfelelően - kizárólag a jogerős bírói ítélet meghozatala után felmerült méltányolható körülményeket vesszük figyelembe; olyan körülményeket tehát, amelyeket a bíróság a jogerős döntése meghozatalakor még nem tudhatott figyelembe venni. Az előterjesztő miniszter szakmai felelőssége annak feltárása, hogy azok a körülmények, amelyekre a védő és az elítélt hivatkozik, valóban fennállnak-e. Így ezek nem egyszerű hivatkozások, hanem nekünk ténylegesen fel kell tárni, ellenőrizni és hiteles dokumentumokra kell alapítani az álláspontunkat, környezettanulmányt végzünk, hatósági igazolásokat szerzünk be. A köztársasági elnök ebben a jogkörében az előterjesztésünk alapján győződik meg arról, hogy a miniszter szakmai érvei fennállnak vagy nem állnak fenn.
A kegyelmi eljárás kivételes méltányossági eljárás, de az alkotmánnyal összhangban kell gyakorolnia mindenkinek, és miután az alkotmányban az is alapelv, hogy a Magyar Köztársaság területén a független bíróság ítéletét végre kell hajtani, ezért a két hatalmi ág képviselőitől rendkívül nagy körültekintést vár el. Több tízezer ügyben gyakoroltuk a köztársasági elnökkel a rendszerváltozás óta a kegyelmezés jogát - ez általában folyamatos és töretlen volt. Az, hogy kilenc éve ez az egyetlen ilyen eset, ami előfordult, számomra azt bizonyítja, hogy ez az intézmény beváltotta a hozzá fűzött reményeket, és én abban bízom, hogy hosszú időn keresztül kivétel is marad ez az egy eset, ami a héten megtörtént.
Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárti oldalon.)

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi