DR. WESZELOVSZKY ZOLTÁN
DR. WESZELOVSZKY ZOLTÁN
DR. WESZELOVSZKY ZOLTÁN (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A bűncselekmények száma, a bűnözés terjedésének mértéke és minőségi átalakulása, továbbá az általa okozott kár mértéke nemcsak időszerűvé, hanem sürgetővé és tovább nem halasztható feladattá teszi az ellene való erőteljesebb fellépést. Az ismertté vált bűncselekmények száma az 1980-as évek elejétől-közepétől folyamatosan növekszik. Míg 1982-ben 140 ezer, addig 1998-ban várhatóan 600 ezer körül lesz az ismertté vált bűncselekmények száma. Az ismertté vált bűncselekmények növekedésével együtt növekedett a bűnelkövetők száma is. A XX. század utolsó évtizedében hazánkban olyan új és veszélyes bűncselekménytípusok jelentek meg, mint a kábítószer-kereskedelem, leszámolások, robbantások, illegális fegyverkereskedelem, pénzmosás, szervezett bűnözés.
(23.20)
A bűnözés minőségi átalakulását, veszélyességének fokozódását jelzi a vagyon elleni bűncselekményekkel okozott kár mértékének meredek emelkedése. Míg 1982-ben a vagyoni kár nem sokkal haladta meg az 1 milliárd forintot, addig ez a veszteség 1990-re ennek a tízszeresét is, vagyis a 10 milliárd forintot is meghaladja. Az azóta eltelt ismét nyolc évben az ismertté vált vagyon elleni bűncselekményből elszenvedett kár újra egy nagyságrendet emelkedett, és ma már meghaladja a 100 milliárd forintot.
A kép még aggasztóbb, ha ehhez hozzávesszük, hogy ez az adat csak az ismertté vált bűnelkövetésekre vonatkozik. A magas latencia miatt a tényleges, a valódi helyzet ennél lényegesen rosszabb. Nem véletlen - ezt a közvélemény-kutatások is jelzik -, hogy a polgárok szubjektív közbiztonságérzete, szinkronban az objektív mutatók alakulásával, folyamatos romlást mutat. Ezért a polgárok felől egyre erőteljesebben fogalmazódik meg a hatékonyabb és keményebb fellépés igénye. Ennek érdekében a nyolcvanas évek második felétől számos kísérlet történt a bűnözés visszaszorítására. Azonban az eddig foganatosított intézkedések nem hozták meg a társadalom által elvárt mértékű javulást, sőt több területen is tartósnak mutatkoznak a negatív tendenciák. A jelek arra utalnak, hogy a szervezett bűnözés a bűnüldözéssel szemben megszerzett előnyét tartani tudta. Nem nehéz megjósolni, hogy ez az előny növekedhet is, amennyiben megfelelő beavatkozásra nem kerül sor.
Az objektív és szubjektív körülményekre tekintettel a közbiztonság javítása, illetve a bűnözéssel szembeni határozottabb fellépés kérdésköre kitüntetett szerepet kapott a pártok választási programjaiban. Így a Fidesz-Magyar Polgári Párt is megfogalmazta azokat az intézkedési irányokat, cselekvési területeket, melyeket a bűnözés visszaszorítása céljából szükségesnek tart; egyebek mellett a rendőrség megerősítését, a büntetési tételek szigorítását, a büntető igazságszolgáltatás megerősítését, fokozott harcot a kábítószer-fogyasztás ellen s a többi. Nem véletlen ezért, hogy az új kormány legelső intézkedései, illetve határozatai - ígéreteinek megfelelően - a bűnözés, különösen a szervezett bűnözés visszaszorítására irányulnak.
Az 1097. számú kormányhatározat megfogalmazza azokat a feladatokat, amelyeket a kormány a szervezett bűnözés elleni hatékonyabb fellépés jogszabályi feltételrendszerének továbbfejlesztése érdekében szükségesnek tart. Ezek szerint a szervezett bűnözéssel összefüggésbe hozható bűncselekmények elkövetőinek szigorúbb felelősségre vonása érdekében kezdeményezi a büntető jogszabályok egyes rendelkezéseinek felülvizsgálatát. Ennek keretében - egyebek mellett - a határozat indítványozza az életfogytig tartó szabadságvesztés büntetés lehetőségének kiemelkedő tárgyi súlyú bűncselekmények esetében való szélesítését, az elítélt feltételes szabadságra bocsátási eseteinek korlátozását, a bűnszervezet fogalmának és a bűnszervezet létrehozása tényállásának pontosítását, a szervezett bűnözéssel összefüggésbe hozható bűncselekmények, így különösen az igazságszolgáltatás elleni, a közélet tisztasága elleni és a közbiztonság elleni bűncselekmények, a kábítószerrel való visszaélés büntetési tételei emelésének lehetőségét, a szervezett bűnözéssel összefüggésben elkövetett bűncselekmények tekintetében a feljelentési kötelezettség szélesítésének lehetőségét, a kábítószer-előanyag előállításának bűncselekménnyé nyilvánítását, a szervezett bűnözés vagyoni alapjainak gyengítését, a bűncselekményből származó haszon elvonását, a tanúvédelem erősítését, a fedett nyomozó működését támogató rendelkezések meghozatalát, a bűnmegelőzési ellenőrzés eljárási szabályainak kidolgozását.
Tisztelt Ház! Ha a tárgyalásunk tárgyát képező, jogszabály-módosításokat generáló 1097-es kormányhatározat fő célkitűzéseit megvizsgáljuk és összevetjük a most tárgyalt, a büntető jogszabályok módosításáról szóló törvényjavaslattal, továbbá figyelembe vesszük a kormány által beterjesztett, a bűnözés visszaszorítását célzó törvényjavaslatokat is - mindenekelőtt a szervezett bűnözés elleni és a büntetőeljárásról szóló törvényjavaslatokat -, akkor a következőket állapíthatjuk meg. A kormányhatározat célkitűzései, valamint az azokból levezethető jogszabály-módosítások széles spektrumot fognak át, és a változások, illetve az új elemek mennyisége is figyelemre méltó. Ennek okán joggal feltételezhető, hogy a kormányhatározatra épülő jogszabálycsomag a szervezett bűnözés elleni fellépés eredményességét növelni képes.
Ugyanakkor mi is tudjuk, hogy a szervezett bűnözés elleni fellépés sikere nemcsak a büntető jogszabályi módosítások függvénye. A hatékonyság nagymértékben függ a büntetőjogon kívüli eszközrendszer intenzív alkalmazásától is. E tekintetben megnyugtató, hogy az ez irányú és eddig megismert intézkedések egy irányba mutatnak a törvényi változtatásokkal.
A törvényjavaslatokban megfogalmazott indítványok harmonizálnak a társadalmi igényekkel, illetve a Fidesz választási ígéreteivel, továbbá túlnyomórészt megfelelnek a kormányhatározat már említett törekvéseinek. A törvényjavaslat szigorúbban lép fel egyes jellemző és veszélyessé vált bűncselekmények esetében. Csak néhány példa: a robbanóanyaggal, lőfegyverrel, kábítószerrel való visszaélés, a fegyvercsempészet büntetési tételei jelentősen szigorodnak, hiszen ezekben az esetekben a három évi vagy azt meghaladó szabadságvesztést fegyházban kell eltölteni.
Új bűncselekménytípusként jelenik meg a nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel való visszaélés esete. Ennek büntetési tétele minősített esetben 10-15 év vagy életfogytiglani szabadságvesztés. Az életfogytiglani büntetés esetén a feltételes szabadságra való bocsátás legkorábban húsz év után lehetséges, de ki is lehet zárni.
A pénzbüntetés kiszabási szabályai módosulnak, a tételek emelkednek, 10 ezertől 10 millió forintot meghaladó mértékig. A bűnösen megszerzett vagyon esetében a vagyonelkobzás lehetőségei kiszélesednek.
A mai ítélkezési gyakorlatot figyelembe véve szándéka szerint lényegében szigorítási elem az az iránymutatás, mely a határozott ideig tartó szabadságvesztés kiszabásakor a büntetési tétel középmértékéből való kiindulásra vonatkozik.
A törvényjavaslat kitágítja a közfeladatot ellátók körét, ide sorolja az egészségügyieket, a pedagógusokat, a taxisokat és a polgári védelmi szolgálatokat ellátókat is. Így a sérelmükre elkövetett bűncselekményeket is súlyosabb megítélés alá vonja. A javaslat a hivatalos személy sérelmére elkövetett emberöléssel egyezően kívánja büntetni a közfeladatot ellátó személy megölését, továbbá a közfeladatot ellátó személy védelmére keltek sérelmére elkövetett emberölést.
A törvényjavaslat kiterjeszti a személyi szabadság megsértését az emberkereskedelem tényállásával. Szankcionálja a jogosulatlan titkos információgyűjtést, valamint a vesztegetőket, befolyással üzérkedőket. Emeli a robbanóanyaggal, lőfegyverrel való visszaélés, valamint a fegyvercsempészés büntetési tételeit. Bünteti a nemzetközi szerződés által tiltott fegyverek kifejlesztését, gyártását, megszerzését, felhasználását, tartását, az országba ki- és bevitelét, átszállítását és az azzal való kereskedést.
A törvényjavaslat szigorúbb drogellenes büntetési tételeket fogalmaz meg, mely kiterjed a fogyasztásra, a kereskedésre, a készítésre, a reklámozásra is.
Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A büntető jogszabályok módosításáról szóló törvényjavaslat lényeges eleme a 35. §-ban megfogalmazott bűnszervezet-definíció. A meghatározás köznapi értelemben helyesen ragadja meg a bűnszervezet lényegét. Azonban gyakorlati felhasználhatósága jogalkalmazói szempontból ebben a formában elmarad a kívánatostól. Ugyanis a büntetőeljárás során a védelemnek viszonylag könnyű bizonyítania, hogy a bűncselekmény elkövetése nem szervezeti keretben történt, hanem azon kívül. Ezáltal a bűnszervezet létrehozása bűncselekmény már nem állapítható meg, aminek következtében minősített esetként sem vehető figyelembe e körülmény.
Meggondolandónak tartom ezzel kapcsolatban azt a megoldást, amely szerint a bűnszervezet definíciója elmaradna, és helyette a bűnszervezet létrehozásának tényállását dolgozná át az előterjesztő, és ahol a szervezkedés sui generis kerülne megfogalmazásra. Elképzelhető tehát egy olyan, véleményem szerint jobb megoldás, amely meghatározza, hogy a bűnszervezet létrehozása bűntettet az követi el, aki olyan szervezetet hoz létre, irányít vagy vezet, melynek célja, hogy rendszeres haszonszerzés végett folytatólagosan bűncselekményeket kövessen el.
(23.30)
Jónak tartom és a gyakorlatot várhatóan jól fogja orientálni a büntetés középértékéből való kiindulás. Jónak tartom azért is, mivel nem kötelező előírásról van szó, noha a jogalkotó akár ezt is megfogalmazhatta volna. Így egy büntetéskiszabási elv kiegészítéseként a középértékből való kiindulás jó pozíciót ad akár az enyhítő, akár a súlyosbító körülmények figyelembevételére.
Helyeslem a kábítószer-fogyasztás és -terjesztés elleni keményebb fellépést. Jó, hogy bekerült a jelentős mennyiség morfiumbázisra vonatkoztatott, fajta vonatkozásában invariáns meghatározása. Egyetértek továbbá a törvénytervezetnek azzal a praktikus törekvésével is, hogy a fogyasztást a megszerzés és a tartás fogalmán keresztül bünteti. Ugyanakkor a fogyasztás tiltásának fenntartása mellett érdemes lenne a fogyasztó differenciáltabb megítélésére törekedni.
A törvényjavaslat megfelel annak az igénynek, amely a bűncselekményekből származó vagyon elvonását célozza. Megítélésem szerint ugyanakkor érdemes lenne erősíteni azokat a büntetőjogon belüli és kívüli elemeket, amelyek a bűnözés vagyoni alapjainak gyengítésére irányulnak. Áttörést ezen a területen nyilvánvalóan nem a bűnszervezet vezetőinek vagy tagjainak lecsukásával, hanem a bűnszervezet gazdasági alapjainak gyengítésével és szétrombolásával érhetünk el.
Hatékonyan fellépni a szervezett bűnözés ellen akkor lehet, ha a jogcím nélkül szerzett vagyon birtokosától való elválasztása jogszabályi keretek között megvalósul. E feladat megoldása kulcsfontosságú a szervezett bűnözés elleni fellépés eredményessége szempontjából.
Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Összefoglalva az elmondottakat: a törvényjavaslat fentiekben taglalt, több esetben hiánypótló, illetve előremutató, döntő részben pedig sürgetően időszerű rendelkezései megfelelnek a társadalom oldaláról megfogalmazott igényeknek. A törvényjavaslat harmonizál a bűnözés visszaszorítását célzó többi törvénymódosítás törekvéseivel. Azokkal együtt, a ma érvényes szabályozásnál várhatóan hatékonyabban alkalmazható, büntetőjogi hátteret nyújt a bűnözés elleni harcban és a közbátorság megteremtésében. Ezért a törvényjavaslat elfogadását támogatom. Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)
