DR. KÓRÓDI MÁRIA
DR. KÓRÓDI MÁRIA
DR. KÓRÓDI MÁRIA (SZDSZ): Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! A Szabad Demokraták Szövetségének frakciója a Magyar Szocialista Párt frakciójával egybehangzóan tisztelettel arra kéri az Országgyűlést, hogy ezt az ügyrendi bizottsági állásfoglalást utasítsa el.
Utasítsa el egyrészt formai okokból. Utasítsa el azért, mert az ügyrendi bizottság alkotmányértelmezést végzett el, és ezzel az alkotmányértelmezéssel túlterjeszkedett azon a jogkörén, amelyet részére a Házszabály biztosít. Amikor az ügyrendi bizottság az alkotmány szerinti vallomástételi kötelezettséget és az alkotmányban szabályozott helyettesítést veti össze, akkor azt a feladatot végzi el, amit jogszerűen nem tehet meg, amellyel ha az ügyrendi bizottságnak kérdései és gondjai vannak, nem tehet mást, mint hogy az ügyrendi bizottság az Alkotmánybíróságról szóló törvény alapján az Alkotmánybírósághoz fordul, hogy az Alkotmánybíróság végezze el az értelmezést. Tehát nem állja meg a helyét ez az értelmezés abból a formai okból, hogy itt jogellenesen, azaz Házszabályban nem biztosított jogosítvány alapján alkotmányértelmezést végzett el az ügyrendi bizottság. Ez a vallomástételre és a helyettesítésre vonatkozó kérdéskörre igaz.
Az ügyrendi bizottságnak jogában állt megvizsgálni a meghallgatás jogintézményét, és a Házszabály rendelkezéseit ebben a kérdéskörben értelmezni. Tisztelettel arra kérjük az Országgyűlést, hogy ebben a kérdésben is utasítsa el az ügyrendi bizottság állásfoglalását, hiszen tartalmilag megalapozatlan döntést hozott. Ha az ügyrendi bizottság valóban elvégezte volna értelmezési feladatát, akkor azt kellett volna megvizsgálnia, hogy a meghallgatás mint parlamenti jogintézmény hogyan is szerepel a Házszabályban, és akkor látta volna, hogy a meghallgatás három helyen szerepel a Házszabályban: amikor vezető közjogi tisztségekre akarunk kinevezni embereket, akkor meg kell őket bizottsági szinten hallgatni; akkor is szerepel a meghallgatás jogintézménye, amikor a miniszterek vonatkozásában előírja; és a harmadik eset az, amikor a kisebbség egy bizottságon belül kéri.
Azt gondolom, nem kell különösebben részletezni, hogy az első két esetben, tehát akár egy nagyköveti kinevezés, akár egy miniszteri kinevezés előtt a meghallgatás esetében szó sem lehet helyettesítésről, hiszen személyes meghallgatásról van szó. Ugyanúgy nem lehet szó helyettesítésről, amikor a kinevezett minisztereket hallgatják meg, hiszen ott is szó szerint, személy szerint a miniszternek kell a meghallgatásnak eleget tenni.
Tisztelettel azt kérdezem az ügyrendi bizottságtól - attól függetlenül, hogy magam jelen voltam az ügyrendi bizottság ülésén -, hogy mondja meg, mi a különbség a meghallgatási jogintézmény között akkor, amikor ezt a Házszabály előírja meghallgatásként a miniszterek és a kinevezésre kerülő közjogi tisztségviselők esetében, és mi a különbség akkor, amikor ezt a bizottság kisebbsége kéri. Ugyanarról a jogintézményről van szó, azzal a különbséggel, hogy itt a bizottság kisebbsége részére a parlamenti ellenőrzés lehetőségeit biztosítja a Házszabály. Ez tehát konkrétan a parlamenti ellenőrzés, a kisebbségi jogosítványok sérelme, amikor önök azt a kérdést vetik fel, hogy van-e a miniszterelnöknek helyettese. Igen, kérem szépen, van helyettese, a miniszternek is van helyettese, de mint ahogy a vallomástétel esetében nem lehet helyettesekkel ellátni a feladatot, ugyanúgy nem lehet a meghallgatás esetében sem. Azokban a kérdésekben lehet helyettesíteni a miniszterelnököt, a minisztereket és mindazokat, akiknek helyettesei vannak, amikor a parlament beszámolót, tájékoztatót, jelentést vagy adatszolgáltatást kér az adott intézménytől, és nem akkor, amikor egy ügyben a személyes véleményformálás, a személyes adatok birtoklása és az abból adódó információs kötelezettség adódik.
Tisztelettel ismételten - az előbb elhangzott és az eddig kifejtett érvek alapján - arra kérjük a tisztelt Országgyűlést, hogy ne adjon a továbbiakban lehetőséget arra, hogy az ügyrendi bizottság aktuálpolitikai megfontolásokból olyan módon üresítse ki a házszabályi rendelkezéseket, hogy az a kisebbség jogainak gyakorlását veszélyeztesse. Higgyék el, ezt nem most mondjuk először, és nagyon szeretnénk utoljára mondani, hogy ez az önök lehetőségeit is korlátozni fogja, és veszélyezteti a parlamenti demokratikus működésünket!
Köszönöm a figyelmüket. (Taps az ellenzék soraiban.)
