DR. SALAMON LÁSZLÓ
DR. SALAMON LÁSZLÓ
DR. SALAMON LÁSZLÓ, az ügyrendi bizottság előadója: Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Mint ismeretes, az ügy hátterében az a konkrét vitás kérdés áll, hogy köteles volt-e a miniszterelnök úr a nemzetbiztonsági bizottság kétötödös kisebbsége által elrendelt (Vancsik Zoltán közbeszólása.) meghallgatásnak személyesen eleget tenni.
A probléma kapcsán az Országgyűlés alelnöke általánosságban, mindenkire vonatkozóan tette fel a kérdést az országgyűlési bizottság előtti megjelenési kötelezettség értelmezésére. Az ügyrendi bizottságnak ezért általánosságban, s mindenkire vonatkozóan kellett a kérdést megválaszolnia.
A feltett kérdés kapcsán utalnom kell arra is, hogy az az alkotmány 21. § (3) bekezdésében foglalt közreműködési, illetőleg megjelenési kötelezettséget tartalmazó alkotmányos rendelkezés értelmezésére szorítkozott. Ezt azért említem, mert az alkotmánynak vannak egyéb olyan rendelkezései is, melyeknek többek között bizottság előtti meghallgatás útján lehet eleget tenni, de az arra vonatkozó szabályokat már csak a Házszabály vagy más jogszabályok tartalmazzák. Ilyen például a kormány és a kormány tagjainak az alkotmány 39. §-a szerinti beszámolási kötelezettsége.
Abban természetesen a bizottság minden tagja egyetértett, hogy az országgyűlési bizottság előtti megjelenési kötelezettségnek mindenki köteles eleget tenni. Vita abban a kérdésben alakult ki, hogy ez a kötelezettség mindig, minden esetben személyesen teljesítendő kötelezettség-e, és ha nem, mikor nem az.
(17.50)
Az ügyrendi bizottság ennek a kérdésnek az eldöntésénél figyelembe vette, hogy a jogszabályok egyes közjogi méltóságok, tisztségviselők helyettesítését lehetővé teszik. Ilyen rendelkezést maga az alkotmány is tartalmaz, éppen a miniszterelnök személyét illetően, amikor is a 33. § (2) bekezdése kimondja, hogy a miniszterelnököt az általa kijelölt miniszter helyettesíti.
De ilyen rendelkezéseket tartalmaz továbbá a kormány tagjai és az államtitkárok tekintetében az 1997. évi LXXIX. törvény, vagy más jogszabályok is más közjogi méltóságok, mint például a Legfelsőbb Bíróság elnöke, a legfőbb ügyész, az Állami Számvevőszék elnöke tekintetében. Maga a Házszabály is több helyen foglalkozik egyes közjogi méltóságok, illetve tisztségviselők helyettesítésének lehetőségével. Ilyen rendelkezés például a Házszabály 71. § (1) bekezdése, mely kifejezetten a kormány tagjainak helyettesítési lehetőségét tartalmazza az állandó bizottság ülésein.
Mindezekre figyelemmel az ügyrendi bizottság kimondotta, hogy akinek helyettesítését jogszabály lehetővé teszi, az országgyűlési bizottság előtti megjelenési kötelezettségének helyettes útján is eleget tehet. Természetesen, akiknek helyettesítésére nincs ilyen lehetőség, azok személyesen kötelesek eleget tenni e megjelenési kötelezettségnek.
A helyettesítés igénybevétele lehetőségének azonban az alkotmány 21. §-a (3) bekezdésében foglalt megjelenési kötelezettségek körében van egy korlátja: a vallomástétel esete. A vallomástétel ugyanis kifejezetten személyhez kötött aktus, amikor is a tényekről a vallomástevő személyes tapasztalatai alapján nyilatkozik, és a tényekkel kapcsolatos bizottsági megállapítások alapvetően a vallomástevő vallomásának hiteltérdemlőségétől függ. Ezért a vallomástétel céljából elrendelt megjelenési kötelezettségnél az sem vehet igénybe helyettest, akinek helyettesítését egyébként lehetővé tenné a jogszabály.
(Dr. Szabó Erika helyét a jegyzői székben Molnár Róbert foglalja el.)
Az Országgyűlés alelnökének kérdése folytán az ügyrendi bizottságnak azt is vizsgálnia kellett, hogy a Házszabály 68. § (3) bekezdése szerint a kétötödös kisebbséggel elrendelt meghallgatás intézménye a vallomástétel elrendeléséhez miképpen viszonyul. A vallomástétel fogalmát a Házszabály nem definiálja. Ugyanakkor házszabályi definíció nélkül is egyértelmű a vallomástétel személyhez kötött jellege, mely a meghallgatás során tett tájékoztatásnak, előadásnak vagy nyilatkozatnak nem kritériuma. Ebből következően is két különböző intézményről van szó. Eltérő házszabályi rendelkezés hiányában nincs jogi alap a kisebbség védelmére szolgáló intézmény kiterjesztő, a vallomástételt is magában foglaló értelmezésére. Ezért az ügyrendi bizottság általános érvényű házszabály-értelmezésében kimondta, hogy a 68. § (3) bekezdés alapján csak meghallgatás rendelhető el, melyben a helyettesítés lehetőséges, míg vallomástétel elrendelésére a 77. § (1) bekezdésében foglaltak alkalmazásával kerülhet sor (Az elnök poharát megkocogtatva jelzi az idő leteltét.), mely bizottsági többségi döntést igényel.
Az előadottakra tekintettel kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a Magyar Szocialista Párt kérelmét utasítsa el. (Taps a kormánypártok soraiban.)
