TÓTH ANDRÁS
TÓTH ANDRÁS
TÓTH ANDRÁS (MSZP, országos lista): Tisztelt Ház! Pár kérdésre szeretnék reflektálni, mert tényleg úgy érzem, hogy az ügy kapcsán egymás mellett mennek el a vélemények.
Az első, amire szeretnék reagálni Rubovszky és Salamon urak részére: szeretném kérni, hogy vegyék elő a Házszabályt, amelyből egyértelműen kiderül, hogy csak a meghallgatás jogintézménye definiált. Az a jogintézmény tehát, amivel rendelkezünk, a meghallgatás intézménye. Vallomástételi intézmény nincs, semmi olyan dolog nincs, amit önök ezen állásfoglalás kapcsán megpróbálnak értelmezni. Azt gondolom, ebből kiindulva csak arról lehet beszélni, hogy a meghallgatás keretében lehet tájékoztatást adni, lehet beszámolni, lehet vallomást tenni, lehet véleményt formálni, de hogy a kettő egymás mellett, egymástól függetlenül él, ilyen jogértelmezést én nem tartok logikusnak.
A másik megjegyzésem. Igaza van Rubovszky Györgynek abban, hogy az ügyrendi bizottságnak egyhez van joga: a hatályos Házszabály értelmezéséhez. Felhívom a tisztelt Ház figyelmét arra, amit Kóródi Mária mondott: az alkotmányértelmezés nem tartozik az ügyrendi bizottság hatáskörébe, márpedig ezzel az általános érvényű állásfoglalásával ezt megtette.
Harmadik kérdésem Csurka István felszólalásához kötődik, mégpedig a többség-kisebbség dolgához. A magam részéről úgy vélem, hogy a meghallgatás egy olyan garanciális jog a kisebbség részére, amely azt teszi lehetővé, hogy egy kérdést - adott esetben 40 százaléknyi támogatással - egy bizottság napirendre tűzzön. Ebben az esetben azt gondolom, hogy a többség joga ott érvényesül, hogy a meghallgatás alapján a levont következtetésekből el tudja dönteni, hogy mit kíván érvényesíteni, milyen döntést tud hozni. Azt gondolom tehát, a többségnek nem ott kell érvényesülnie, hogy eleve lehetetlenné tesz egy meghallgatást, hanem ott, hogy következtetéseket von le.
Szeretném felidézni a tisztelt Ház előtt, hogy a közelmúltban egy másik kérdéssel is foglalkozott az ügyrendi bizottság, pont azokkal a kötelezettségekkel, amely kötelezettségek - írásos tájékoztatók, jelentéstételek és egyéb formában - a Ház előtt ott vannak, és a Ház görgeti maga előtt ezeket. (Folyamatos erős zaj a kormánypárti padsorokban.) Ott az ügyrendi bizottság úgy foglalt állást, hogy ezt az egészet - a beszámolót, jelentéstételt, tájékoztatót - egy szóval jelentésnek fogadja el és jelentésként definiálja. Én azt kérem, hogy a meghallgatás és a vallomástétel vonatkozásában ugyanezt a tételt és ugyanezt a szabályt alkalmazza!
Végül befejezésképpen: azt gondolom, hogy a jelenlegi hatályos alkotmány, joganyag és Házszabály alapján az alelnöknő kérdését nem lehet megválaszolni korrekt módon. Azt gondolom, hogy ebben az esetben nem az a megoldás, hogy erőszakoltan hozunk egy állásfoglalást, hanem nézzük meg, hogy az alkotmány idézett paragrafusa milyen jogszabályi környezetben hajtható végre, tegyünk erre törvényjavaslatot (Az FKGP padsoraiban többen jelzik az időkeret leteltét.), nézzük meg, hogy a Házszabály milyen ponton pontosítható, és ennek alapján oldjuk meg a jogi hiátust.
A Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportja erre a munkára kész, ebben szívesen közreműködik, mert ezt tartjuk megoldásnak, ezt tartjuk előrevivőnek.
Köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.)
