DR. DÁVID IBOLYA
DR. DÁVID IBOLYA
DR. DÁVID IBOLYA igazságügy-miniszter: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! A nemzet fogyásáért viselt aggodalmát magam is osztom. Bár a képviselő úr nem említette, de a kormány programjának egyik nagyon fontos pontjára szeretném felhívni a figyelmét: a kormány család politikájára. Pontosan ettől az aggodalomtól vezérelve születtek meg azok az intézkedések, amelyek meghatározzák az elkövetkező évben a családok támogatási rendszerét, hiszen ilyenek a gyermekneveléshez biztosított támogatási formák, akár az alanyi jogon járó családi pótlék, akár a személyi jövedelemadóban elismert gyerekkedvezmény, akár a gyermekgondozási segély visszaállítása, akár a főállású anyaság, amit ön ugyan hiányolt, de felhívom a figyelmét, hogy ez a költségvetési törvényben benne van. Jogszabályunk ismeri a főállású anyaságot, azonban csak a harmadik gyerek megszületése esetén, és a harmadik gyerek hároméves korától nyolcéves koráig biztosítja az anyának azt a lehetőséget, hogy választani tudja a főállású anyaságot.
A képviselő úr figyelmét arra is felhívnám, hogy egy új tantárgy formájában, az egészségnevelés körében pontosan ennek az összes egészségügyi és morális követelményeire felhívjuk a figyelmet, amikor az egészségnevelésben bizony kiegészítjük ezzel a tantárggyal az oktatást.
Az Alkotmánybíróság döntésével kapcsolatban kifejeztük örömünket az Alkotmánybíróság által meghatározott két út biztosítása iránt. Az egyik út, hogy az Alkotmánybíróság csak egyetlen pontban minősítette alkotmányellenesnek a magzati élet védelméről szóló törvényt, és ez az egyetlenegy pont az anya egyoldalú nyilatkozatára alapított eljárás volt. Ezt helyezte jövő év közepétől hatályon kívül az Alkotmánybíróság, és két reális megoldási lehetőségre hívta fel a jogalkotók figyelmét. Az egyik az, hogy a válsághelyzet fennállását ellenőrizhetővé vagy ellenőrzötté kellene tenni. Ez a megoldás összeegyeztethető az alaptörvénnyel, ha az állami beavatkozás célja nem az állapotos nő önrendelkezési jogának korlátozására irányul, hanem a nő krízishelyzetében való érdemi segítségnyújtás törvényi garanciáinak megteremtésére törekedik. Tehát a második megoldás azt jelentette az Alkotmánybíróság döntésében, hogy bizony el lehet fogadni az anya válsághelyzetre alapított kérelmét is, azonban biztosítani kell, hogy ez ne egy semleges eljárásban, hanem egy célra orientált eljárásban történjék, ahol alternatívaként az anyának meg kell mutatni, hogy milyen más lehetősége adott, és az állam milyen segítséggel tud ahhoz hozzájárulni, hogy a jobbik megoldást válassza: a gyermek életét.
Egészen biztos vagyok benne, hogy a következő évben a kormány a két javaslat között választva be fogja terjeszteni a törvényjavaslatát az Országgyűlésnek. Ezzel elő fogjuk segíteni azt, hogy bizony itt egy célra orientált eljárás legyen, és minden segítséget meg tudjunk adni az anyának ahhoz, hogy a mellett döntsön, hogy a gyermekét megtartja. Köszönöm a figyelmét. (Taps a MIÉP és az FKGP padsoraiból.)
