DR. GYURICZA BÉLA
DR. GYURICZA BÉLA
DR. GYURICZA BÉLA (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Amikor a magyar parlament erről a kérdésről tárgyal, engedtessék meg, hogy hozzászólásom elején néhány olyan dologra ráirányítsam képviselőtársaim figyelmét, amelyek ennek a kérdésnek a kiemelt fontosságát nemcsak a magyar, hanem bizonyos értelemben a nemzetközi közvélemény előtt is hangsúlyozni kívánják.
Közismert, hogy az 1980-as éves végén a világban végbement változásokat követően elsősorban az úgynevezett volt szocialista országokban vagy a diktatúra országaiban az információkhoz egy aránylag szűk politikai elitréteg juthatott csak hozzá. A '80-as évek végén, amikor már láthatók voltak a különböző változások és reformfolyamatok, az ezen információk birtokában lévő politikai elithez tartozók aránylag rövid idő alatt megtalálták, hogy milyen módon lehet ebből a politikai információból gazdasági hatalmat kiépíteni. Tisztelet a kivételnek, én azokról beszélek, akiknek szándékai nem az adott nemzet, nép, társadalom jövőbeni érdekeit szolgálták, hanem akik elsősorban magánérdekeket vagy lobbyérdekeket szolgáltak.
Azt hiszem, hogy a közép-kelet-európai államokban is ez volt az egyik olyan jelenség, amelyet ma már, nyolc-tíz évvel az eseményeket követően regisztrálhatunk. Számtalan nemzetközi tanulmányt olvastunk az elmúlt négy-öt évben, de különösen 1996-97-ben, 1998 tavaszán arról, hogy a szervezett bűnözés tulajdonképpen a XXI. század küszöbén milyen elemekből is tevődik össze, és tulajdonképpen mi a veszélyességének lényege. Azt hiszem, mindenféleképpen szükséges, hogy ennek kialakulását elsősorban a fejlődő, demokratikus államok tekintetében egy kicsikét mélyebben megvizsgáljuk.
Az előbb két dologra utaltam: egy információval rendelkező csoportra és egy aránylag rövid idő alatt információkhoz jutott csoport gazdasági pozícióinak, gazdasági hatalmi szerepének megnövekedésére. Ugyanakkor jelentkezett egy másik ilyen folyamat is, amelyet a nemzetközi tanulmányok külön kiemelnek, hogy az így szerzett gazdasági vagyonok értelemszerűen az akkor még működő államgépezet - de nem a demokratikus fejlődési államapparátus rendszere - ezeket védelmezni, megvédeni természetszerűleg nem tudta már, és nem is volt rá képes. Ezért ezt a gazdasági pozíciót birtokló csoport aránylag hamar megtalálta az alvilággal azt a kapcsolatot, amely bizonyos értelemben védelmet nyújtott - ha mást nem, személyi vagyonának védelmét vagy szűk személyi köreinek, vagy adott csoportnak a védelmét.
Ezt követte a rendszerváltozásokat követően egy olyan jellegű, elsősorban Közép-Kelet-Európát, ezen belül pedig Magyarországot érintő változás, amely három dologból tevődött össze: az egyik, hogy ott, ahol Magyarország földrajzilag elhelyezkedik, annyira megnövekedett 1988-89-90-91 időszakában a rajtunk átmenő forgalom - szeretném képviselőtársaimat emlékeztetni, hogy 1995-96-ban az országon keresztül utazott megközelítőleg 130 millió utas, akik közül, sajnos, nem mindenki jó szándékkal érkezett, utazott vagy töltött el néhány napot Magyarországon. Ugyanebben az időben a délszláv válságot követően, a délszláv válság kapcsán az a blokád, amelyet a Magyar Köztársaság is felvállalt, sőt, tisztességgel teljesített, nem kerülte el olyan külföldről bejövő személyek jelenlétét, akik ennek messzemenőkig kihasználták mindennemű gazdasági és úgynevezett egyéni haszonszerzési lehetőségét.
Itt jön az, amiről miniszter úr expozéjában külön szólt - ez a második gondolat, amelyet hozzászólásomban szeretnék kiemelni -, hogy a szervezett bűnözés kialakulása, ennek folyamata összességében komplex rendszabályok megvalósítását teszi szükségessé, amelyben a társadalom teljes rétege korra, nemre, vallásra való tekintet nélkül a civil szervezetekkel együtt a társadalom döntő támogatását az adott állam, az adott törvényhozó hatalom nemcsak birtokolja, hanem élvezi is. Néhány évvel ezelőtt nem kellett az édesanyának attól tartania, hogy a valamelyik utcában álló szép Mercedest a gyermeke megnézi, ma meg óvnia kell, hogy minél messzebb kerüljön, hiszen nem tudni, hogy alatta mikor robban valamilyen szerkezet.
Azt szeretném második gondolatként külön hangsúlyozni, hogy amikor az előterjesztést elővezette a miniszter úr, utalt rá, hogy itt nem csak arról van szó, hogy a bűnüldöző szervek az igazságszolgáltatás egyfajta eredményes tevékenységet biztosító feltételrendszerét létrehozzuk, ezért egy harmadik eleméről szeretnék szólni: lehetővé tesszük a bizonyos értelemben nélkülözhetetlen preventivitást. E preventivitás pedig szükségessé tesz három alapvető tényezőt: az első, hogy rendelkezzünk olyan információkkal, amelyek lehetővé teszik a magyar biztonsági, rendvédelmi szervezetek eredményes felkészülését; a második, hogy rendelkezzünk olyan nemzetközi kapcsolatrendszerrel, amelyben megkapjuk azokat az információkat, amelyek lehetővé teszik egyáltalán a preventivitás megvalósítását; végül a harmadik, hogy a végrehajtó állományt, annak felkészítését, technikai eszközökkel történő ellátását az állam kiemelt feladatának tekinti.
Úgy érzem, hogy a kormány előterjesztésében most megismert és tárgyalt, szervezett bűnözéssel kapcsolatos javaslat általam említett létrejött körülményei, ennek megjelenése, sőt, mi több, Magyarországon bizonyos értelemben a joghézagok lehetővé tették, hogy ma már bennünket a nemzetközi világban úgy emlegetnek, hogy nemcsak a magyarországi vagy európai, de bizonyos értelemben globálisan Magyarország területéről akár az amerikai szervezett bűnözés irányítását is alkalmanként végre tudják hajtani.
(10.40)
A harmadik gondolat, amelyet szeretnék külön kiemelni, az az egység, amelyet az általam említett preventivitás szükségessé tenne, a másik pedig, amely az igazságszolgáltatás részéről bizonyos értelemben szükségessé tenné, hogy - ahogy a miniszter úr expozéjában tételenként külön említette - a törvényalkotás gyorsabban, határozottabban, időben hozza meg döntését, ha szabad ezt a kifejezést használni: időben sújtson le, hiszen ennek erkölcsi hatása nemcsak a leendő elkövetőre, hanem az egész társadalomra kihatással van.
Én e három gondolattal kívántam a miniszteri expozéval kapcsolatban véleményünket megformálni. Tettük ezt azzal a szándékkal, hogy közel két-két és fél éve a kormányzat 2000-es programjának elkészítése kapcsán a hazai és nemzetközi kutatómunkában jutottunk el arra a végkövetkeztetésre, amelyet ugyancsak a miniszteri expozé, valamint az eddigi hozzászólásokban is több képviselőtársam említett. A következőről van szó: a tisztességes, becsületes vállalkozónak vagy polgárnak néha szinte nehéz elkerülni azt a helyzet, amellyel bekerülhet a szervezett bűnözés kockázatot jelentő hálózati rendszerébe. Ahhoz, hogy ennek elkerüléséhez segítséget adjunk az állampolgárnak, ahhoz, hogy a kormányzati szervek különböző területén dolgozó köztisztviselők, közalkalmazottak ebben védettek legyenek, hogy a biztonsági szolgálatok, a rendőrség, a fegyveres erők, a vám- és pénzügyőrség, a büntetés-végrehajtási szervek a korrupciótól mentesek legyenek, ahhoz, úgy érzem, egy átfogó felkészítési folyamat kapcsán őket is fel kell készíteni. Ebből a szempontból örülök annak, hogy a felsőoktatási törvény megvalósítása kapcsán a fegyveres szervek részéről egy igen komoly és intenzív előkészítő munka folyik, itt én nemcsak a Rendőrtiszti Főiskolára gondolok, hanem a Nemzetvédelmi Egyetemre, számos jogi egyetemre Budapesten és vidéken, de bizonyos értelemben még néhány főiskolára is, amelyek oktatási rendszerében erre fel kell készíteni a köztisztviselőket, a közalkalmazottakat és elsősorban a fegyveres szerveknél szolgálatot teljesítőket épp úgy, mint az ügyészeket, bírákat; és befejezésül engedjék meg, képviselőtársaim, hogy hozzátegyem: a társadalmat. A társadalom támogatása nélkül ugyanis a miniszter úr expozéjában elhangzottak, a parlament által majdan elfogadott törvény gyakorlati végrehajtása keveset ér.
Köszönöm türelmüket, ezen gondolatok jegyében kérem, hogy javaslataikkal, észrevételeikkel tegyék eredményesebbé, hatékonyabbá a törvénytervezetet, és fogadják el azt. Köszönöm a türelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)
