DR. SOÓS GYŐZŐ
DR. SOÓS GYŐZŐ
DR. SOÓS GYŐZŐ (MSZP): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Hallgatva képviselőtársam véleményét a módosító indítványával kapcsolatban, az jutott eszembe, a parlamentnek törvényt kellene alkotni arról is, hogy a törvénytervezeteket rendeltetésszerűen kell alkalmazni, illetve benyújtani. De tulajdonképpen nem ehhez a témához szeretnék hozzászólni, bár teljes mértékben egyetértek a módosító indítvánnyal, és ezúttal is javasolnám képviselőtársaimnak, hogy nagyon fontolják meg az elhangzottakat.
Az én módosító indítványaim 19. és 28. sorszámon szerepelnek, és a társadalombiztosítási rendszer integrálásával kapcsolatosak, pontosabban annak kivételét javasoljuk Farkas Imre képviselőtársammal.
Igyekszem pontokba szedni véleményemet, érveimet. Először egy elméleti, szakmai elméleti dologra szeretném felhívni a figyelmet, amit itt ma még nem hallottam, Keller képviselőtársam sem utalt rá, ez az adó és járulék különbsége. Az iskolában is tanítják, hogy mi a különbség az adók és a járulékok között. Azt hiszem, mindannyian tudjuk azt, hogy az adózó a befizetéssel egy alkotmányos kötelezettségének tesz eleget, és nem egy jogosultságot vásárol. Az adóbefizetésekkel a kormány a parlament által törvényben szabadon rendelkezik, szabadon felhasználja, nyilván törvényi keretek között és törvényileg szabályozva, de mégiscsak szabadon. A járulék egészen más kategória, ott egy törvény által garantált szolgáltatás jár a járulék ellenében. Ez, azt hiszem, soha nem elfeledhető, egészen addig, amíg járulék van, járulék létezik.
Hadd mondjam el azt, szerintem mivel nem áll összhangban a kormány javaslata. Kevés dologgal nem áll összhangban: mindössze egy országgyűlési határozattal nem áll összhangban - pontosabban a 60/1991. országgyűlési határozattal nem áll összhangban -, nem áll összhangban a jelenlegi kormány programjával, és nem áll összhangban az európai integrációs törekvésekkel. Miért? Hadd idézzek az 1991-es országgyűlési határozatból egyetlen mondatot: "Egyetértett azzal, hogy a szociális biztonság legátfogóbb intézménye a jövőben is az állam által garantált, a lakosság lehető legszélesebb körére kiterjedő kötelező társadalombiztosítás legyen." Úgy gondolom, hogy ez az 1991-es országgyűlési határozat még hatályban van, új határozat nem készült, nem született, először talán ezt kellene megváltoztatni abban az esetben, ha a kormány ragaszkodik az előterjesztéséhez.
Nézzük Az új évezred küszöbén című kormányprogramot! Ebből is idéznék: "A kormány az egészségbiztosítás rendszerén belül megkezdi a biztosítási rendszer reformját. A reform fenntartja a mindenkire kiterjedő, szolidaritás alapú egészségbiztosítás elvét. A kormány a szolidaritás alapelvű járulékra épülő finanszírozást tekinti az alapbiztosítás forrásának. Ennek érdekében átalakítja a finanszírozási rendszert oly módon, hogy minden biztosított járulékkal fedezett legyen." Ennyit az összhangokról.
Van-e hatékonyságjavulás az előterjesztés szerint? Keller képviselőtársam is kitért erre a kérdésre, egy-két dolgot én is hadd mondjak el ezzel kapcsolatban. A társadalombiztosítás '92-től kapta meg a végrehajtási, behajtási jogot, az ezt követő években, ahogy Keller képviselőtársam is utalt rá, nagymértékben javult a társadalombiztosítás bevételeinek hatékonysága. Valóban, ma az adóhatóság, az adóhivatal kintlévősége - egyezik az adatunk - 465 milliárd forint, míg a társadalombiztosításé mindössze 246 milliárd. Én nem az adóhivatal munkáját kívánom kifogásolni, csupán arra utalnék, hogy a társadalombiztosítási járulékok behajtása azért nem olyan rossz, hogy ez indokolná az adóhivatalhoz való áttevődését.
Szólnék még arról, hogy mi lesz a járulékfizetők pénzével, a járulékfizetők pénzének azzal a részével, amelyből különféle beruházásokat hajtottak végre - számítógépes rendszer, tárgyi, technikai eszközök -, hiszen nem adóként fizették ki, hanem járulékként. Nyilvánvalóan úgy fizették ki járulékként, hogy a járulékbeszedő szervezet a járulékbeszedés technikai feltételeit is megvalósítja ebből.
Hivatkoznék az adatvédelemre, alkotmányosságra. Azt hiszem, parlamenti képviselők és az egész ország még világosan emlékszik arra, amikor a személyi számot az Alkotmánybíróság döntésének megfelelően megszüntetve három számot hoztunk létre sok milliárd forintos költséggel. Most ezek közül kettő, az adószám és az úgynevezett taj-szám egy szervezetnél összpontosul. Nem tudom, hogy adatvédelmi szempontból ez mennyiben megnyugtató, és nem vet-e fel olyan különféle problémákat, amelyek az állampolgári jogokat sérthetik.
Nagyon kérem képviselőtársaimat, hogy fontolják meg az általános vitában ez ügyben elhangzottakat, illetve itt a részletes vitában elhangzott indoklásokat, és jó lenne, ha nemcsak az előterjesztő minisztérium képviselője, politikai államtitkára venne részt ilyenkor a vitában, hanem a társadalombiztosítást felügyelő politikai államtitkár, Selmeczi Gabriella is rendszeresen részt venne ezeken a vitákon.
(16.50)
Szívesen elmondtam volna neki is ezeket a parlament nyilvánossága előtt; remélem, a jegyzőkönyvet majd elolvassa.
Végül hadd tegyek egy javaslatot. Úgy gondolom, jó lenne, ha az Országgyűlés felkérné a kormányt arra, hogy dolgozza ki a társadalombiztosítás átfogó reformját, koncepcióját, úgyis folyamatban van, illetve remélem, rövidesen folyamatban lesz az adóreform, amely 2000. január 1-jétől kerülne bevezetésre a kormány szándékai szerint. Úgy gondolom, egy tartalmas előkészítéssel - hiszen lesz idő jövő év januárjától előkészíteni ezt egy valóban társadalmi vitával, az érintettek megkérdezésével, véleményének kikérésével - ez valószínűleg megalapozottan végrehajtható lesz, hiszen, mint ahogy az általános vitában felszólaló képviselők is elmondták, ez önmagában nem istentől elrugaszkodott ötlet. Az első pillanatban tehát még racionálisnak is tűnhet, csak a megfelelő kereteket kell hozzá megtalálni, és valószínűleg lehet jó megoldás is.
Kérem képviselőtársaimat, hogy támogassák a módosító indítványokat, és ezzel tegyük jobbá az adózás rendjéről szóló törvényt.
Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)
