DANKA LAJOS
DANKA LAJOS
DANKA LAJOS, az FKGP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A Független Kisgazdapárt - ahogy programja is tartalmazza - a családi jövedelemadózás híve. Véleményünk szerint ez az a mód, amely az arányos közteherviselést sokkal jobban megtestesíti, mint a személyi jövedelemadó, hiszen a család anyagi helyzetét jobban kifejezi, sok függ a házastárs jövedelmétől és az eltartott családtagok számától.
Az előttünk fekvő T/276. számú, a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása már célul tűzte a családok teherviselő képességéhez jobban igazodó adórendszer kialakítását, a gyermekes családok helyzetének javítását. Ezeknek a céloknak az eléréséhez visszaállítja a gyermekek után járó adókedvezményt. Bár mi a megoldást továbbra is a családi típusú adózásban látjuk, támogatjuk az előterjesztés ezen törekvéseit. Szükségesnek tartjuk a hosszú távon kiszámítható, átlátható adórendszer kialakítását és a munkajövedelmek terheinek csökkentését.
Engedjék meg, hogy a törvénymódosítási javaslatokon végigmenve próbáljam meg ismertetni a Kisgazdapárt álláspontját.
A törvény 3. §-ában történő változtatások pontosabb és részletes meghatározást eredményeznek, átvesznek bizonyos pontokat a számviteli törvényből, az értékpapírtörvényből és a különböző adótörvényekből. Ez - mérnöki kifejezéssel élve - túlhatározottsághoz vezet, mivel ezek a törvények csak együtt értelmezhetők és alkalmazhatók, így az egyik szövegnek a másikba való átvezetése véleményem szerint nem értelmezhető, illetve ennek nincs értelme.
A törvény 5. §-ában történő módosítások lényegi változtatásokat nem hoznak, átszövegezést tartalmaznak, illetve a "pénzintézet" kifejezést "MNB"-re változtatják, valamint rövidítik a törvény szövegét.
A 11. § (3) bekezdésében beszúrásra került az "ingatlan bérbe adása". Mivel ez a más önálló tevékenységből származó jövedelmek között eddig is bevallásra került, kiemelése szerintem nem szükséges.
(10.20)
A 12. § (2) bekezdésének e) pontjában az a) pont nem egészen helyettesíthető be, mert ott munkáltatóról beszél a törvény, míg például a Btk. esetében a beltagok közül egyik tag gyakorolja a munkáltatói jogokat, és ő önmaga munkáltatója nem lehet. Előfordulhat, hogy ő is csak a társaságtól kap jövedelmet, de nem mint a munkáltatójától. Bizonyos feltételekkel a társas vállalkozások eddig is tudták úgy elszámolni a tagjaik adóját, mint a munkáltatók. A (3) bekezdés c) pontjának módosítása nem érdembeli változás, mert ha a (2) bekezdés a) vagy e) pontja érvényesül, akkor egyértelmű, hogy a (3) bekezdés c) pontja már nem számít kritériumnak. Ugyanennek a bekezdésnek az e) pontja viszont egyértelműsíti a bevallás módját.
A törvény 20. §-a változtatásánál támogatjuk a véghasználattal érintett faállomány bevételéből adómentesen tartalékolható összeg 80 százalékról 100 százalékra való emelését, mivel az erdő felújítási költségeinek fedezését ez jobban biztosítja. Egyetértünk azzal is, hogy ha a magánszemély él a bevételcsökkentési lehetőséggel, akkor ne alkalmazhassa az átalányadózás és az őstermelői adózás szabályait az erdőgazdálkodási tevékenységre. Az őstermelői tevékenységnél, illetve a vállalkozói tevékenységnél szerintünk csak az íróasztal mellől, csupán papírok alapján nehezen állapítható meg, hogy elháríthatatlan külső ok miatt szükséges a veszteség elhatárolása, az adóhatóság pedig az eddigi gyakorlat alapján helyszíni szemlét nem végez.
Az adósávok csökkentése átláthatóbbá teszi az adórendszert, növeli a 20 százalékos sáv felső határát és csökkenti a progresszivitást, aminek teljesítmény-visszatartó és jövedelemeltitkoló hatása van. Az adójóváírás mértékének csökkentése közelít az arányos közteherviselés felé, hiszen a jövedelmek adózását megszerzésük módjától függetlenül kell tekinteni.
A törvény 35. §-ának (3) bekezdésében történő módosítás lehetővé teszi, hogy azoknál a rokkantnyugdíjasoknál, akik 2020. január 1-je előtt töltik be a rájuk vonatkozó nyugdíjkorhatárt, már a '98. évi adómegállapításnál érvényesíthető legyen a 30 ezer forintos növelés a meghatározott összeghez képest. Ezt mi a legteljesebb mértékig támogatni tudjuk.
A Független Kisgazdapárt fokozott hangsúlyt fektet a családok támogatására, így mi az összevont adót csökkentő családi kedvezmény két variációja közül a nagyobb lehetőséget biztosítót támogatjuk; tehát egy és két eltartott esetében havi 1700 forintot, 3 vagy több eltartott esetében 2300 forintot, súlyosan fogyatékos eltartott esetében havi 2600 forintot eltartottanként. Egyetértünk vele, hogy a kedvezményt a családi pótlék igénybevételére jogosult használhassa ki, amennyiben erre nincs mód, akkor a vele egy háztartásban élő házastársa élhessen az adóalap-csökkentéssel.
A befektetési adóhitelek kedvezményeinek csökkentése a befektetések volumenére véleményünk szerint nem lesz jó hatással, hanem az intézkedést tudomásul vesszük, és egyetértünk az állampapírarány-megállapítással, mivel ez az egyéb befektetések felé tolja el a befektetéseket.
A 46. § (5) bekezdésében a küszöbhatár növelése 700 ezer forintról 1 millió forintra szerintünk szükséges volt. Ez az a határ, amely alatt a kifizető a jövedelemadó-tábla szerinti adójának az e jövedelemmel kapcsolatos nyugdíjjárulék és magánnyugdíjpénztár tagdíjengedményével csökkentett összegét vonja le adóelőlegként.
Többször találkozunk a tervezetben a "tárgyév" kifejezés "adóévre" való cserélésével. Mivel mind a kettő ugyanazt fejezi ki, ezért ezt mi feleslegesnek tartjuk. Az egyéni vállalkozók és a mezőgazdasági őstermelők adóelőleg-fizetésének egyértelműbbé válásával és a rugalmasabb veszteségelhatárolással egyetértünk.
Az egyéni vállalkozók beruházáshoz szükséges kiadásainak figyelembevétele már a beruházás időszakának, osztalékalapjának csökkentése révén üdvözlendő elképzelés. Már az áfatörvény általános vitája kapcsán felhívtam a figyelmet a vámtarifaszámra való áttérés nehézségére, ami pluszköltséget és a teljes törvénytár felülvizsgálatát jelenti. Ebben a módosító javaslatban több helyen is találkozunk ezzel a problémával, például az 53. §-nál. Felhívom az illetékes tárca figyelmét, hogy egy-egy ilyen rendszer kialakítását roppant hosszú távra kell megalapozni, tehát nem úgy, ahogy az eddigi rendszerek működtek - egy-két évig működik, utána bevezetek egy másikat.
A személyi jövedelemadó törvény 70. §-ának módosítására vonatkozó javaslat alapján fel kell hívnom a figyelmet arra, hogy a személygépkocsi már rég nem luxuscikk, és a vállalatok azért bocsátják dolgozóik rendelkezésére, hogy megfelelő minőségű, megbízható és státuszuknak megfelelő gépkocsi használatával a rájuk bízott feladatokat megbízhatóan és megfelelő minőségben tudják végrehajtani. Sajnos ma már rollerrel és lerobbant Trabanttal nem lehet üzletet kötni, illetve fontosabb feladatokat ellátni. Nem értem, hogy miért kell erre büntetőadót kivetni.
Az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem tőkejövedelemként való adóztatása egyértelmű helyzetet teremt, ami alól mentességet kap, nagyon helyesen, a fizetővendéglátás, illetőleg a falusi turizmus.
A következő paragrafusnál ismét találkozunk a vámtarifaszámmal, amely így a módosítások lényegét adja. A mellékletekben több helyen találhatunk egyszerűsítést és könnyítéseket, mint például az 5. számú mellékletben, ahol bizonyos határidők maradtak ki. Mi mindig örülünk, ha egy törvény átláthatóbbá válik és csökkenti a bürokráciát, ám roppantul zavar, ha ez az értelem rovására megy, mint az 5. számú melléklet 2. pontjának 3. alpontjánál, ahol ha valaki nem ismeri az eredeti törvényt, meg kell magyarázni, hogy az értékcsökkenés módosult alapja a felújítással, átalakítással megnövelt érték.
A mellékletekben a visszaélések kiszűrésére is példát találunk; például a 7. számú melléklet 14. pontjában, ahol a szerződés módosítása esetén a rendelkezési jogot gyakorló köteles az összes érvényesített kedvezményt visszafizetni.
A 8. számú melléklet az adóhitel százalékos arányát csökkenti, pontosítja, hogy nem kerülhet tőkeszámlára a hitelből vásárolt értékpapír a vételár kiegyenlítéséig, valamint meghatározza az állampapírok lehetséges arányát a portfolióban. A fenti elképzeléseket támogatjuk, főleg az utóbbit, mert nem cél, hogy a befektetési alapok csak állampapírokat vásároljanak. A többi változtatás csak kisebb pontosításokat tartalmaz, illetve a nyilvántartásiszám-változtatásokat tartalmazza a kereskedelmi vámtarifaszámra való áttéréssel kapcsolatban.
A tervezet részletes taglalása után a következőket mindenképp el kell mondani. Ez a módosítástervezet a szokásos toldozás-foldozás, amit eddig minden évben megtett a parlament. Mivel a kormánypártok és a Független Kisgazdapárt is teljesen új adórendszer kidolgozását, sőt hosszú távon a családi jövedelemadózás bevezetését tűzte ki célul, mi feleslegesnek tartunk egy ilyen mértékű módosítást, amiben az új rendszer nem igazán felismerhető. A fentieket fenntartva vesszük tudomásul a módosító javaslatot. Amelyik pontokkal nem értünk egyet, ahhoz frakciónk módosító javaslatokat fog benyújtani.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)
