DR. LENTNER CSABA
DR. LENTNER CSABA
DR. LENTNER CSABA, az önkormányzati és rendészeti bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! A személyi jövedelemadóról szóló '95. évi CXVII. törvény módosításáról szóló T/276. törvényjavaslat általános vitáját az önkormányzati bizottság '98. október 21-én folytatta le.
Az önkormányzati bizottságban kisebbségi vélemény alakult ki, amit a 15 igen szavazat melletti 9 tartózkodás szavazati arány jól reprezentál. A tartózkodás oka nem eredendően a törvény elvetése volt, hanem az ellenzéki képviselők egy olyan álláspontra helyezkedtek véleményük kialakítása során, hogy a személyi jövedelemadó törvény az önkormányzatok pénzügyi helyzetének is lényeges meghatározója, így az önkormányzati bizottság számára ennek a körülménynek a bemutatása a bizottsági ülésen elmaradt. Itt arról van szó, hogy a személyi jövedelemadó az államháztartás központi költségvetését és a helyi önkormányzatokat osztottan megillető adóbevételi forrás.
Azt az írásos tájékoztató anyagból ki tudtuk olvasni, hogy a várható szja-bevétel '98-ban 658 milliárd forint lesz, '99-re a tervezett 730 milliárd lesz. Ám arra a körülményre, hogy ezen 730 milliárd forintból a központi költségvetés, illetve az önkormányzatok aránya, részesedése értékben és arányszámokban milyen lesz, erre a bizottsági ülésen jelen lévő pénzügyminisztériumi képviselő tulajdonképpen nem tudott választ adni.
Szakbizottság lévén, önkormányzati bizottság lévén az önkormányzatok '99. évi pénzügyi lehetőségeit is fel szerettük volna mérni az adómódosításból kifolyólag, legalább utalás szintjén, ám mint utaltam rá, feltett kérdéseinkre nem kaptunk választ, ezért az ellenzéki pártok tartózkodtak a szavazáskor.
Nem közömbös az, hogy az szja '99. évre szóló módosításai kapcsán és a nomináljövedelem szerény emelkedése révén az összességében 72 milliárd forintos többletbevételből, személyi jövedelemadó-bevételből, vagyis '98-hoz viszonyítva a 10,9 százalékos növekményből az önkormányzati szektor milyen forrásokat kap.
A bizottsági ülésen ugyanakkor felmerültek olyan gondolatok is a tartózkodó vélemények formálása kapcsán, amelyek a föld bérbeadásából származó jövedelmekre vonatkoztak, amelyek egyértelműen önkormányzati bevételek, és ebben a tartózkodó véleményt megformáló képviselőtársaim nem látták a változást.
Szeretnék még arra utalni, hogy a személyi jövedelemadó törvény egy olyan közvetett törvény az önkormányzatok vonatkozásában, amely kifejezi azt, hogy ha az adórendszer változik, akkor tulajdonképpen a személyi jövedelemadón keresztül az önkormányzatok irányába egy jövedelemátcsoportosítás is végbemegy.
Úgy ítéltük meg, hogy addig nem tudunk állást foglalni, amíg nem látjuk a költségvetésből, hogy hogyan teljesülhetnek az állami feladatok azokkal a rétegekkel szemben, akiket az adótörvény sújtani fog, szemben azokkal, akik előnyben részesülhetnek. Nem zárható ki, hogy most a rászorultak fogják megfizetni a családok új támogatási rendszerét, de nem láttuk a költségvetést, és azt sem, hogy az önkormányzatok mennyi pénzt fordíthatnak majd a rászorultakra, milyen keretből, milyen összegből és hogyan.
Nem láttuk az egész átalakított rendszert, ezért nem tudtuk eldönteni, hogy az adórendszer alkalmas lesz-e majd arra, hogy a költségvetéssel összefüggésben a nehezebb helyzetbe kerülteket, mondjuk, a családokat milyen mértékben tudja segíteni. Ebben a rendszerben az önkormányzatoknak ott van és abban van a problémájuk, hogy a jövedelmileg rászorultabb rétegekkel mit fognak kezdeni.
Tehát mindezen körülmények figyelembevételével a kisebbségi vélemény, a 9 tartózkodó szavazat alapvetően a Pénzügyminisztérium képviselőjének a tárgyban tett nem elégséges felvilágosítása kapcsán alakult ki. Tehát nem eredendően a törvényt vetettük el, ám a feltett kérdéseinkre, azt kell mondjam, semmilyen választ nem kaptunk.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps az ellenzéki padsorokban.)
