DR. HARGITAI JÁNOS
DR. HARGITAI JÁNOS
DR. HARGITAI JÁNOS, a költségvetési és pénzügyi bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A költségvetési bizottság éjszakába nyúló maratoni ülésén nyilvánvalóan ezekkel a törvényjavaslatokkal is foglalkozott, ezeket megtárgyalta.
Röviden szeretnék tájékoztatást adni arról, ami a bizottsági ülésen elhangzott. A kormány álláspontját képviselő többségi álláspont kiemelte azt, hogy gyakorlatilag három dolgot fogalmaz meg a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény.
Az egyik - és erről itt nem sokat kell beszélni -: bizonyos fogalmi pontosításokat tesz ez a törvény. Olyan fogalmakat pontosít, amelyek a végrehajtásban problémaként vetődtek fel, és újszerűségének megfelelően nyilvánvalóan például az igazgatási szervek fogalmát kibővíti az adóhatósággal.
Egy ennél már lényegesebb pont - amelyről államtitkár úr itt részletesen szólt - megerősíti a biztosítási elvet, és ezzel a társadalombiztosítás pénzügyi alapjait tartósan és megbízhatóan növeli. A törvénytervezet 15. §-ára utalok, hogy ne kelljen részleteznem.
Végül a harmadik és legfontosabb cél - amelyről néhány gondolatot kívánok csak elmondani - az a kardinális cél, amely a kormányprogramban is megfogalmazódott, amikor a kormány és a kormánypártok úgy foglaltak állást, hogy az élőmunkaterheket mindenképpen csökkenteni kívánatos. Csökkenteni kell azért, hogy a szürkegazdaságot és a feketegazdaságot, amennyire lehet, ezzel is igyekezzünk kifehéríteni, és ezzel újabb munkahelyek létesüljenek az országban.
Ahogy az előterjesztés is megfogalmazza, az utóbbi évtizedben vagy több mint egy évtizedben ilyen horderejű lépésre nem került sor. Hiszen a munkáltatók a két törvény együtthatásaként is 115 milliárd forint könnyebbséget kapnak, ennyi tehertől szabadulnak meg. Így a munkáltatók ezeket a forrásokat nyilvánvalóan újabb munkahelyek létesítésére tudják fordítani.
Érdemi vita - ha ezt egyáltalán vitának lehetett nevezni - csak a táblázatok körül alakult ki, és erre szeretnék itt röviden utalni. Keller képviselő úr a kisebbségi álláspont kapcsán, gondolom, majd szólni fog erről. Én szó szerint leírtam az ő mondatát, amelyet a törvénnyel kapcsolatban mondott. Azt mondta: "A törvényjavaslat döntő része elfogadható, jó szívvel azonban mégsem támogatható, mert a gyengékre ró terheket a kormány." Ezt az állítást akkor sem lehetett osztani, mert a táblázat alapján nem ez derül ki. A táblázat ugyanis az értelmező szöveggel együtt értelmezendő.
Az kétségtelen, hogy ahol a tíz fő felett foglalkoztatottak esetében minimálbér alatti jövedelmeket juttatnak az alkalmazottaiknak, bizonyos ágazatokban kimutatható, hogy hol jelentkezik tehernövekedés. Ahogy ő fogalmazott, például az egészségügyi és szociális ellátásban, egy kardinális ellátásban 14,7 százalék az érintett. Ha azonban társadalmi méretekben nézzük ezt a kérdést, akkor azt állapíthatjuk meg, hogy durván mindössze 60 ezer ilyen foglalkoztatottról van szó, és ez az összes érintett vállalkozásnak csak 3,4 százalékát jelenti.
Ez sem lebecsülendő szám, de a kormány - ahogy az előterjesztés is szól - a szociális miniszter és a gazdasági miniszter rendeletével kívánja orvosolni ezeket a kérdéseket. Ezek a munkáltatók - amelyek ezekben a szférákban, mondom, minimálbér alatti összegen foglalkoztatják valamilyen oknál fogva munkavállalóikat - a Munkaerő-piaci Alapból juthatnak majd megfelelő feltételek esetén bizonyos kompenzációkhoz.
A táblázat másik részét a bizottságban megnyugvással nyugtáztuk. Az első táblázat kimutatja azt, hogyan változnak a közterhek minimálbérnél és a minimálbérnél nagyobb bérkifizetés esetén. Itt azt látjuk, amit szintén államtitkár úr már megfogalmazott, hogy még minimálbér esetén is - várhatóan 22 600 forint lesz a minimálbér - 1,84 százalékkal csökkennek a közterhek, és ez ennél nagyobb bér esetén akár 6 százalékra vagy többre is felmegy.
Az éjszakába nyúló vitában 14 igen szavazattal, 1 tartózkodással és 1 nem szavazattal a költségvetési bizottság általános vitára alkalmasnak tartotta ezt az általunk nagy horderejűnek vélt törvényjavaslatot, és azt az Országgyűlésnek elfogadásra is javasoljuk. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárti sorokban.)
