DR. SCHWARCZ TIBOR
DR. SCHWARCZ TIBOR
DR. SCHWARCZ TIBOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Az előttünk fekvő törvényjavaslat, illetve az eredeti törvény célja megalkotása idején az volt, hogy szabályozza az egészségbiztosítási és a vegyes finanszírozású nyugdíjrendszerben jogosultságot szerző biztosítottak körét és az ellátásokat megalapozó járulékfizetési kötelezettséget. Ezt a célt a módosítást célzó törvényjavaslat-tervezet sem változtatja meg. Az előttünk fekvő törvényjavaslat több helyen változtat az alapfogalmakon, és számos helyen új szabályozást hoz be, de alapjában, koncepciójában nem változtat az 1990. évben elfogadott törvényen. Örvendetes a tény, hogy nem változtatta meg a kormány a három pilléren nyugvó nyugdíjrendszert.
Érthetetlen volt számunkra az a támadás, amelyet a magánnyugdíj ellen intézett a Fidesz, amikor meg akarta szüntetni a pályakezdők kötelező belépését a magánnyugdíjpénztárba. Állandóan az így keletkezett adósságról beszélnek, de elfelejtik azt, hogy az így keletkezett hiány az állam részéről államkötvényekkel pótlódik a nyugdíjbiztosítónál, ami a belső államadósság átalakítása szempontjából játszik döntő szerepet. Az sem elhanyagolható, hogy tőke jelenik meg a magyar gazdaságban, főleg az értékpapírpiacokon. Nem véletlen, hogy a Fidesz pénzügyi szakértői és a nemzetközi pénzügyi körök óva intettek ennek a rendszernek a felbontásától. Az sem véletlen, hogy a lengyel parlament nemrég fogadott el egy, a miénkhez hasonló magánnyugdíj-konstrukciót.
Az eredeti törvény főbb rendelkezéseiben részletesen tartalmazza azokat az alapfogalmakat, amelyek társadalombiztosítási járulékfizetési és ellátási szempontból fontosak. Így meghatározza a foglalkoztató, az egyéni vállalkozó, a társas vállalkozás, a kiegészítő tevékenységet folytató, a segítő családtag, a foglalkoztatott fogalmát. A társas vállalkozás tekintetében ez a módosítás új fogalmat kíván bevezetni olyan értelemben, hogy társas vállalkozónak tekinti azt, aki a társaságok előtársaságában működik. Új a módosításban az, hogy a külföldön foglalkoztatott esetében, valamint a Magyar Köztársaság területén biztosítással járó jogviszonyban álló külföldi esetén a járulékalapot képező jövedelem hiányában a munkaszerződésben meghatározott személyi alapbért kell figyelembe venni.
A törvény meghatározza azt is, hogy ki minősül biztosítottnak, a biztosítás időtartamát, szüneteltetését, a több biztosítással járó jogviszony kérdéseit az egyéni és társas vállalkozók biztosítási kötelezettségeit. A biztosítás szüneteltetésének vonatkozásában ebbe a módosításba egy új fogalom került be, éspedig az, hogy az igazolatlan távollét esetében szünetel a biztosítási jogviszony, viszont - és ez jó - a sorkatonai szolgálat alatt nem szünetel a biztosítás.
Az eredeti törvény részletesen felsorolja az egészségbiztosítás és a nyugdíjbiztosítás keretében igénybe vehető társadalombiztosítási ellátásokat. A törvénymódosítás az eredeti törvényben járó ellátásokat változatlanul hagyja, tehát az annak idején a Fidesz által meg nem szavazott törvényt most a Fidesz jónak tartja kormányzati pozícióban.
Az eredeti törvény szabályozza az ellátások fedezetét szolgáló kötelezettségeket a biztosított és a foglalkoztató számára. Eszerint a biztosított egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot fizet, a magánnyugdíjpénztár tagja nyugdíjjárulékot és tagdíjat fizet, a foglalkoztató, munkáltató egészségbiztosítási és nyugdíj-biztosítási járulékot fizet, és hozzájárul a táppénzkiadásokhoz. Részletesen szabályozza a járulékalapot, a járulékalapot nem képező jövedelmeket, az egyéni és társas vállalkozások, valamint a vállalkozók járulékfizetési kötelezettségeit. Az 1990. évben elfogadott törvényben is szerepelt a járulékok mértékének csökkentése, de el kell ismerni, hogy nem ilyen mértékű volt a járulékcsökkentés nagysága, mint a most beterjesztett módosításban. Valóban, a beterjesztett módosításban 6 százalékos járulékcsökkentésre tesz javaslatot a kormány, amely a nyugdíj-biztosítási járulék esetében 24 százalékról 22 százalékra csökkenti a járulékot, míg az egészségbiztosítási járulék esetében 15 százalékról 11 százalékra csökken a járulék nagysága. A baleseti járulékot 10 százalékról 5 százalékra csökkenti.
Ez a javaslat egyrészt örvendetes, de veszélyes is lehet. Az egészségügyi kiadások esetében minden évben a bevételek voltak eddig túltervezve, és a kiadások elszálltak. Úgy érezzük, hogy a bevételek most egy kicsit alultervezettek, vagy ha másképpen mondjuk: hogyan lehet ezekből a beszedett járulékokból finanszírozni az egészségügy kiadásait, nem beszélve a választási ígéretekben elhangzottakról? Ezt felismerve a kormányzat megemelte az egészségügyi hozzájárulást. Ezen emelés összes aggályait a később szóló képviselőtársaim majd elmondják és már elmondták a viták során.
A kormány és a Fidesz véleménye szerint az OEP-nél eddig a pazarló gazdálkodás miatt folyt el a pénz, valamint azért volt elégtelen a bevétel, mert nem tudták beszedni a járulékokat. Most majd az APEH veszi át ezt a szerepet, a törvénymódosításba mint új igazgatási szerv kerül be az APEH ebben a vonatkozásban. Ez szerintünk több tekintetben aggályos. Az APEH behajtási eredménye a kintlévősége alapján rosszabb, mint az OEP-é volt. A járulékot adó jellegűvé teszi, ami magában rejti azt a veszélyt, hogy a központi költségvetésben elvész ez a pénz, nem jut el az egészségügyi és a nyugdíjágazathoz a beszedett pénzösszeg. Az adó és a járulék között az a különbség, hogy az adóhoz - ellentétben a járulékkal - nem járul ellátási kötelezettség, nem kell meghatározni, hogy mit nyújtok érte egészségügyi ellátásban, táppénzben, nyugdíjban, esetleg egy igen minimális csomagot, a többit csak plusz fizetés mellett, mint ahogy a Fidesz-programban szerepel a több-biztosítós rendszer bevezetése az egészségügyben.
Ez magában rejti azt a lehetőséget, hogy az ellátás tekintetében ketté szakad az ország egy szegény ellátotti körre és a gazdag ellátotti körre, vagyis azokra, akik meg tudják fizetni az ellátásokat. Azonkívül nem ismertek azok a számok, hogy ez mit hoz az egészségügy és a nyugdíjbiztosítás számára. Annak a célnak a járulékkulcsok csökkentése megfelel, hogy csökkenjen az élőmunka-terhelés, és ezzel remélhetőleg kifejlődjön az gazdaság, valamint minimálbéren ne foglalkoztassanak senkit. Az egészségügyi hozzájárulás megemelése megteremti ezt a lehetőséget, nagy valószínűséggel majd elbocsátják ezeket a foglalkoztatottakat, mert az egészségügyi hozzájárulás növeli a foglalkoztató terheit.
Az APEH-hez való kerülés más veszélyeket is rejt magában: egyrészt ott nincs tapasztalat, nem értenek ezen szolgáltatások kiszámításához, másrészt a vállalkozások közel 80 százalékánál nincs társadalombiztosítási kifizetőhely. Ezeket a kifizetéseket az APEH-en keresztül továbbra is az OEP-nek kell bonyolítania, de csak azután, hogy megkapta az adatokat, megkapta a pénzösszeget. Ez lelassítja, bonyolultabbá teszi az ügyintézést, ellentétben a Fidesz-programban megígért ügyintézés-egyszerűsítéssel.
A javaslat erénye, hogy megpróbálja kezelni azt a problémát, hogy közel hárommillió ember volt jogosult szolgáltatásokra úgy, hogy utánuk senki sem fizetett járulékot. Most ezt az egészségügyi hozzájárulásból kívánja fedezni a kormányzat, úgy, hogy átadja ezt az adójellegűen beszedett pénzt. Tehát egy szolidarisztikus adó mint új fogalom kerül itt bevezetésre.
Az eredeti törvény rendelkezik a társadalombiztosítási nyilvántartásokról, az adatszolgáltatási kötelezettségről és az adatvédelemről, a kötelezettségek teljesítésének eljárási szabályairól, az ellenőrzésről és a jogsértések szankcióiról. Az APEH által történő beszedések esetében ezek az adatvédelmi rendelkezések és betartások válnak igen aggályossá számunkra.
Összességében azt tudjuk mondani, hogy az MSZP-frakció a fent említett kifogásokat aláhúzva, néhány módosító javaslat benyújtása után ezt a törvénymódosító javaslatot támogatni tudja.
Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiból.)
