DR. LATORCAI JÁNOS
DR. LATORCAI JÁNOS
DR. LATORCAI JÁNOS (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az Országgyűlés ez év márciusában fogadta el a távhőszolgáltatásról szóló 1998. évi XVIII. törvényt. Ezzel az Országgyűlés régi adósságot törlesztett, most már valamennyi természetes monopolhelyzetben lévő, vezetékes energiahordozó-szolgáltatást törvény szabályoz. Az elfogadott törvény sok korábbi jogi bizonytalanságot rendezett, ugyanakkor több kérdés még mindig rendezésre vár. Ebben a témában Szita Károly és Mátrai Márta képviselőtársaim itt az Országgyűlés előtt is szóltak.
(15.10)
A törvény június 18-án hatályba lépett. A szolgáltató és a fogyasztók közötti jogviszony általános szabályait rendező kormányrendelet, a törvény végrehajtási rendelete, valamint az ennek mellékletét képező közüzemi szabályzat azonban mindeddig nem jelent meg, és ez hátráltatja a korábbi időkből származó jogbizonytalanság megszüntetését, hiszen ennek hiányában az új miniszteri és önkormányzati rendeletek sem alkothatók meg. Ez nem halasztható tovább.
A törvény végrehajtásához az önkormányzatoknak, különösen az ármegállapítási és árellenőrzési feladatok ellátásban, kormányzati segítségre van szükségük. A gondokat jelzi, hogy az önkormányzatok ármegállapítói munkájában az Állami Számvevőszék vizsgálata több hiányosságot tárt fel, és figyelmeztetnek erre a fogyasztói panaszok is.
A gondokat tovább bonyolítja, hogy a 650 ezer távfűtéses lakásban élő mintegy 2 millió lakos számára a távhőszolgáltatás növekvő díjainak megfizetése egyre nagyobb anyagi megterhelést jelent. Ezért, véleményem szerint, halaszthatatlan műszaki és gazdasági feladat a távhőszolgáltatás egész rendszerének korszerűsítése, hatékonyságának javítása, a megfizethető szolgáltatás kialakítása. Ehhez a teljes rendszer rendbetétele szükséges. Kezdődik ez a hőtermelés korszerűsítésével, amelybe beletartozik a kapcsolt hőtermelés elterjesztése is és az ebből származó haszonnak a távhőszolgáltatás áraiban történő megjelenítése, azaz a bevett többlet visszaforgatása, folytatva a távhőrendszerek vezetékhálózatának korszerűsítésével, a vezetékveszteség csökkentésével, egészen a fogyasztói rendszerek korszerűsítéséig, a hőközponti mérés, valamint a lakásonkénti szabályozás és elszámolás megteremtéséig.
Köztudott, hogy a távhőszolgáltató rendszerek ma különböző tulajdonban vannak. A hőtermelő berendezések tulajdonosai nagyrészt a közhasznú erőművek és a távhőszolgáltatók. A vezetékek és a hőközpontok az önkormányzati távhőszolgáltató társaságok tulajdonát képezik. Maga a fogyasztói vezetékhálózat és a hőleadó berendezések - közismerten a radiátorok - meghatározóan a lakosság tulajdonát képezik, hiszen az elmúlt időszakban az önkormányzati lakások jó része privatizálásra került. Ezért ezekhez a bonyolult és összetett tulajdoni formákhoz alkalmazkodóan olyan differenciált reorganizációs rendszer kidolgozása és működtetése szükséges, amely a távhő-szolgáltatási rendszer egészének a korszerűsítését biztosítja.
Nem lehet csak egy részre az egészből kiragadottan forrásokat biztosítani, hiszen egészen biztosan az nem hozza a remélt eredményt. Ehhez pedig különféle támogatási és hitelformák szükségesek, mert csak így biztosítható, hogy a távhőszolgáltatás hosszú távon ne csak fennmaradjon, hanem az energetikai és a környezetvédelmi hasznosságot egyaránt tükröző korszerű, de megfizethető energiaszolgáltatás legyen. Ehhez kérem az Országgyűlés és a kormány támogatását.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)
