DR. WIENER GYÖRGY
DR. WIENER GYÖRGY
DR. WIENER GYÖRGY (MSZP): Nem szóltam volna hozzá, hiszen nem vagyok a nemzetbiztonsági kérdések szakértője, én is azért vettem ezen az ülésen részt, hogy érdeklődéssel figyeljem a fejleményeket.
(21.00)
A legutóbb elhangzottakra azonban úgy érzem, reagálni kell, mert itt alkotmányos problémák is felmerültek. Nem olyan egyszerű a helyzet a Házszabály alapján, ahogy tisztelt Balczó képviselőtársam említi. Tudniillik van számos olyan állam, ahol a Házszabályt mindig egy adott parlamenti ciklus időszakára alakítják ki, a fennálló viszonyokat figyelembe véve. Kétségtelen, hogy a ma hatályos Házszabály 1994-ben született dokumentumként nem vehette figyelembe az 1998 utáni állapotot. Ennek következtében az a helyzet alakult ki, hogy az akkori kategóriák a mai viszonyokra egyszerűen értelmezhetetlenek.
Szükséges ezért egy olyan módosítás, amely a mai viszonyokra alkalmazza a szabályokat. A kormányt kívülről támogató párt kategóriája a nyugat-európai alkotmányjogi és politológiai szakirodalomban és gyakorlatban egyaránt bevett. Mondhatnék egyetlen példát: az olasz Ulivo koalíciót kívülről támogatja a Rifondazione Comunista, ami persze nem azt jelenti, hogy mindig meg is szavazza a kormány előterjesztéseit. Például az albániai beavatkozást nem szavazták meg, vagy nem szavazták meg Magyarország, Lengyelország és Csehország NATO-tagságát, de minden lényeges kérdésben olyan álláspontot foglalnak el, amely a kormányt támogatja, és ha megnézzük a mostani szavazásokat, ez több mint 80 százalék.
Abban teljesen igaza van Balczó Zoltánnak, hogy ez a helyzet változhat, tehát egy kormányt kívülről támogató párt bármikor ellenzékivé válhat, mint ahogy egy adott parlamenti ciklus alatt az is bekövetkezhet, hogy egy kormánypárt ellenzéki lesz, mert például kilép a koalícióból. Abban a pillanatban megváltoznak a viszonyok, és a paritást is egészen másként kell értelmezni. Ha azonban nemcsak a szavazásokat, hanem a Ház hangulatát is figyelembe vesszük, akkor teljesen egyértelmű, hogy néhány esetet leszámítva szinte teljes a nézetazonosság, ez pedig megköveteli ennek a kategóriának a bevezetését.
Nagyon röviden reagálnék Hende Csaba politikai államtitkár úr megjegyzéseire is, ő tudniillik azt a kifejezést használta, hogy "a bűnt kell megvizsgálni". Ha pedig arról van szó, hogy a bűnt kell megvizsgálni, akkor nem egyszerűen parlamenti vizsgálóbizottságra van szükség, hanem a bűnüldöző szerveknek is el kell járniuk. Ha bűnről van szó, elkerülhetetlen, hogy az ügyet a katonai főügyészség vizsgálja, és nem véletlen, hogy mennyire fontos az ügyészség függetlensége, mert ha netán arra kerülne sor, hogy a bűn vizsgálata céljából a katonai főügyészség eljár egy ilyen ügyben, a kormánytól való függetlenség elengedhetetlen. Így derül ki, hogy a napi ügyek hogyan kapcsolódnak össze hosszú távú, alkotmányos, stratégiai kérdésekkel.
Az államtitkár úr nagyon egyértelműen ennek a kifejezésnek a használatával tulajdonképpen megvilágította, hogy miért szükséges az ügyészség alkotmányjogi státuszát olyannak tartani fent, amilyen most. Egyben azt is megvilágította, hogy miért nem elégséges annak a vizsgálóbizottságnak a tevékenysége, amely létrejönne, hiszen ez valóban nem alkalmas arra, hogy büntetőjogi, büntetőeljárás-jogi értelemben nyomozzon.
Van itt még egy nagyon komoly probléma, amellyel az előterjesztők nem számoltak. Ez pedig az, hogy ha nemzetbiztonsági szolgálatok vagy bármilyen más, azokhoz kapcsolódó fedővállalkozások - amelyek de facto ennek a szolgálatnak a részei - követtek el valamilyen cselekményt, abban az esetben szükségszerű a nemzetbiztonsági bizottság eljárása. Ha teljes mértékben ettől független körök végezték - magánszervezetek, társaságok, amelyek soha nem láttak nemzetbiztonsági tiszteket, nemzetbiztonsági szakszolgálatban vagy más nemzetbiztonsági szolgálatban tevékenykedő hivatásos állományú tagokat -, és semmilyen más állami szervhez fűződő kapcsolat sem áll fenn, akkor mit vizsgál a parlamenti bizottság? A magánszféra tevékenységét? Akkor fennállnak azok a szabályok, amelyek alapján a hatóságoknak el kell járniuk olyan magánszervezetekkel szemben, amelyek bűncselekményeket követnek el, és jogellenesen megfigyelnek másokat.
Ez is mutatja, hogy mennyire megalapozatlan az előterjesztés, amelynek megalapozatlansága egyébként szinte abból is kitűnik - és Keleti György képviselőtársam nem a médiát hiányolta, hanem csak az ügy fontosságára kívánta felhívni a figyelmet -, hogy milyen kevesen is vannak jelen, mennyire elengedték az előterjesztő kezét képviselőtársai, azok, akik szinte egyöntetűen tapsolnak, ha elhangzik egy-egy fideszes politikus, netán a miniszterelnök úr neve. Most itt hagyták egyedül. Vajon miért? (Taps az ellenzék soraiban.)
