POKORNI ZOLTÁN
POKORNI ZOLTÁN
POKORNI ZOLTÁN oktatási miniszter: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Képviselő Úr! Válaszomat az ön interpellációjára három pontban foglalom össze.
1. Az első a jogszabályi háttér. A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény rendelkezik arról, hogy mely munkakörök azok, amelyek betöltése esetén kötelező a nemzetbiztonsági ellenőrzés. Ez a törvény felhatalmazást ad a miniszternek arra, hogy további "fontos és bizalmas munkaköröket állapíthat meg", és az ezt betöltőkre vonatkozóan rendelkezik - ez törvényi kötelezettsége a miniszternek - a nemzetbiztonsági ellenőrzés elvégeztetéséről. Szintén a miniszter kötelessége arról rendelkezni, hogy a biztonsági ellenőrzést megelőzően az adott munkakörhöz kapcsolódóan milyen típusú kérdőívet kell kitölteni. Az átvilágítás által érintett személyek a kérdőív kitöltésével és aláírásával adják hozzájárulásukat a vizsgálathoz.
Szükséges megjegyezni az ön kérdésével kapcsolatban azt is, hogy a nemzetbiztonsági ellenőrzés nem a kérdőív átadásával, illetve kitöltésével veszi kezdetét, hanem akkor, amikor a miniszter írásban történő kezdeményezését követően a Nemzetbiztonsági Hivatal ezeket a lezárt borítékokat átveszi.
Az átvilágításra tehát senki sem kötelezhető, ám az is igaz, hogy ennek hiányában bizalmas munkakörben nem alkalmazható.
2. Milyen célt szolgál az átvilágítás? Olyan személyek töltsenek be fontos és bizalmas munkakört, akik esetében a kockázati tényezők minimálisnak mondhatók. Az ilyen munkakörben foglalkoztatott személyek nemzetbiztonsági szempontból történő védelme, az esetleges kockázati tényezők feltárása annak érdekében szükséges, hogy az alkalmazott ne kerülhessen olyan helyzetbe, illetve minimális legyen annak a kockázata, hogy megzsarolhatják, illetve megfenyegethetik.
3. Válaszaim az ön kérdéseire:
Igazak-e a sajtóban megjelent hírek? Igazak. Miniszterként rendelkezem arról, hogy a törvényben foglaltakon kívül mely munkaköröket minősítek fontos, bizalmas munkakörnek; e rendelet szerint a kabinetiroda munkatársai is e körbe tartoznak.
A második megjegyzésem a kérdéséhez: e rendelet megalkotása egyébként nem szabadon választott feladata a miniszternek, hanem törvényben előírt kötelezettsége. Az Oktatási Minisztérium jogelődje, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium ezt a rendeletet sajnálatos módon nem alkotta meg, ily módon nem tett eleget a nemzetbiztonsági törvény előírásának.
A második kérdése, hogy találkozhat-e ilyen iratokkal, államtitkokkal a minisztérium fénymásolója, illetve milyen külső támadásnak lehet kitéve például a minisztérium sajtósa. Maga a fénymásológép nyilván nem, a fénymásolást végző személy természetesen igen. (Derültség. - Taps.) Noha a titkosított folyóiratok fénymásolása rendeletben szabályozott folyamat, a sajtóosztály munkatársai esetében azonban az a válaszom, hogy igen, találkozhatnak ilyen iratokkal, hiszen - ezt az elődöm által is elkészített és jóváhagyott SZMSZ szabályozza - dolga a sajtóosztálynak a kormány vagy a miniszter intézkedéseit sajtóközleményben tudatni az MTI-vel, ehhez a sajtóközleményt az elkészített, egyébként harminc évre titkosított kormányanyagok alapján a sajtóosztály munkatársai készítik el. Ez ügyben nem változott az eljárás az elmúlt időszakban.
A harmadik kérdés... (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Talán annyit szeretnék megjegyezni végezetül, hogy a minisztérium védelme az én felelősségem és az én kötelességem. Ebből a minisztériumból 300 millió forintot elloptak, és további 300 millió forintnak veszett nyoma az elmúlt időszakban. Az én dolgom, hogy megvédjem a minisztériumot, és az én dolgom, hogy őrizzem ilyen értelemben a polgárok pénzét.
Kérem a válaszom elfogadását. (Hosszan tartó taps a kormánypártok soraiban.)
