DR. KOVÁCS ÁRPÁD
DR. KOVÁCS ÁRPÁD
DR. KOVÁCS ÁRPÁD, az Állami Számvevőszék elnöke, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Köszönöm a megtisztelő lehetőséget, hogy az Állami Számvevőszék 1997. és 1998. évi tevékenységéről készített beszámolóinkat az önök szíves figyelmébe ajánlhatom. Teszem ezt abban a meggyőződésben, hogy szervezetünk az elmúlt két évben is igyekezett megfelelni kötelezettségeinek, és abban a hitben, hogy megállapításaival és javaslataival segítette a törvényalkotó munkát, a közpénzek társadalmi-gazdasági fejlődést szolgáló elosztását és felhasználását.
Az 1997. év az alelnök urak, Sándor István úr és Nyikos László úr felelősségi körében volt vezetve. Kérem, engedjék meg hogy a magam részéről ezen a fórumon is őszintén megköszönjem azt, hogy amikor 1997 decemberében megválasztott a tisztelt Országgyűlés, akkor a szervezetet olyan formában és olyan módszerekkel lehetett tovább vezetni, amely egy tízéves periódus töretlenségét jelezte.
Jelentéseinket önök kézhez kapták. Úgy vélem, hogy az azokban foglaltak további részletezést nem igényelnek. Néhány tényt és a vizsgálatokból levonható általános következtetést azonban megemlítenék. 1997-ben 55, 1998-ban 44 vizsgálati jelentést zártunk le, adtunk át önöknek, és tettünk közzé. A vizsgálatok számában mutatkozó csökkenés azt jelzi, hogy erőinket az államháztartás helyzetét érintő legfontosabb feladatokra igyekeztünk koncentrálni.
Ennek is köszönhető, hogy képesek voltunk a rendkívül rövid határidők ellenére megoldani a központi és a társadalombiztosítási költségvetési törvényjavaslatok megalapozottságának véleményét, valamint a zárszámadások ellenőrzését, és szeretném jelenteni az Országgyűlésnek, hogy idén is mindent meg fogunk tenni azért, hogy ez 1999-ben is hasonlóképpen történjen. A törvényben foglalt évenkénti és egyéb rendszeres kötelezettségeket jelentő ellenőrzések mellett fennmaradó erőnket olyan területek vizsgálatára fordítottuk, ahol a pénzfelhasználás jelentős volt, illetve ahol a társadalom széles körét érintő feladatokhoz kapcsolódott; így például az alapfokú oktatásra, a járóbeteg-szakellátásra, a nagyvárosok szennyvíztisztítási programjára és általában a környezet védelmére fordított pénzeszközök felhasználásának vizsgálatára, és még sorolhatnám tovább.
Ellenőrzéseinkkel is megtapasztalhattuk, hogy a társadalmi és gazdasági átalakulás, a versenygazdaság kiépülése, az európai uniós csatlakozás előkészítése folyamatában miként alakul a közszféra szereplőinek érdekeltsége, mozgástere és kapcsolatrendszere, s hogy milyen nehéz az új követelmények beillesztése a meglévő irányítási és igazgatási mechanizmusokba.
A gazdaságirányítás új kereteinek kiépülése bár előrehaladt, lassúbb volt, mint azt a rohamléptekkel kialakuló új tulajdonosi szerkezet követelte volna. Jogos igény, hogy nagyobb figyelem kísérje a gazdálkodást a közvagyonnal, legyen az önkormányzati vagy kormányzati hatáskörben. A szabályok tömeges megváltozása, az új befogadásának nehézsége okozza, hogy sokszor nehéz eldönteni: a törvény- és szabálysértések elkövetésében a hozzá nem értés, a jogi szabályozás egyértelműségének hiánya, a nemtörődömség, a vétkes kötelességszegés vagy netán a tudatosság, anyagi vagy más jellegű érdekek játszottak-e meghatározó szerepet. Hibát a legjobb akarat mellett is mindenki elkövethet, s vannak olyan döntések, ahol a rossz és a még rosszabb között lehet választani, s vannak olyanok is, melyek a kockázatok rossz felismeréséből vagy egyszerűen információhiányból származnak.
Előfordulnak azonban - szerencsére mind ritkábban - olyan esetek, amikor az Állami Számvevőszék munkatársai képtelenséget súroló, fegyelmet sértő elemi eljárási hibákkal találkoznak. Ezekre a változó előírások, a képzettségi és képességi korlátok, az alkalmazkodás nehézségeinek elismerése sem adhat magyarázatot. Ennek tulajdonítható, hogy a Számvevőszék munkatársai közel harminc esetben jutottak el addig, hogy hanyag vagy hűtlen kezelés, okirat-hamisítás és más hivatali visszaélés miatt büntetőfeljelentést kezdeményeztek.
(15.00)
Ezen feljelentések döntő többsége megalapozottnak bizonyult, azaz nyomozás indult ezekben az esetekben, és az Állami Számvevőszék vétlenül senkinek a meghurcolására nem törekedett. A számvevőszéki tapasztalatok is bizonyítják, hogy a feketegazdaság, illetve a rejtett gazdaság, az állami bevételek megkurtítása és a korrupció részben elkülönülő, részben egymást átfedő költséghatásokkal járó jelenségek.
Láttuk, hiába az adókedvezmény a munkanélküliek foglalkoztatása esetében, ha ennél a feketefoglalkoztatás lényegesen olcsóbb, vagy a beruházások után adható adókedvezmény aligha éri el ösztönző hatását, ha a gazdálkodók helyette, az adóbehajtás gyengeségei miatt a bevétel eltitkolását választhatják. Felelősségem, hogy jelezzem, ezek a jelenségek csak ellenőrzési eszközökkel nem szoríthatók vissza.
Az elmúlt években a közszférában, az államháztartási és a költségvetési gazdálkodásban és annak szabályozásában is számos kedvező irányú lépés történt. Közülük az Államkincstár létrehozását, és ezáltal a költségvetési finanszírozási rendszer továbbfejlesztését, a közbeszerzési törvény megalkotását, a programfinanszírozás több területen történt bevezetését emelem ki. Mindezek ellenére úgy tűnik, hogy ezen a területen az állam funkcióinak, szerepvállalásainak új körülményekhez igazodó tisztázása és rendezése, a finanszírozási rendszer ennek megfelelő átalakítása a szükségesnél jóval lassabban és nehézkesebben halad.
Emlékeztetek arra, hogy az Állami Számvevőszék támogatta a körültekintően óvatos, a kockázati tényezők mérséklésére megfelelő tartalékokkal és manőverezési lehetőséggel is számoló költségvetés elfogadását, miközben külön is felhívta a figyelmet a törvényjavaslat vitájában a társadalombiztosítás, elsősorban az egészségbiztosítás, mindenekelőtt a gyógyszerek körében várható finanszírozási feszültségekre. Számunkra nem jelent sikerélményt, hogy a jelzésünk megalapozottnak bizonyult.
Ez, illetőleg a költségvetés más ismert gondjai erősítik meg, hogy szükséges gyorsítani az államháztartás reformját, modernizációját. Anélkül, hogy részletekbe bocsátkoznék, csak jelzem, itt elsősorban a nagy ellátórendszerekre, az oktatásra, a társadalombiztosításra, az intézményi gazdálkodás korszerűsítésére, az ellátandó feladatok ehhez kapcsolódó felülvizsgálatára gondolok. De ide sorolható az országon belüli térségi és regionális fejlettségi különbségek és esélyegyenlőtlenségek újrateremtődésének a költségvetési támogatási rendszer által még alig csillapított folyamata, az állami közfeladatokat ellátó alapítványok szinte követelménytámasztás nélkül történő költségvetési támogatása, és több hasonló, a vizsgálati jelentéseinkben gyakran érintett, megoldásra váró kérdés is.
A települési önkormányzatok gazdálkodásáról külön is szeretnék szólni. A múlt év végéig gyakorlatilag minden városban, faluban vizsgálódott már a Számvevőszék, a nagyobb településeken évente különböző témákban többször is végeztünk ellenőrzést. A tapasztalatok azt jelzik, a gazdálkodás eredményessége végül is azon múlik, hogy a gyakorlatban miként sikerül a kormányzati, az ágazati és a helyi érdekeket, valamint az ezekre épülő, számos tényező által motivált törekvéseket összehangolni és érvényre juttatni. Az érdek-összehangolás erősítésében is fontos szerepe lehet egy jól átgondolt ellenőrzési rendszernek, amelyben meghatározott feladatokat kell ellátnia a központi állami, az ágazati és a belső önkormányzati ellenőrzésnek.
Meggyőződésem, a megoldást nem az ellenőrzés mennyiségi növelése, hanem az ellenőrző szervezetek együttműködése, a feladatmegosztás hozta. Meghallgathattam a mai vitát, és hallgatva az uniós csatlakozásra, tárgyalásokra való felkészülés menetét, ennek kapcsán ezek a kérdések is a kormányzati, a parlamenti munka figyelmébe kerültek. Mégis úgy gondolom, hogy az ÁSZ jelző szerepéhez híven legalább néhány gondolat erejéig az Országgyűlés plenáris ülésén is említést kell tennem ezekről a tapasztalatainkról is.
Mindenekelőtt arról szeretnék szólni, hogy ehhez az ellenőrzési tapasztalatok hasznosulásának ügye, az ÁSZ ajánlásainak és javaslatainak fogadtatása kapcsolódik. Ezen a téren mind a kormányzati szervek, mind az egyéb szervezetek és intézmények részéről javuló tendenciát érzékelhetünk. Ennek további erősítése érdekében azon gondolkodunk, miként tudnánk az Országgyűlést és állandó bizottságait gyakrabban és a jelenleginél több célirányos információval ellátni; így például a különböző területeken, a vagyongazdálkodás, a környezetvédelem területén végzett ellenőrzések által feltárt tipikus jelenségekről, problémákról, a hiányosságok megszüntetésére tett intézkedésekről vagy azok elmaradásáról rendszeresebben számot adni. Bízom abban, hogy az ilyen jellegű átfogó feldolgozások kiszélesítése és az intézkedésre hivatottak visszajelzései az eddiginél több lehetőséget nyújtanak majd a törekvések megvalósítására.
Itt szeretnék említést tenni jelentéseink nyilvánosságára. Igyekszünk mindent megtenni azért, hogy tapasztalatainkat minél szélesebb kör ismerhesse meg, jelentéseink ezért találhatók meg ma már az Országgyűlés információs hálózatán, sőt az interneten is. Néhány jelentésünk, pontosabban az azokat alátámasztó részanyagok azonban szükségszerűen titkos minősítést kell hogy kapjanak. Azt pedig, hogy mi titkos, mi képez bank- és üzleti titkot, nem az Állami Számvevőszék dönti el, mint ahogy azt sem, hogy a közérdekre történő hivatkozás mikor és milyen feltételek mellett írja felül a titokköri szabályokat. Így, bár át tudjuk adni az ilyen anyagokat, de csak azoknak, akik az erre vonatkozó betekintési lehetőséggel rendelkeznek.
Tisztelt Országgyűlés! A tulajdonosi szerkezet és az érdekviszonyok átalakulása, a versenyszférában és az államháztartásban végbemenő változások, az uniós csatlakozásra felkészülés - mint ahogy már szóltam róla - a Számvevőszék számára is komoly szakmai kihívást jelentenek, újszerű feladatok megoldását igénylik. Az új feladatokra erőnkhöz mérten igyekszünk felkészülni. Az elmúlt év derekán munkatársaimmal együtt kialakítottuk középtávú ellenőrzési stratégiánkat, amelyet önöknek is rendelkezésre bocsátottunk.
Ebben, vagyis a fejlődés új követelményekhez igazítása jegyében megfogalmaztuk a következő három-négy éves tevékenységünk legfontosabb céljait, a követendő magatartást, az ellenőrzés kulcsterületeit és munkamódszereit. Az ÁSZ alapvető stratégiai céljai annak megvalósítását segíthetik, hogy közpénzt sehol se használjanak fel ellenőrzés nélkül, az államháztartás gazdálkodása feszesebbé váljon, és a szükséges reformok az integrációs törekvéseket segítve megtörténjenek. A stratégiában megfogalmazott feladatok teljesítése a korábbinál markánsabb intézkedéseket, a számvevőszéki ellenőrzés EU-konformmá tétele pedig e tevékenység célratörőbben szervezett irányításának kialakítását, a munkavégzés belső szervezeti és személyi feltételeinek megerősítését igényelte tőlünk.
Amint arról az ÁSZ 1998. évi tevékenységéről szóló jelentésben részletesen beszámoltunk, a szükséges szervezeti, szakmai és egyéb intézkedéseket belső erőforrásainkra támaszkodva megtettük. A kitűzött feladatok megoldására irányuló munkák ütemesen folynak, az eddig elért eredmények, illetve az általunk tett kezdeményezések közül azonban néhányat most is szeretnék megemlíteni. A szervezett fejlesztés keretében kialakítottuk és rendszeresítjük az ellenőrzési folyamatba épített belső ellenőrzési, minőségbiztosítási rendszerünket. A létrehozott új szervezeti egység az ellenőrzést végzőktől elkülönül, és teljesen szűk, független szakmai szűrőként, sajátos belső kontrollként működik.
A pénzügyi ellenőrzésre vonatkozó elő- és jogharmonizációs programmal összhangban kezdeményeztük, hogy az ÁSZ hatásköre az államháztartás központi költségvetési alrendszerében kiterjedjen hitelesítési jogosítványra is. Köszönjük, hogy kezdeményezésünket a számvevőszéki bizottság részéről kedvezően fogadták, reméljük, hogy az ezzel kapcsolatos törvénymódosítást önök is támogatni fogják. Alapos előkészítő munkálatok után az Európai Unióhoz csatlakozó országok állami szervezetei közül elsőként életbe lépett az ikerintézmény-együttműködés, az erről szóló szerződés az Egyesült Királyság nemzeti számvevőszékével.
(15.10)
Az Európai Bizottság jóváhagyásával a Phare-támogatás történetében páratlanul rövid, nyolchónapos idő alatt megszületett szerződés szerint angol partnerszervezetünk két évig nálunk tartózkodó tanácsadója segíti a Számvevőszéket az új követelményekhez igazodó ellenőrzési módszertan kifejlesztésében, és az európai uniós befizetések, illetve támogatások ellenőrzésére való felkészülésben.
De az intézményi működés szinkronizálását jelentős - 100 milliós - számítástechnikai fejlesztés és külföldi továbbképzés is segíti. Az összességében mintegy félmilliárdos program költségeinek finanszírozásához az Európai Uniónak a Phare-program keretében támadtak forrásai. Az ÁSZ területi kirendeltségi hálózatát - ez az önkormányzati ellenőrzés fejlesztését szolgálta - 1999. január 1-jétől megyei ellenőrzési irodarendszerré fejlesztettük. Az irodák élén kinevezett felelős vezető áll; ez a helyi kapcsolatokban erősíti szervezetünk képviseletét, és kedvező feltételeket teremt az önkormányzati ellenőrzésekhez is.
Tisztelt Országgyűlés! Remélem, hogy a jelentéseinkben foglaltak és ezek a példák is tanúsítják, hogy az elmúlt két évben is igyekeztünk feladatainkat ellátni, minél jobb színvonalon ellátni, és a számvevőszéki ellenőrzéssel szemben jelentkező új igényekre felkészülni. Saját gazdálkodásunkról csak annyit, az ellenőrt is ellenőrzik, pénzügyi beszámolónk kivonatát és az ahhoz kapcsolódó szabályozást, a pályáztatás útján, a kezdeményezésünkre készült könyvvizsgálói jelentést az Országgyűlés elnökének, alelnökeinknek megküldtem, és természetesen a számvevőszéki bizottság tagjai is megkapták.
Tisztelt Országgyűlés! Végül engedjék meg, hogy éljek az alkalommal, hogy tájékoztassam önöket, a kormány felkérésére részt veszünk a magyar pénzügyi ellenőrzés egész rendszerének továbbfejlesztésére irányuló előkészítő munkálatokban is. Koordináljuk az európai integrációs tárcaközi bizottság pénzügyi ellenőrzési szakértői csoportjában folyó előkészítő munkákat. A szakértői csoport a csatlakozási tárgyalásokhoz kidolgozta a pénzügyi ellenőrzési fejezet átvilágítása során képviselendő magyar álláspontra vonatkozó javaslatát. A javaslatot a kormány jóváhagyta, és felhatalmazással az általunk vezetett delegáció sikerrel képviselte Brüsszelben a pénzügyi ellenőrzési rendszer átvilágítására irányuló tárgyalásokon. Az ÁSZ, ugyancsak a kormány felkérésére kialakította és az illetékes kormányzati szerveknek átadta javaslatait a magyar pénzügyi ellenőrzési rendszer fejlesztésének fő irányaira és megoldási módozataira. Fontosnak tartjuk, hogy az állami pénzügyi ellenőrzés szereplői és intézményei rendezetten, egységes szabályok mellett, szükség szerint egymással együttműködve tevékenykednek.
Mindezt talán hosszasabban azért tartom fontosnak hangsúlyozni, mert meggyőződésem, és azt hiszem, mindnyájan egyetérthetünk abban, hogy ha az ország pénzügyi ellenőrző rendszeréről kedvező kép alakul ki, ami a gazdasági folyamatok átláthatóságának és az állami élet erősödő demokratizmusának is sajátos tükrözője, akkor a nemzetközi bizalomteremtés eszközévé válhat ez, és ezáltal nemzeti érdekeink érvényesíthetőségére is kedvező hatást gyakorolhat. Úgy gondolom és remélem, mindennek tudatában végezte munkáját a Számvevőszék, és igyekezett teljesíteni kötelezettségeit. Ezt szeretnénk tenni ezután is, a közpénzekkel és a közvagyonnal való szabályos és hatékony gazdálkodás őreként szeretnénk szolgálni az Országgyűlést, az adófizető állampolgárokat, az egész országot. Kérem, hogy az e célokat szolgáló törekvéseinket a jövőben is támogassák.
Köszönöm a tisztelt Országgyűlés megtisztelő figyelmét. (Taps.)
