DR. LOTZ KÁROLY
DR. LOTZ KÁROLY
DR. LOTZ KÁROLY (SZDSZ): Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársak! Tisztelt Kovács Árpád Elnök Úr! A két, egymáshoz jól kapcsolódó éves jelentést és az azokból levonható következtetéseket a vita eljárásának megfelelően a következőkben együtt értékelem.
Elöljáróban megállapítható, hogy az Állami Számvevőszék munkáját az elmúlt két esztendőben kötelezettségeinek megfelelően, szakszerűen és színvonalasan végezte. Ha egyes ellenőrzésekkel, illetve megállapításokkal, javaslatokkal kapcsolatban voltak is viták, esetenként eltérő vélemények, azok szakmai, felfogásbeli különbségekből és nem az ellenőrzést végzők felkészültségének, körültekintésének hiányosságaiból adódtak.
A magam részéről nem látok érdemi gondot abban, hogy a lezárt vizsgálatok száma az 1997. évi 55-ről a múlt évben 44-re csökkent. Az önmagában vett és értékelt számszerűség helyett sokkal fontosabbnak tartom a fő kérdésekre, mint például az államháztartás helyzetének alakulására, a központi költségvetés megalapozottságára való koncentrációt, valamint azoknak a területeknek a kiemelt figyelemmel kísérését, ahol jelentős a közpénzek felhasználása, illetve a lakosság nagy részét érintő feladatok végrehajtásának felülvizsgálatáról van szó. Ennek alátámasztására példaként megemlíthető az alapfokú oktatásra fordított pénzeszközök felhasználásának vagy a közalapítványok működésének ellenőrzése, illetve az önkormányzati területen a címzett és céltámogatások vagy a közbeszerzési törvényben foglaltak végrehajtásának vizsgálata.
Igen lényeges kérdésnek tartom az ellenőrzési tapasztalatok hasznosulását. Úgy vélem, hogy az ellenőrzötteken túl, az Állami Számvevőszék által feltárt általános jellegű hiányosságokat, azok mielőbbi megszüntetése vagy legalább mérséklése érdekében minden érintett - a parlamenttől a kormányzaton át a felügyeleti és ellenőrzési szervekig - gondosan elemezze, s tegye meg részéről a szükséges lépéseket. Gondolok itt többek között az államháztartás területén a gazdálkodó szervezetek tevékenységének szabályozási és működési problémáira, a közbeszerzések és a költségvetési gazdálkodás szabályozási összehangolására, az állami tulajdonosi jogköröket gyakorlók közötti együttműködés javítására, a közalapítványok támogatásának egyértelmű szabályozására.
(15.50)
Külön örülök, hogy az Állami Számvevőszék egyre nagyobb figyelmet fordít a feketegazdaság, a törvénytelenség, a korrupció, a megvesztegetés eseteinek feltárására, még akkor is - ahogy elnök úr az imént említette -, ha ezek a jelenségek kizárólag ellenőrzési eszközökkel nem szoríthatók vissza; még akkor is, ha például tény, hogy hiába az adókedvezmény a munkanélküliek foglalkoztatása esetén, ha ennél a feketefoglalkoztatás lényegesen olcsóbb, vagy a beruházások után adható kedvezmény nem éri el ösztönző hatását, vagy ha a gazdálkodók ehelyett az adóbehajtás gyengeségei miatt a bevétel eltitkolását választják.
Ez a harminc eset, amit elnök úr említett, mindenesetre kezdetnek jó; nekem meggyőződésem, hogy az okirat-hamisítás, a hűtlen kezelés, a korrupció ennél talán több eset feltárására is lehetőséget nyújtana. Egyetértve Csúcs László javaslatával, ennek valamilyen formában, nyilván a személyiségi jogok védelmét is figyelembe véve, de valamilyen - hevenyészve így nevezem el - korrupciós esettanulmányként valahogy nyilvánosságra kellene hozni ezeket, megfelelő módot kellene találni erre az elriasztás érdekében is.
Megjegyzem, hogy az Európa Tanács múlt heti strasbourgi OECD-vitájában részletesen foglalkoztam ezekkel a kérdésekkel, figyelemmel az OECD és az Európai Unió egyre erősödő ilyen értelmű irányelveire, országunknak, mint a kevés közép-európai OECD- és európai uniós jelölt tagországnak is címezve. Megjegyzem, elnök úr, hogy a nemzetközi szervezetekben résztvevők számára egyre nagyobb az ilyen értelmű nyomás. Teljesen nyilvánvaló, hogy elvárják Magyarországtól, hogy a jelenleginél lényegesen többet tegyen ezekben a kérdésekben a következő időszakban.
Figyelemre méltó elemnek tartom az Állami Számvevőszék munkájában a középtávú ellenőrzési stratégia kialakítását is. Ez az elkövetkezendő három-négy évben az ellenőrzési tevékenység területén minden érintett számára mintegy zsinórmértéket jelenthet.
Külön is kiemelkedőnek tartom a súlypontok sorából az európai uniós csatlakozásban igen fontos támogatási rendszer figyelemmel kísérését, a Phare- és az EU-csatlakozási alapok, mindenekelőtt azonban az ISPA és a Sapard ellenőrzését. Mint ahogy hallottuk a külügyminiszter úrtól nem sokkal ezelőtt, itt egy komoly összegről, 250, akár 300 millió euróról, mintegy 80-85 milliárd forintnak megfelelő új típusú támogatási alapról van szó. Úgy gondolom, hogy ez már csak politikai vita, ami ezzel kapcsolatban az elmúlt évben is felmerült, hogy ki, mikor, miért nem hívta le, ki volt a hibás abban, hogy ezeket nem sikerült megfelelő módon hasznosítani, feltárni. Azt hiszem, hogy ez az újszerű munka az Állami Számvevőszék részéről nagyon fontos lenne, újszerű módszerek kialakítását és bevezetését tenné szükségessé.
Bízom benne, hogy az új feladatokhoz kialakított euro-atlanti integrációs titkárság, amelyet személyesen is volt lehetőségem tanulmányozni, illetve beszélgetni a munkatársaival, be fogja váltani a hozzá fűzött reményeket. A magunk részéről - mint a számvevőszéki bizottság tagja - ígérhetem: az új feladatok sikeres teljesítéséhez minden lehetséges segítséget megadunk. Az ez irányú törekvéseket, úgy vélem, jól fejezik ki a H/1213. számú bizottsági önálló indítvány 3. pontjában foglaltak is.
Elnök Úr! Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Összefoglalva a frakciónk és a magam véleményét: az Állami Számvevőszék 1997. és '98. évi tevékenységéről szóló jelentéseket kifejezetten jónak tartjuk, azokat a H/1212. és H/1213. számú bizottsági önálló indítványokban foglaltaknak megfelelően a tisztelt Háznak a képviselőtársaimmal egyaránt elfogadásra javaslom.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.)
