DR. GYIMESI JÓZSEF
DR. GYIMESI JÓZSEF
DR. GYIMESI JÓZSEF (Fidesz): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Elég sommás megállapítást hallhattunk Hankó Faragó Miklós képviselő úrtól, megalapozatlanul, amikor azt mondta, hogy a kormány büntetőpolitikája megbukott. Talán ez volt a végkövetkeztetése, ami egyébként még az általa előadottakból sem következik, de ezt azért cáfolják a statisztikai adatok, amelyek objektivitását nem nagyon vonhatjuk kétségbe.
A polgári kormány hivatalba lépése óta a bűncselekmények száma 150-200 ezerrel csökkent, ami többféle okkal magyarázható, de mindenképpen ellentmond annak a következtetésnek, amelyet az előbb hallhattunk. Nem igaz az az állítása és véleménye - inkább így fogalmaznék - a képviselő úrnak, hogy a kormány büntetőpolitikája érvényesítésekor a jogalkalmazásban csak a büntetések szigorítását tartja eredményes eszköznek. A képviselő úr is nagyon jól tudja, hogy sok más jogszabállyal, törvénnyel létrehozott intézmény működése összességében biztosítja a szervezett bűnözés elleni küzdelem eredményességét. Én ezeket most részletezni nem kívánom, de az is kétségtelen, hogy a most benyújtott törvényjavaslat szigorításokat tartalmaz.
De én azt hiszem, a szigorításon túlmenően ki kell emelni inkább a bűnszervezet fogalmának újraszabályozását, hiszen a hatályos jogban tulajdonképpen a bűnszövetség egy különleges fajtájaként határozza meg a törvény a bűnszervezetet, míg most nemzetközi jogi tapasztalatokat, nemzetközi egyezmények fogalmi rendszerét használva az előterjesztő olyan új módon határozza meg a bűnszervezet fogalmát, amely egyébként önmagában szigorítást nem jelent, sőt szűkíti azoknak a bűncselekményeknek a körét, amely a bűnszervezet körébe vonható. Kétségtelen azonban, hogy a büntető törvénykönyv új rendszerében helyezi el új intézményként. A bűnszervezetben elkövethető bűncselekmények büntetési tételének meghatározásával, az elkövetők számának megemelésével és sok egyéb ismérvvel mindezek alátámaszthatók.
(14.10)
A korrupció elleni küzdelem, amely a kormányzati program kiemelkedő része és feladata, tulajdonképpen nagyon hosszú évekre nyúlik vissza. Ugyanis a nagy társadalmi változások adják igazából a korrupció talaját. Nem akarom a rendszerváltozást megelőző társadalmi rendszer sajátosságait elemezni az általános vita keretében, de annak az úgynevezett szocialista rendszernek lényegi ismérve volt a korrupció. Talán egy ok volt arra, hogy ennek meg is kellett buknia.
A korrupció nyilvánvalóan azokban az években kapott igazán ösztönzést és társadalmi talajt, amikor a nagy átalakulások megtörténtek. Az állami vagyon lebontása, az önkormányzati tulajdon kialakítása, az önkormányzati vagyontárgyak értékesítése - ezek mind olyan nagy jelentőségű események voltak, amelyek szükségszerűen a korrupció elburjánzását segítették elő.
Állítom, hogy 1998 óta a korrupciós cselekmények száma csökken, többek között az ítélkezési gyakorlat szigorodása miatt is. Csökken, csak a közfelfogás, a közítélet ezzel ellentétes információkhoz jut. Ugyanis 1998-ig megítélésem szerint a kormányzat nem törekedett a korrupciós cselekmények feltárására. Ezért ma, amikor - hogy úgy mondjam - tűzzel-vassal küzdelmet folytat a kormány a korrupciós ügyek feltárásáért (Dr. Avarkeszi Dezső közbeszól.), az erre hivatott hatóságok személyre való tekintet nélkül a büntetőeljárást megindítják, hogy ha ilyen bűncselekményről jelzés érkezik; tehát végül is a közvéleményben az a látszat képződik, mintha most a korrupciós cselekmények elszaporodtak volna. A feltárt korrupciós cselekmények száma esetleg növekedhet, a latens bűnelkövetés viszont 1998-ig sokkal nagyobb számban létezett ebben a bűncselekmény-kategóriában. Igazat adok annak a képviselőtársamnak, a Fidesz frakcióvezetőjének, aki azt a következtetést is megkockáztatta, hogy az 1994-98 közötti kormányzati ciklus az egyik legkorruptabb kormányzat volt Magyarország történetében. (Dr. Wiener György: Mi ezt másképp látjuk! - Az elnök csenget.)
Nyilván más vélemény is elhangozhat, de én azt hiszem, hogy ha megvizsgáljuk azoknak a társadalmi jelenségeknek a gyökerét, amelyek a korrupcióhoz vezethettek, és amelyek miatt a korrupciós cselekmények száma a rendszerváltozást követően elszaporodott, akkor egyértelmű, hogy ezek annak is tulajdoníthatók, hogy a korábbi kormányzat nem tekintette feladatának e nagyon káros társadalmi jelenség felszámolását.
Köszönöm szépen.
