HARRACH PÉTER
HARRACH PÉTER
HARRACH PÉTER (Fidesz): Köszönöm szépen. Megtisztelő volt számomra, hogy az államtitkár úr drága perceiből sokat szánt a velem való vitára, és át is akarta adni nekem a lehetőséget, bár bevallom, hogy a kannás borról mondottak jobban tetszettek nekem, mint amit a családpolitikáról mondott. (Dr. Balsai István: Ahhoz jobban ért.) Valószínű, ehhez jobban ért, igen. (Derültség a Fidesz soraiban.) Egy-két megjegyzést hadd tegyek, ami a felszólalásában minket érintett, hiszen amikor azt mondta, hogy a szegényeknek nem adtunk, csak a gazdagoknak, akkor próbáltam emlékeztetni, hogy adtunk azért 4200 forintos kiegészítő családi pótlékot, ezt ismét el kell hogy mondjam. És ismét el kell mondjam, hogy kétszeresére terveztük emelni ezt az összeget. (Közbeszólás az MSZP soraiból: Terveztétek!)
Engedjék meg, hogy egy gondolatot is hozzátegyek ehhez, ami már nem a számokat érinti, hanem annál sokkal mélyebb. Úgy érzem, hogy egy bölcs politikusnak mindig azt a szűk ösvényt kell megtalálni, ami egyfajta egyensúlyt jelent, ami a durva megoldások, a szélsőséges megoldások között egyedül azt a célt szolgálja, hogy a társadalom egésze előrehaladjon, és az egészének az érdeke javuljon és érvényesüljön; egyfajta felelősség a társadalom egésze iránt, és ez a segélyezési csapda kikerülését is jelenti. Amikor a nemzetek között is felismerték azt, hogy a harmadik világnak juttatott támogatást olyan formában kell adni, hogy annak önerejét is megmozgassa, akkor ugyanez érvényes az országon, egy társadalmon belül adott támogatásokra is. Nem szabad úgy támogatást adni, hogy valakit abban a helyzetben hagyunk, ahol van, hanem úgy adunk támogatást, hogy maga is megmozduljon, és igyekezzen kikerülni a helyzetéből. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.)
Egy gondolat még: a kiegészítő családi pótlék természetben is adható juttatás, és ha nem ezt erősítjük, akkor ettől fosztjuk meg azokat, akiknek szánjuk.
Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)
