TÓTH SÁNDOR
TÓTH SÁNDOR
TÓTH SÁNDOR, a gazdasági bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Valami zavar támadhatott, hiszen a gazdasági bizottság ülésén megtárgyalta egy napirendi pont keretében a földbirtok-politikai irányelvekről szóló határozati javaslatot, és a Nemzeti Földalapról szóló törvény módosítására beterjesztett törvényjavaslatot.
A kormánypárti képviselők által támogatott javaslatok célja, hogy a földalap működésének jobban kell garantálni a jövőben minden - hangsúlyozom, minden - hazai, a föld műveléséből élő, mezőgazdasággal foglalkozó, abból élő személy biztonságát. Szükséges, hogy egyfajta kiegyenlítettség jöjjön létre, tehát egyes termelői rétegek, a gazdasági élet egyes szereplői másokkal szemben ne kerülhessenek abszolút kivételezett vagy hátrányos helyzetbe, és stabilitás kell hogy érvényesüljön úgy, hogy közben a szabályozás járuljon hozzá helyzetük, pozícióik megerősítéséhez.
A másik, általunk támogatott és megfogalmazott lényeges cél, hogy a Nemzeti Földalap működése társadalmi kontroll mellett történjék, emellett az Országgyűlés és a társadalom ellenőrző szerepe is erőteljesebbé váljon.
Tisztelt Képviselőtársaim! Megszokhattuk már, hogy ha a földtörvényt érintő kérdésekről van szó, vagy egyáltalán az agrárgazdaságot érintő kérdésekről vagy törvénykezésről, az mindig élénk, indulatoktól és érzelmektől sem mentes politikai vita tárgya lesz. Így történik ez rendszeresen a gazdasági bizottságban is.
Ellenzéki képviselőtársaim már a vita elején jelezték, hogy semmiképpen nem tudnak azonosulni és egyetérteni a beterjesztett javaslatokkal, egyrészt azért, mert nincs gyakorlati tapasztalat a Nemzeti Földalap működésével kapcsolatban, másrészt azért, mert nincs tisztázva a védett és védelemre tervezett területek köre a nemzeti földvagyonban - és még számos egyéb kérdésben is folyamatos vitáink vannak.
Nos, mi úgy ítéltük meg, hogy folyamatában tekintve mindenképpen előrelépés a beterjesztett javaslat abban az értelemben, hogy az előző év végén úgy született meg a Nemzeti Földalapról, a családi gazdaságokról szóló törvény és a földtörvény módosítása, hogy előtte a kormány egyáltalán nem nyújtotta be a földpolitikai irányelvekről szóló javaslatait.
Igaz, hogy a Nemzeti Földalap működésében nincsenek tapasztalataink, de úgy ítéltük meg, hogy ez nem is olyan nagy baj. Az előjelek alapján mindenképpen szükséges, hogy a földalap kezelésében lévő, illetve az oda felkínált földek hasznosításáról a közvélemény átlátható módon tudjon tájékozódni, a pályáztatás nyilvános legyen, és ez társadalmi kontroll mellett valósuljon meg.
Úgy véljük, hogy ezt a célt jól biztosítja e törvényjavaslat a birtokhasznosítási tanácsok létrehozásával, ugyanakkor célszerűnek ítéljük meg, hogy a helyi önkormányzatok bevonására is sor kerüljön.
A természetvédelmi oltalom alatt álló területek hovatartozása kapcsán a környezetvédelmi és mezőgazdasági szempontok sok éve tartó ütközése az, ami indokolttá teszi, hogy egy minden részletre kiterjedő egyeztetési és egyetértési folyamat után szülessen döntés e területek hovatartozását illetően.
Hiányként szeretnénk jelezni, hogy a földhasznosítást illetően szankciók alkalmazásáról e törvényjavaslat nem szól. Amennyiben a földhasználó nem szakszerűen, okszerűen végzi a tevékenységét, akkor a Nemzeti Földalapból az e törvényben vázolt keretek között földhöz jutó gazdálkodók irányában a jövőben mindenképpen szükségesnek érezzük azt, hogy ezek a szankciók beépítésre kerüljenek.
Mindezen vita lefolytatása után a bizottság 15:13 arányban általános vitára alkalmasnak ítélte a beterjesztett két javaslatot.
Köszönöm figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)
