FARKAS IMRE
FARKAS IMRE
FARKAS IMRE (MSZP): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Én az elmaradott térségek támogatásával kapcsolatban szeretnék felszólalni. Ismert előttünk, hogy a korábbi gyakorlat szerint 5 megye volt az, amelyik kiemelt támogatásban részesült. A mostani költségvetési tervezet az 5 megyével szemben 7 megyének a kiemelt támogatására tesz javaslatot. A korábbi megyék mellett bekapcsolódott ebbe a körbe például Jász-Nagykun-Szolnok megye is, ahol az én választókörzetem is elhelyezkedik. Én ezt nagyon jó megoldásnak tartom, hiszen a lemaradott, rendkívül nehéz helyzetű kistérségek direkt támogatásának korábban ez volt az egyetlen lehetséges módja.
Ugyanakkor benyújtottunk képviselőtársaimmal egy olyan kapcsolódó módosító javaslatot ehhez az indítványhoz, amely garanciát biztosít arra, hogy az egyes megyékben a leghátrányosabb helyzetű kistérségek valóban a legtöbb támogatást kapják. A korábbi törvénytervezetekben és a mostaniban is az szerepel, hogy prioritást kell biztosítani a leghátrányosabb helyzetű kistérségeknek. Ez nagyon fontos szempont, ugyanakkor úgy gondoltuk, hogy ez nem ad elegendő garanciát arra, hogy anyagilag is több forráshoz jussanak a leghátrányosabb helyzetű kistérségek, hiszen a prioritás más oldalról is megközelíthető. Ezért olyan módosító javaslatot nyújtottunk be, amelyik úgy szól, hogy a megyékben lévő leghátrányosabb helyzetű kistérségek legalább 30 százalékkal több forrást kapjanak, mint a megyékben egyébként támogatott további kistérségek. Úgy gondolom, hogy ez garanciát jelent a többletforrásokhoz való hozzájutáshoz.
Jónak tartom tehát ezt a 7 megyés kiemelt támogatást, ugyanakkor el tudnék képzelni ennél kedvezőbb megoldást is. A korábbi években benyújtottunk olyan törvénymódosító javaslatot, amelyik az akkori 5 megyével szemben az ország leghátrányosabb helyzetű kistérségeinek a támogatására terjedt volna ki. A most érvényes kormányrendelet szerint a 150 kistérségből 42 kistérség tekinthető leghátrányosabb helyzetűnek.
Mi arra teszünk javaslatot képviselőtársaimmal együtt, hogy ne a 7 megye kapjon kiemelt támogatást, hanem az országnak ez a 42 leghátrányosabb helyzetű kistérsége. Ez az indítvány, gondolom, komoly vitát vált ki, és elsősorban azokat a kistérségeket érinti kedvezőtlenül, amelyek a 7 megyében annak ellenére kaptak kiemelt támogatást, hogy ők maguk nem tartoztak a leghátrányosabb helyzetűek közé; ők most ebből a körből kiesnének. A 7 megyés támogatásban körülbelül 70 kistérség található, és a 70 kistérség közül 35 olyan van, amelyik a leghátrányosabb helyzetűek közé tartozik. Tehát ez a szisztéma, ami most él, 35 kevésbé hátrányos helyzetű kistérségnek is támogatást nyújt.
Ha a kapcsolódó módosító javaslatunkat támogatnák, akkor az állami költségvetés - anélkül, hogy többletforrást kellene kifizetnie - 70 kistérséggel szemben 42 kistérséget támogathatna meg, és valóban azt a 42 kistérséget, amelyik a leghátrányosabb helyzetű. Ez azt tartalmazza, hogy a 7 megyében lévő valamennyi leghátrányosabb helyzetű kistérség ezután is támogatva lesz, ugyanakkor megteremti a lehetőségét azon kistérségek kiemelt támogatásának is, amelyek a 7 megyében nincsenek benne.
A korábbi években is óriási vita volt arról, hogy a Dunántúl egyes részein is találhatók olyan kistérségek, amelyek nagyon hátrányos helyzetűek, ugyanakkor a megyei szinten vagy a régió szintjén már nem érzékelhető ez a hátrány. Most ezek a kistérségek is a hátrányos helyzetűek között kiemelt támogatást kaphatnának, ha módosító javaslatunk támogatásra találna.
Köszönöm a figyelmet.
(14.10)
