TÓTH ANDRÁS
TÓTH ANDRÁS
TÓTH ANDRÁS (MSZP): Elnök Úr! Köszönöm a szót. Röviden szeretnék részt venni ebben a vitában - megpróbálom indulattól mentesen.
Én azt gondolom, hogy ha elfogadjuk az Alkotmánybíróságnak azt az igényét, hogy homogén körök legyenek, olyan homogén körök, amelyek esetében a körbe való bekerülés szubjektív eleme maximálisan kizárható, akkor az biztos, hogy egy természetes elválasztóvonal a közhatalmat gyakorlók és a közhatalmat nem gyakorlók között van. És amikor ennek a törvényjavaslatnak az ügyében kidolgoztuk a módosító indítványainkat, akkor mi ezen sokat gondolkodtunk, hogy hol van az a természetes határ, és hol lehet ezt úgy megvonni, hogy a későbbiek során se alkotmányos, se egyéb politikai természetű botrányok ne kísérjék ezt a kérdést.
A határt természetesen tágabb körben is meg lehet húzni. Egyet nem lehet, képviselőtársaim: azt nem lehet, hogy mazsolázunk; azt nem lehet, hogy magánháborúinkat beemeljük ennek a törvénynek a vitájába; nem lehet, hogy évtizedek során joggal, okkal, nem tudom, milyen okkal összeszedett sérelmeket egy törvényjavaslat keretében kívánjuk orvosolni. Ez, sajnos, nem megy. A törvényhozás ehhez nem eszköz. A törvényhozásnak - bármennyire nehéz és fájdalmas - szikárnak kell lennie, tárgyilagosnak kell lennie, és bizony, az előzetesen kialakított alkotmányos elveknek megfelelően kell zajlania.
Ennek megfelelően, mi továbbra is azt tartjuk, hogy a legtisztességesebb és az alkotmányos kritika szempontjából a legbiztosabb az a megoldás, amit javasolunk, hogy csak a közhatalmat gyakorló személyekre terjedjen ki a törvény, az átvilágítás a tényfeltárás szempontjából, és mindenki mást hagyjunk ki ebben a vonatkozásban.
Köszönöm szépen.
