DR. DEUTSCH TAMÁS
DR. DEUTSCH TAMÁS
DR. DEUTSCH TAMÁS, az ifjúsági és sportbizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! Az Országgyűlés ifjúsági és sportbizottságában a fideszes és MDF-es képviselők úgy ítélték meg, hogy ez a törvényjavaslat a Magyarországon élő emberek nagy része számára, fogalmazhatnék úgy is, ami talán kedvesebb kifejezés szocialista képviselőtársaim számára, a bérből és fizetésből élők számára kimondottan hátrányos. (Dr. Kis Zoltán: De a polgároknak jó, úgyhogy támogatni kell!) Ez a törvényjavaslat annak az elvnek a valósággá tétele, hogy azt, amit egy kézzel adott a kormány, azt 2003-ban, 2004-ben két kézzel fogja visszavenni.
Szó esett már róla, ezért egy mondatban én is hadd tegyek említést arról: példa nélküli az elmúlt tizenkét év parlamentáris történetében, hogy ennyire hányaveti módon nyújtson be egy kormány adótörvény-módosítást. Önmagában az is nevetséges, hogy láthatóan a kormány úgy tárgyalt az adótörvényekről, hogy még a kormány tagjainak a rendelkezésére sem állt semmifajta hatástanulmány, mert ha rendelkezésükre állt volna, akkor biztosan együtt, egy időben benyújtják. Nyilvánvaló, hogy nem tették volna meg a parlamenti képviselőkkel azt a csúfságot, hogy a kormány tagjai ismerték a hatástanulmányokat és döntöttek, ezek után az általuk elfogadott törvényjavaslatot úgy nyújtják be a parlamenti képviselőknek, hogy ők nem láthatják ezeket az úgynevezett hatástanulmányokat. Ráadásul a hatástanulmányok olyan pontossággal készültek, hogy a legfontosabb számot illetően, hogy jövőre mennyi is lesz a magyar embereket érintő adóterhelés, abban pontatlan volt a számítás, és egy alig kétsoros bocsánatkérő levelecskével tájékoztatnak arról, hogy nem is iksz százalék, hanem ipszilon százalék az általános adóterhelés. Nem tűnik megalapozottnak ennek a törvénynek az előkészítése.
Másrészt nem szavatartó, hanem szavafelejtő ez a kormány, hiszen az adókulcsok csökkentését ígérte, márpedig ha a 2002-es esztendőben 20, 30 és 40 százalékos az adókulcs, majd a 2003-as esztendőben is 20, 30 és 40 százalékos marad az adókulcs, akkor a magyar nyelv általános szabályai értelmében ez az intézkedés nem tekinthető adókulcscsökkentésnek, márpedig itt éppen ellentétes ígéretet fogalmazott meg Medgyessy Péter, nagy "Én"-nel, szövetségben a nemzettel, kis n-nel - bár az, hogy itt a nemzetet kisbetűvel írja, a magyar nyelvtan szabályainak megfelel, csak egyfajta stíluskérdést jelent.
Néhány konkrétum. Elfogadhatatlan, hogy a gyermekek után járó adókedvezmény mértéke nem emelkedik a 2003-as esztendőben. Nem nyugtat meg minket, hogy nem volt kellő politikai bátorság a szocialistákban, hogy ezt a rendszert megszüntessék, ahogy ezt Kósáné Kovács Magda itt elmondja; ahhoz kellett volna kellő politikai bátorság, jó szándék és törődés, hogy tovább emeljék a gyermekek után járó adókedvezmény mértékét, és emeljék azt a jövedelemhatárt, ami után a gyermeket nevelő családoknak lényegét tekintve nem kell adót fizetni.
Ami ugyanakkor nagyon-nagyon komoly hátrányokat jelent, és kár úgy tennünk, mintha ez 2003. január 1-jét követően a magyar emberek százezreinek, millióinak a mindennapjaiban nem lenne szomorú valóság: igen komoly illeték- és áfaemelkedés az, ami a jövő évet jellemezni fogja. Néhány példát: az informatika, a közoktatás, a gyermeknevelés, a gyermekek szellemi fejlődését segítendő emelkedik például a könyvet helyettesítő CD-ROM-ok áfája; hadd fizessen többet az a szülő, akinek a gyereke az információs társadalom eszközét szeretné használni. Hadd fizessen többet majd a mozijegyért minden ember, mert a filmkészítés áfája 25 százalékra emelkedik. Hadd fizessen mindenki többet, aki ügyvédhez fordul, hiszen ma 0 százalék az ügyvédi tevékenység áfakulcsa, és ez 25 százalékra emelkedne. Hadd fizessen minden vállalkozó többet azért, ha cégkivonatot kér a cégbíróságtól; mondjuk, például valamilyen állami pályázaton, tenderen akar indulni, mindenhol elemi feltétel, hogy cégkivonatot kell benyújtani - 30-50 százalékkal emelkedik ennek az igénylésnek az illetékterhe. Hadd fizessenek többet olyan luxusban élő magyar családok, akik gépjárművet tartanak fönn, hadd emelkedjen a gépjármű után fizetendő adóterhelés.
Végül, de nem utolsósorban, ami külön szomorúság: 1997 óta, tehát az első MSZP-SZDSZ-kormány óta, a polgári koalíció kormányának működése alatt is, hat-hét éven keresztül minden esztendőben emelkedett a sporttevékenység után járó, igénybe vehető adókedvezmények mértéke: az első esztendő lesz a 2003-as esztendő, amikor a sporttevékenységet, a sportszférát érintő adókedvezmények mértéke sajnos nem emelkedik - ez egyáltalán nem jó üzenet egy egészséges nemzetben gondolkodók számára.
Ezen megfontolásoktól vezettetve a Fidesz- és MDF-képviselők általános vitára alkalmatlannak ítélték az adótörvények tervezetét.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps az ellenzéki padsorokban.)
(11.10)
