TÁLLAI ANDRÁS
TÁLLAI ANDRÁS
TÁLLAI ANDRÁS (Fidesz): Szeretném megköszönni államtitkár úrnak az elemzését; ami a költséghányadokat illeti, valószínű, hogy ez igaz, és ezzel egyet is értek. De megkérdezem önt, a kimutatásban szerepelt-e az, hogy az áfa milyen súllyal vevődik figyelembe. Mert ennek az adónemnek az az érdekessége, hogy igazából azoknak fogja majd megérni, akik az áfát takarítják majd meg. Tehát nem annyira a nyereségadó-megtakarítás jelent majd előnyt a vállalkozásnak, hanem az, hogy mennyi áfát tud majd így, mert ha nincsen költsége, akkor eleve 25 százalék áfát fizet, 15 százalék az adó, tehát neki meg fogja érni; még az is, akinek van költsége és levonható áfája keletkezik. Ezért nagyon nehéz azt kiszámolni csak költségszemlélet alapján, hogy ez kinek fogja megérni. Ez az egyik kérdés.
A másik: nem értek egyet azzal a gondolattal, hogy fiktív számla eddig is volt, fiktív számla ezután is lesz, és ez egyébként is adóhatósági meg bűncselekmény. Nem így van, Molnár képviselő úr! Nincsen olyan rendszer ma a törvényekben, ami azt mondaná, hogy a fölmerült költségekről a bizonylatot ne őrizd meg. A fölmerült költséggel tudom bizonyítani azt, hogy miből tudtam azt az értéket, azt a szolgáltatást előállítani, megteremteni. A jövőben az evában ilyenre nem lesz szükség. Nem lesz szükség, hogy a személygépkocsi útnyilvántartását vezesse, nem lesz szükség akkor, ha vásárol egy számítógépet, hogy bekönyvelje, nem lesz rá szükség, nem fog egyáltalán bizonylatot kérni. Innentől kezdve ott fog lógni egy bevételi bizonylat, és nem lehet számon kérni. Nem lehet számon kérni, mert a törvény ki fogja mondani, hogy azt ő hogyan, miből teremtette, hogyan, miből állította elő.
Tehát olyan sok összefüggése és várhatóan negatív hatása van a jelenlegi rendszernek, hogy nagyon komolyan kell átgondolni az országgyűlési képviselőknek azt, hogy hogyan, milyen formában tudják ezt a törvényjavaslatot támogatni.
