MOLNÁR GYULA

Full text search

MOLNÁR GYULA
MOLNÁR GYULA (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr, a szót. Tisztelt Ház! A következő évtizedek legnagyobb kihívása, és nemcsak Magyarország, hanem az egész világ számára a globalizáció és az információs társadalom kérdései. A mai aktuálpolitikai indíttatású vita ellenére azt hiszem, akkor járunk el felelősen, ha picit feljebb visszük a horizontunkat, távolabb tekintünk a holnapi napnál, és figyelembe vesszük azt, hogy mi is történik körülöttünk a világban.
Mondom ezt azért, mert talán most sokan felvetik Magyarországgal kapcsolatban, hogy relatív versenyhátrányban vagyunk, de ennek lehetnek előnyei is: akkor, ha tanulunk az előttünk járók tévedéseiből, és bizonyos szakaszokat kihagyva, a hibákat korrigálva csatlakozunk a világban zajló folyamatokhoz. Egy tőlünk Nyugatra aktívan dolgozó szociáldemokrata politikus egy beszédében azt mondta: új ipari forradalom tanúi vagyunk, és ezt a forradalmat akkor sem tudnánk megállítani, ha akarnánk. Legfeljebb lemaradunk. Ez egy nagyon fontos, és jellemző szemléletbeli különbség, ami a magyar és a nyugat-európai politikusokat jellemzi; talán érdemes ezt megszívlelnünk.
De hogy miről is maradunk le, azt pontosan kell megfogalmaznunk. A víziók, az álmok könnyen megtéveszthetnek minket, és keserű lesz az ébredés; ahogy az 1910-es években a londoni városatyák válságstábot hoztak létre azért, hogy a lóállomány aggasztó szaporodása miatt 1950-ben súlyos gondok lehetnek az angol fővárosban - nos, nemhogy a probléma nem jelentkezett, már ló is alig volt Londonban. Tehát az 1910-es becslések 1950-re nem váltak valóra.
Hogy hogyan is néz ki a jövő, a következő évtizedek vagy évszázadok, arra számtalan elemzés készült az utóbbi időben. Talán orwellinek tűnik néhány gondolat, de érdekes elmeditálnunk rajta. Az első ilyen, a teljes műszaki fejlődést felölelő munka 1991-ben készült el, ezt dolgozta át nemrég és publikálta két kiváló elemző. Ebből szeretnék önöknek néhány érdekesnek tűnő példát - nyilván a teljesség igénye nélkül - kiragadni.
Nos, az ő elemzésük szerint az első mesterséges, elektronikus élet megjelenése 2006-ra tehető a világban. A mesterséges intelligenciát alkalmazó házak 2010-ben várhatóak. Az internethasználók száma eléri az 1 milliárdot: ezt 2005-re teszik az elemzők. A szoftverek többségét gépek fogják majd írni: ezt 2011-re prognosztizálják. Azt, hogy a robotok fizikailag és mentálisan is felülmúlják az embereket, 2030-ra. Mesterséges agysejtek lesznek 2017-ben; a háztartási gépeket beszédhangon vezéreljük, ezt a közeli 2005-re; hogy virtuális ablakokon fogunk kitekinteni a világra, ezt 2015-re; hogy a mesterséges intelligencia először doktori címet fog kapni a világban, ezt 2018-ra; hogy mesterséges csapadékkal fogunk öntözni, ezt 2035-re; és hogy a gondolatfelismerés mindennapi gyakorlat lesz - ez nyilván a parlamentarizmust is át fogja alakítani -, ezt 2025-re prognosztizálják. S azt mondják, hogy a fegyverek többsége majdan egyszer nem embereket, hanem rendszereket fog megtámadni - ez egy érdekes új világ -, ezt 2010-re teszik. És hogy egy kis pozitívumot is mondjak: az érzelemszabályozó eszközök prognosztizált dátuma 2025.
Nos, ez egy nagyon komoly tanulmányból kiragadott néhány jellemző példa, lehet egy vízió a szép új világ lehetséges variációval, de az talán érzékelhető, hogy nekünk nemcsak és kizárólag a holnapi napra kell válaszokat adnunk, hanem picit távolabbi időszakra is. Ezért rendkívül fontos, hogy ebben a technológiai fejlődési időszakban a politika nagyon pontosan fogalmazza meg a saját maga számára a célokat.
Nem hiszem, hogy vehetem magamnak a bátorságot, hogy e pillanatban, erről a helyről zárt definícióként megfogalmazzam, mit is kell tennünk a következő évtizedekben, de néhány alapelvet mindenképpen szeretnék rögzíteni.
Az egyik fontos dolgunk az, hogy a társadalom egészét egyben tudjuk tartani ezekben a folyamatokban. Rendkívül fontos kötelességünk és felelősségünk, hogy mindenki számára biztosítsuk az információhoz való hozzáférést. És természetesen nagyon fontos az, hogy bontsuk le a falakat a felső és az alsó közép között.
(13.20)
Hiszen tudjuk, hogy ma a változások 80-90 százaléka csupáncsak az emberiség 10 százalékát érinti.
Nos, befejezésképpen azt szeretném megfogalmazni, tisztelt hölgyeim és uraim, hogy talán példát vehetünk rendszerváltó elődeink néhány döntéséből, hiszen ők a létező s meglévő politikai vitáikat félretéve egy kérdésben 1989-ben, '90-ben meg tudtak állapodni, ez pedig Magyarország uniós csatlakozása.
Azt javasoljuk és azt óhajtjuk, hogy a következő években vagy a következő hónapokban a magyar politikai elit - picit félretéve a saját maga, meglévő és létező politikai vitáit - állapodjon meg az információs társadalom alapvető kérdéseiben. Akkor is tegye ezt, ha lehet, hogy a fantáziánk kevés minden egyes pontos végcél megfogalmazására, de legalábbis próbáljuk meg az e-Magyarország alapvető kérdéseit négypárti konszenzussal elfogadni. Ezért a következő napokban, hetekben frakciónk tervezi egy politikai nyilatkozat benyújtását, amit reményeink szerint nagy többséggel, konszenzussal a parlament elfogadhat, amelyik alkalmas lehet arra, hogy a következő évekre, évtizedekre a célokat saját magunk számára megfogalmazzuk.
Nos, ahogy említettem a bevezetőben, ezt a folyamatot megállítani nem tudjuk, legfeljebb lemaradunk róla.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi